Föld haszonbérleti szerződés és egyéb földhasználati jogviszonyok – előhaszonbérlet, előhaszonbérleti jog és a legfontosabb tudnivalók
A mezőgazdasági gyakorlatban sokkal gyakoribb, hogy valaki a föld használatát szerzi meg, mint az, hogy annak tulajdonosává válik. A termőföldek jelentős hányadát nem a tulajdonos műveli, hanem föld haszonbérleti szerződés alapján egy másik földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet használja. Emiatt a földhaszonbérletre vonatkozó szabályok kiemelt jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági jogviszonyokban. A földbérleti szerződés, a termőföld bérleti szerződés és a föld haszonbérleti szerződés megkötésére nem csupán a Polgári Törvénykönyv általános szabályai alkalmazandók. A termőföld használatának átengedését külön földforgalmi rendelkezések szabályozzák, amelyek meghatározzák többek között: kik jogosultak haszonbérlőként földet használni, milyen időtartamra létesíthető a haszonbérleti jogviszony, hogyan gyakorolható az előhaszonbérleti jog, mikor kell a szerződést közzétenni, mely esetekben szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, illetve mikor van lehetőség a szerződés módosítására, meghosszabbítására vagy megszüntetésére. Föld haszonbérlet alapvető szabályai 1. Mit jelent a föld haszonbérlet? A föld haszonbérleti szerződés olyan jogviszony, amelynek keretében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője meghatározott időtartamra átengedi a föld használatát a haszonbérlő részére. A használatért cserébe a haszonbérlő ellenszolgáltatást fizet, amely rendszerint pénzben meghatározott haszonbérleti díj, de gyakori megoldás az is, hogy a földön megtermelt termény meghatározott hányadát adja át a haszonbérbeadónak. A haszonbérlő jogosultságai közé tartozik, hogy: a földet mezőgazdasági célra használja, a termést betakarítsa, a föld hasznaival rendelkezzen, például támogatásokat igényeljen, illetve a gazdálkodás eredményét megtartsa. „A termőföld használatának átengedésére leggyakrabban haszonbérleti szerződés alapján
