A közelmúltban megjelent hírek alapján arra számíthatunk, hogy a vagyonkezelési struktúrák működését érintő szabályokban változás következik be. Bár jelenleg még kevés konkrét jogszabálytervezet ismert, a szakma több olyan irányt is valószínűsít, amely jelentős hatással lehet a bizalmi vagyonkezelések működésére.
Mi is az a bizalmi vagyonkezelés (bvk)?
A bizalmi vagyonkezelés – röviden bvk – a modern vagyontervezés egyik legfontosabb jogi és pénzügyi eszköze. Lényege, hogy a vagyon tulajdonosa meghatározott vagyonelemeket egy vagyonkezelő részére ad át azzal a céllal, hogy azokat előre rögzített szabályok szerint, a kijelölt kedvezményezettek javára kezelje. A konstrukció egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi a családi vagyon tudatos, hosszú távú megőrzését és tervezett átadását.
A magyar szabályozás a nemzetközi trust rendszerekhez hasonló megoldást kínál, ugyanakkor a hazai jogi környezet sajátosságaihoz igazodik.
Milyen változásra lehet számítani a bizalmi vagyonkezelés területén?
Az egyik legfontosabb változás az átláthatósági követelmények szigorodása lehet. A szakmai várakozások szerint a jövőben szélesebb körben válhat megismerhetővé a vagyon felett irányítást gyakorló személyi kör és a kezelt vagyon elemei. Ez azt jelentheti, hogy a jelenlegi rendszerhez képest részletesebb nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek jelenhetnek meg. A cél vélhetően egy olyan transzparensebb rendszer kialakítása lehet, amely bizonyos elemeiben a társasági nyilvántartások logikáját követi.
A fokozódó transzparencia nem kizárólag magyar sajátosság. Nemzetközi szinten is megfigyelhető tendencia, hogy a vagyonkezelési és vagyonvédelmi struktúrákkal kapcsolatban az államok egyre részletesebb információkhoz kívánnak hozzáférni. Ez elsősorban pénzmosás-megelőzési, adóellenőrzési és adótranszparencia célokat szolgál. Emiatt várhatóan Magyarországon is erősödni fog az a szabályozási szemlélet, amely a vagyon eredetének, tulajdonosi hátterének és kedvezményezettjeinek pontosabb feltérképezésére törekszik.
Lesz-e 1%-os vagyonadó?
Szintén sok figyelmet kap a vagyonadó esetleges bevezetésének kérdése. A nyilvánosságban megjelent információk szerint az elképzelések alapján az 1 milliárd forint feletti vagyonok kerülhetnének a szabályozás fókuszába, hozzávetőleg 1%-os adómérték mellett. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy jelenleg még számos részletszabály nem ismert, ezért a tényleges hatásokat egyelőre nehéz pontosan megítélni.
A vagyonadóval kapcsolatban több kulcsfontosságú kérdés is nyitott. Ilyen például, hogy pontosan mely vagyonelemek tartoznának az adó hatálya alá, hogyan történne a vagyon értékelése, illetve milyen szabályok vonatkoznának a külföldi vagyonelemekre. Nem egyértelmű továbbá az sem, hogy a családtagok vagyona milyen módon kerülne összevonásra, illetve hogy a bizalmi vagyonkezelésben vagy alapítványi formában kezelt vagyonokra kiterjedne-e az új adóteher.
Hogyan érintik a változások a vagyonkezelési struktúrákat?
A vagyonkezelési struktúrák jövőjét illetően fontos körülmény, hogy az esetleges változások több jogterületet is érintenének egyszerre. Adójogi, polgári jogi, számviteli és nyilvántartási szabályokat egyaránt módosítani kellene ahhoz, hogy az új rendszer működőképes legyen. Emiatt a szakértők szerint a szabályozás kidolgozása hosszabb folyamat lehet, és nem valószínű, hogy egyik napról a másikra jelentős változások lépnének életbe.
Emellett az is várható, hogy a hatósági ellenőrzések hangsúlyosabbá válhatnak a jövőben. A szakmai anyagok szerint a NAV ellenőrzési terveiben már külön figyelmet kapnak a bizalmi vagyonkezelési struktúrák. Ez azt jelenti, hogy a szabályoknak megfelelő dokumentáció, nyilvántartás és működés még fontosabbá válik azok számára, akik ilyen konstrukcióban gondolkodnak vagy már rendelkeznek ilyen struktúrával.
Véleményünk szerint a változásoktól függetlenül a bizalmi vagyonkezelés (bvk) továbbra is kiemelkedően fontos eszköz lehet a generációk közötti vagyonátadás során. Bár a szabályozási környezet változhat, a strukturált vagyonkezelés iránti igény várhatóan hosszú távon is megmarad. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlett gazdaságokban a családi vagyonok kezelésére szolgáló rendszerek továbbra is fontos szerepet töltenek be a vagyonvédelemben és a családi vagyon sikeres átadásában.
Összességében tehát a vagyonkezelési piac egy átalakuló időszak előtt állhat. Bár a pontos szabályozási változások jelenleg még nem ismertek, az irányok egyre jobban kirajzolódnak: nagyobb átláthatóság, részletesebb nyilvántartási kötelezettségek és potenciálisan új adózási szabályok jelenhetnek meg. Éppen ezért azok számára, akik jelentős magán- vagy vállalati vagyonnal rendelkeznek, érdemes figyelemmel követni a híreket és felkészülni a lehetséges változásokra.