Gazdaság

Óraátállításra kerül sor, idén október 25-én most vasárnap: hajnali 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órákat. Magyarországon a téli időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával többet alhatunk, mivel visszafelé állítjuk az órát. Azt, hogy meddig marad velünk az óraátállítás, egyelőre nem tudjuk pontosan. Az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a megvalósítás viszont több tényező miatt várat magára. Az, hogy Magyarország végül a nyári vagy a téli időszámítást választja, még nem dőlt el. Mikor van az óraátállítás, mikor kezdődik a téli időszámítás? Hivatalosan a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart, míg a téli időszámítás kezdete október utolsó vasárnapja, a vége pedig március utolsó vasárnapja. 2026-ban ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy: A nyári időszámítás kezdete március 29-re esett, ezen a vasárnapon kellett hajnali 2:00 órakor 3:00 órára előre állítani az órákat. A téli időszámítás kezdete pedig október 25-re esik, vagyis most vasárnap kell hajnali 3:00 órakor 2:00 órára visszaállítani az órákat. Az okostelefonok, számítógépek és okosórák többnyire automatikusan átállnak, a hagyományos faliórákat és karórákat viszont manuálisan kell visszaállítani.Vannak, akik meg vannak győződve a hasznosságáról, vannak akik ésszerűtlennek is tartják, de ha tetszik nekünk, ha nem, az idén október 25-én, vasárnap ér véget

A mezőgazdasági gyakorlatban sokkal gyakoribb, hogy valaki a föld használatát szerzi meg, mint az, hogy annak tulajdonosává válik. A termőföldek jelentős hányadát nem a tulajdonos műveli, hanem föld haszonbérleti szerződés alapján egy másik földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet használja. Emiatt a földhaszonbérletre vonatkozó szabályok kiemelt jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági jogviszonyokban. A földbérleti szerződés, a termőföld bérleti szerződés és a föld haszonbérleti szerződés megkötésére nem csupán a Polgári Törvénykönyv általános szabályai alkalmazandók. A termőföld használatának átengedését külön földforgalmi rendelkezések szabályozzák, amelyek meghatározzák többek között: kik jogosultak haszonbérlőként földet használni, milyen időtartamra létesíthető a haszonbérleti jogviszony, hogyan gyakorolható az előhaszonbérleti jog, mikor kell a szerződést közzétenni, mely esetekben szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, illetve mikor van lehetőség a szerződés módosítására, meghosszabbítására vagy megszüntetésére. Föld haszonbérlet alapvető szabályai 1. Mit jelent a föld haszonbérlet? A föld haszonbérleti szerződés olyan jogviszony, amelynek keretében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője meghatározott időtartamra átengedi a föld használatát a haszonbérlő részére. A használatért cserébe a haszonbérlő ellenszolgáltatást fizet, amely rendszerint pénzben meghatározott haszonbérleti díj, de gyakori megoldás az is, hogy a földön megtermelt termény meghatározott hányadát adja át a haszonbérbeadónak. A haszonbérlő jogosultságai közé tartozik, hogy: a földet mezőgazdasági célra használja, a termést betakarítsa, a föld hasznaival rendelkezzen, például támogatásokat igényeljen, illetve a gazdálkodás eredményét megtartsa. „A termőföld használatának átengedésére leggyakrabban haszonbérleti szerződés alapján

Az orosz-ukrán háború kitörése azonnali és súlyos hatást gyakorolt az európai piacokra, különösen az energiaszektorban. A consilium.europa.eu dokumentálta, hogyan reagált az Európai Unió Tanácsa a piaci instabilitásra és az ellátási láncokban keletkező zavarokra. Az invázió közvetlen piaci sokkja Az orosz katonai agresszió Ukrajna ellen széles körű piaci bizonytalanságot idézett elő Európában, amely az energiaszektortól a fogyasztói árakon át az ipari szereplőkig számos területen éreztette hatását. Az Orosz-ukrán háború gazdasági következményei gyorsan megmutatkoztak a fogyasztói árakban és a vállalati tervezési folyamatokban egyaránt. Az európai kormányok és intézmények számára nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci sokk kezeléséhez összehangolt fellépésre van szükség. Az uniós szankciós csomag mint gazdaságpolitikai válasz Az EU szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amelyek nemcsak politikai jelzésértékkel bírtak, hanem közvetlen gazdasági hatást is kifejtettek. A szankciós intézkedések célja az orosz gazdasági kapacitás korlátozása volt, miközben az uniós tagállamok igyekeztek mérsékelni a visszaható hatásokat saját gazdaságaikra. Energiafüggőség csökkentése felé tett lépések Az invázió rávilágított arra, hogy az európai energiarendszer strukturálisan sebezhető. Az EU válasza ennek megfelelően nemcsak azonnali intézkedéseket tartalmazott, hanem hosszabb távú átállási törekvéseket is, amelyek az orosz fosszilis energiahordozóktól való leválást célozták. Az alternatív energiaforrások és szállítási útvonalak keresése felgyorsult. A tagállamok közötti koordináció erősödött, és az energiabiztonsági szempontok előtérbe kerültek az uniós szakpolitikai döntéshozatalban. DiceGirl Eglė, a Fogadasok

A közelmúltban megjelent hírek alapján arra számíthatunk, hogy a vagyonkezelési struktúrák működését érintő szabályokban változás következik be. Bár jelenleg még kevés konkrét jogszabálytervezet ismert, a szakma több olyan irányt is valószínűsít, amely jelentős hatással lehet a bizalmi vagyonkezelések működésére. Mi is az a bizalmi vagyonkezelés (bvk)? A bizalmi vagyonkezelés – röviden bvk – a modern vagyontervezés egyik legfontosabb jogi és pénzügyi eszköze. Lényege, hogy a vagyon tulajdonosa meghatározott vagyonelemeket egy vagyonkezelő részére ad át azzal a céllal, hogy azokat előre rögzített szabályok szerint,  a kijelölt kedvezményezettek javára kezelje. A konstrukció egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi a családi vagyon tudatos, hosszú távú megőrzését és tervezett átadását. A magyar szabályozás a nemzetközi trust rendszerekhez hasonló megoldást kínál, ugyanakkor a hazai jogi környezet sajátosságaihoz igazodik. Milyen változásra lehet számítani a bizalmi vagyonkezelés területén? Az egyik legfontosabb változás az átláthatósági követelmények szigorodása lehet. A szakmai várakozások szerint a jövőben szélesebb körben válhat megismerhetővé a vagyon felett irányítást gyakorló személyi kör és a kezelt vagyon elemei. Ez azt jelentheti, hogy a jelenlegi rendszerhez képest részletesebb nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek jelenhetnek meg. A cél vélhetően egy olyan transzparensebb rendszer kialakítása lehet, amely bizonyos elemeiben a társasági nyilvántartások logikáját követi.  A fokozódó transzparencia nem kizárólag magyar sajátosság. Nemzetközi szinten is megfigyelhető tendencia,

A Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet az Emberi Erőforrásfejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül az  EFOP_PLUSZ-3.1.3/TEF-25 azonosító számú, „Nő az esély” a közszolgáltatásokban című pályázaton 168.64 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyert. A projekt megvalósítása során tizenhét, alacsony végzettséggel rendelkező regisztrált álláskereső vagy munkanélküli, illetve inaktív roma nő munkaerőpiaci beilleszkedését, foglalkoztatását  valósítja meg az intézmény. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg. A Nő az esély projekt támogatja az alacsony végzettséggel rendelkező, regisztrált álláskereső vagy munkanélküli, illetve inaktív roma személyek, kiemelten roma nők munkaerőpiaci beilleszkedését és foglalkoztathatóságának javítását. A  résztvevők  képzésekben vesznek részt, melyek foglalkoztatásba ágyazva valósulnak meg. A kiválasztott támogatottak az elméleti és gyakorlati tudást egyidejűleg sajátítják el, tanulásukat mentorok segítik.  A tizenhét munkavállaló  600 órás segédápolói képzésben vesz részt. Folyamatos foglalkoztatásukat és betanításukat az intézmény biztosítja. A munkahelyi beilleszkedést, az elvárások megértését és a hatékony munkavégzést a mentorok rendszeres szakmai segítségnyújtással segítik. A projekt 2026.04.01-én kezdődik és 2028.03.31-én zárul. Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet/Szegedi Erzsébet sajtóreferens

A munkavédelem sokáig afféle „kötelező kör” volt: pipáljuk ki, legyen meg a szabályzat, a felszerelés, aztán mehet minden a maga útján. A valóság azonban jóval árnyaltabb. A mindennapi munkavégzés során – legyen szó építkezésről, ipari környezetről vagy akár egy kisebb műhelyről – a kockázatok folyamatosan jelen vannak. Ezek nem mindig látványosak, sokszor észrevétlenül halmozódnak fel. Éppen ezért a munkavédelem nem egy egyszer kipipálandó dolog, hanem egy folyamatos odafigyelést igénylő feladat. Láthatatlan veszélyek a mindennapokban A legtöbb munkahelyi baleset nem extrém helyzetekben történik, hanem rutinfeladatok közben. Egy rossz lépés, egy megcsúszás vagy egy figyelmetlen mozdulat is elég ahhoz, hogy komoly sérülés legyen a vége. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy velünk ilyesmi úgysem történik, pedig a statisztikák sajnos nem ezt mutatják. A rutin sokszor hamis biztonságérzetet ad, ami tovább növeli a kockázatot. A munkavédelem lényege pedig éppen az, hogy a megszokott helyzetekben is védelmet nyújtson. Miért több ez, mint szabályok gyűjteménye? A munkavédelmi előírásokat sokan korlátozásként élik meg, holott ezek valójában a biztonságos és hosszú távon fenntartható munkavégzést szolgálják. Egy jól kialakított munkakörnyezet nemcsak a balesetek számát csökkenti, hanem a koncentrációt és a teljesítményt is javítja. Ha nem kell folyamatosan a veszélyforrásokra figyelni, a munka gördülékenyebbé válik. Emellett a kiszámíthatóbb környezet a stresszszintet is csökkenti, ami

profit találkozik az értelmmel A globális gazdaságban egyre több cég ismeri fel, hogy a puszta nyereség már nem elég. A fogyasztók, a befektetők és a munkavállalók egyaránt olyan vállalatokat keresnek, amelyek nemcsak termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, hanem értéket és társadalmi célt is képviselnek. Ez a változás hozta létre az úgynevezett purpose-driven, vagyis célorientált vállalatok korszakát – ahol a pénzügyi siker kéz a kézben jár a társadalmi felelősséggel. Ahogyan egyre több modern vállalat alakítja stratégiáit a hosszú távú bizalom kiépítése érdekében, úgy a Bison Casino bónuszok rendszere is jól mutatja, hogy a cégek egyre inkább a fenntartható és emberközpontú működést helyezik előtérbe. A következetes, értéket teremtő ajánlatok és a transzparens működés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a felhasználók valódi kötődést alakítsanak ki a szolgáltatókkal. A célorientált vállalatok új korszaka A vállalati világban egy mély átalakulás zajlik: a pénzügyi teljesítmény mellett megjelent a társadalmi hatás mérésének igénye. Mi hajtja a változást Az új generációk – különösen az Y és Z korosztály – másképp gondolkodnak a munkáról és fogyasztásról. Egy 2024-ben végzett nemzetközi felmérés szerint a 35 év alatti munkavállalók 71%-a előnyben részesíti azokat a cégeket, amelyek világos társadalmi küldetéssel rendelkeznek. A vásárlói oldalról pedig a kutatások szerint a fogyasztók 65%-a hajlandó többet fizetni olyan termékekért, amelyek etikus forrásból származnak vagy

A modern mezőgazdaság évtizedeken át a terméshozam maximalizálására összpontosított, gyakran a talaj, a víz és a biológiai sokféleség rovására. Az intenzív termelés, a vegyszerek túlzott használata és a monokultúrás gazdálkodás mára komoly környezeti válsághoz vezetett. A megoldás azonban nem feltétlenül az ipari technológia további fejlesztésében, hanem a természetes rendszerek helyreállításában rejlik. Ezt a szemléletet képviseli a regeneratív mezőgazdaság – egy olyan megközelítés, amely nemcsak élelmet termel, hanem újraéleszti a Föld ökoszisztémáit. Ahogyan a Casino Lemon digitális rendszerei is az önszabályozás és az egyensúly elvén működnek, úgy a regeneratív mezőgazdaság is a természet önfenntartó képességére épít, hogy hosszú távon biztosítsa az emberiség élelmiszer-ellátását. Mi a regeneratív mezőgazdaság A regeneratív mezőgazdaság célja, hogy ne csupán fenntartsa, hanem javítsa a talaj és a környezet állapotát. Az alapelvek röviden Mielőtt a gyakorlati példákra térnénk, érdemes megérteni az alapfilozófiát. A regeneratív gazdálkodás a természetes körforgásra épül: a talajélet, a növények és az állatok együttműködésére. Ez a módszer nem a kimerítésre, hanem az újjáépítésre törekszik. A talaj, mint élő szervezet A talaj nem pusztán por és ásványi anyagok halmaza, hanem élő rendszer, tele mikroorganizmusokkal, gombákkal és rovarokkal. A regeneratív mezőgazdaság célja e mikrovilág megőrzése és erősítése, hiszen ez határozza meg a növények egészségét és a termőföld hosszú távú termékenységét. A regeneratív gazdálkodás fő pillérei: a

A víz az élet alapja, mégis a világ egyre több területén válik ritka és értékes erőforrássá. A klímaváltozás, a gyors urbanizáció és a túlzott vízhasználat miatt a Föld népességének több mint egyharmada szenved vízhiánytól. A hagyományos vízgazdálkodási módszerek már nem elegendőek. Itt lépnek be az okos vízrendszerek – digitális és automatizált megoldások, amelyek célja a vízhasználat hatékonyabbá tétele, az aszályok következményeinek enyhítése és a fenntartható vízellátás biztosítása. A precíz adatkezelés és valós idejű felügyelet, amelyet ezek a rendszerek kínálnak, hasonló logikára épül, mint a Lemon Kaszinó digitális infrastruktúrája: mindkettő célja a veszteségek minimalizálása és a hibák gyors felismerése. Mi az okos vízrendszerek lényege Az okos vízrendszerek olyan technológiai megoldások, amelyek érzékelők, adatgyűjtő hálózatok és mesterséges intelligencia segítségével optimalizálják a vízellátást. Hogyan működnek Mielőtt a gyakorlati példákat bemutatnánk, érdemes megérteni a rendszer működését. Az érzékelők folyamatosan mérik a vízszintet, a nyomást, a hőmérsékletet és a fogyasztást. Az adatok valós időben jutnak el a vezérlőközpontba, ahol az algoritmusok elemzik őket, és automatikusan módosítják a vízáramlást vagy a tárolást. A digitalizált vízgazdálkodás előnyei A valós idejű felügyelet lehetővé teszi, hogy az üzemeltetők azonnal reagáljanak a szivárgásokra, a túlhasználatra vagy a szennyeződésekre. Ez nemcsak pénzt takarít meg, hanem megakadályozza a vízkészletek felesleges pazarlását. Az okos vízrendszerek fő előnyei: gyors hibafelismerés és automatikus javítás, csökkentett