HÍREK

Hiperaktivitás, figyelemzavar: pszichiátriai betegségek-e valójában?

„Hiperaktív” a gyermek? Nem tud odafigyelni az órán? Magatartásával bomlasztja az osztály rendjét? Olyan kérdések ezek, melyekkel számos szülő riadtan szembesül, amikor kiderül, hogy gyermekével...

Montenegró: amikor egy nyaralás több lesz egyszerű pihenésnél

Van olyan úti cél, ahonnan csupán szép fotókkal térünk haza, és van, amelyik még jóval az utazás után is velünk marad. Montenegró az utóbbi kategóriába...

Internet sebesség teszt

Ellenőrizzük egyszerűen az internet sebességét. Speedmeter.hu

Húsvágó bárddal fenyegetőzőtt egy férfi Egerben

Az Egri Járási Ügyészség vádirata szerint feltételezett vallása miatt támadták meg húsvágó bárddal a sértettet. A sértett 2024 nyarán egy éjjel Egerben, a Dobó téren...

Munkaruha kiválasztása munkakör és évszak szerint

A munkaruha akkor jó, ha a viselője nem gondol rá. Nem szorít, nem lóg bele a gépbe, nem izzasztja el a második órában, és nem...

Belföld

  • Hiperaktivitás, figyelemzavar: pszichiátriai betegségek-e valójában?

    „Hiperaktív” a gyermek? Nem tud odafigyelni az órán? Magatartásával bomlasztja az osztály rendjét?

    Olyan kérdések ezek, melyekkel számos szülő riadtan szembesül, amikor kiderül, hogy gyermekével gond van az iskolában. Ilyenkor aztán a szülő válaszút elé kerül: vagy maga keres megoldást a problémára, vagy másik iskolába viszi a gyereket, vagy a hivatalos szakemberekre bízza a dolgot.

    Az utóbbival kapcsolatban viszont számos kétely, ellenérzés fogalmazódott már meg, nem is véletlenül. Ha ugyanis a gyermek pszichiáterhez kerül, könnyen kaphat olyan diagnózist, amelyre gyógyszerszedést írnak elő. A szülőknek azonban két dologról rendszerint nincs tudomásuk:

    – A „hiperaktivitás”, „figyelemzavar” és hasonló gyermekpszichiátriai diagnózisok kizárólag a tünetek alapján címkézik fel a gyermeket, és nem visznek közelebb az okok feltárásához – pedig ezeknek a tüneteknek számos kiváltó oka lehet. Olyan ez, mintha a lázat tekintenénk betegségnek, és csupán azt próbálnánk kezelni anélkül, hogy a láz okát felkutatnánk.

    – Az ilyen állapotokra felírt „gyógyszerek” valójában tudatmódosító szerek, olyan anyagok, amelyek sokkal közelebb állnak a drogokhoz, mint a gyógyszerekhez. E szerek csupán arra alkalmasak, hogy elfedjék a gyermek kellemetlen tüneteit. Számos szülő beszámolt róla, hogy a szer beadása után gyermeke „zombiként” viselkedik, kitágult pupillákkal néz maga elé, mintha ott sem lenne. Ezek a szerek alkalmasak arra, hogy a gyermek tüneteit elnyomják, de a megoldáshoz nem visznek közelebb, ráadásul számos nagyon kellemetlen, sőt veszélyes mellékhatással nehezíthetik a gyermek boldogulását.

    Ebben a témában segít eligazodni a szülőknek, pedagógusoknak és más érdeklődőknek az az ingyenes kiadvány, amelyet az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány jelentetett meg közszolgálati céllal. Az informatív anyagban nemcsak arról esik szó, pontosan milyen veszélyeket hordozhat a pszichiátriai diagnózis és a felírt gyógyszer, de megoldási javaslatokat is nyújt a szülőknek: merre keressék a valódi okot, a valódi megoldást gyermekük számára.

    A kiadvány ingyenesen megrendelhető, illetve letölthető az alapítvány weboldaláról:
    www.emberijogok.hu/adhd

    Forrás: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért


    Kapcsolódó képek:

Utolsó útjára kísérték Seregély István érseket – aki „az imádság embere volt”

A dicsőséges rózsafüzér imádsággal kezdődött a szertartás, melyen a rokonság mellett    Michael August Blume   apostoli nuncius, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes, Soltész Miklós államtitkár, világi vezetők, hazai és külföldi püspökök, a papság és hívek nagy serege vett részt. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek homíliájában Jézus búcsúbeszédére utalva úgy fogalmazott: a búcsúzásban ott rejlik a viszontlátás reménye az atyai házban, az örök boldogságban. Az elhunyt főpásztor életútját ismertetve a bíboros kiemelte: amikor Seregély István a papságra szóló meghívást elfogadta, nem volt társadalmi előrelépés a papság vállalása, az ötvenes évek első felében politikai nyomás alatt végezte tanulmányait, olyan időben, amelyben a későbbi vértanú, Boldog Brenner János is a szeminárium növendéke volt. 1955-ben szentelték pappá, ezután 19 éven keresztül káplánként szolgált a szombathelyi egyházmegye különböző plébániáin. Ezt követően 13 éven át plébános volt Kőszegszerdahelyen és Kőszegen. Szent II. János Pál pápa 1987 nyarán nevezte ki egri érsekké. Püspökké szentelésére 1987. július 25-én volt, az egri bazilikában. Ritka esemény volt abban az időben, hogy valakit először nem segédpüspökké vagy apostoli kormányzóvá neveztek ki, hanem plébánosként rögtön érseki kinevezést kapott. Különösen ritkaság volt ez az Egri Főegyházmegyében, s nagyfokú bizalmat fejezett ki a Szentatya részéről. Érseki szolgálatának 20 éve magába foglalta a rendszerváltozás éveit. 1990-től 2005-ig