Kult

Színház, zene, képzőművészet

Elhunyt  Szilágyi Tibor

A Kossuth-díjas színművész 83 éves volt. 83 éves korában meghalt Szilágyi Tibor Kossuth-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja – tájékoztatta a művész felesége az MTI-t. A közlés szerint a színművész családja körében, békében hunyt el július 2-án, csütörtökön. A Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Karakteres, mély tónusú hangjának köszönhetően sokoldalú művésszé vált: több mint 150 színházi szerepet játszott el a világirodalom legnagyobb drámai karaktereitől a komédiákig. Emellett több mint 120 filmben és televíziós produkcióban – köztük az Üvegtigris Oszijaként – nyújtott felejthetetlen alakítást. Rendezőként is sikeres volt, valamint két verseskötete is megjelent. A színművész 1960-ban érettségizett a budai József Attila Gimnáziumban, majd 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékeként. Még abban az évben a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, majd 1968-ban átment a Veszprémi Petőfi Színházba. Budapesten 1969-től játszik. A 70-es években a Thália, majd a József Attila Színház társulatához tartozott. Ezt követően szerződött a Nemzeti Színházhoz két évre, ahonnan 1979 és 1990 között a a Vígszínházba ment. Majd jött ismét a József Attila-, aztán a Nemzeti, végül 1997-ben csatlakozott az Új Színházhoz. 2003 és 2007 között pedig ő töltötte be a Soproni Petőfi Színház művészeti igazgatói pozícióját. Sosem akartam magamra szerepet osztani, nincs is álomszerepem. Ebben

Ma van a Magyar Költészet Napja

A Magyar Költészet Napját Magyarországon, József Attila születésnapján, minden év április 11-én tartjuk meg. Ki kell hangsúlyozni, hogy ez a Magyar Költészet Napja, ugyanis létezik egy Költészet világnapja március 21-én is. A jeles napot Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket. „Szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye” – József Attila, akinek a születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját 1964 óta, egy  1930-as előadásában mondta ezt az alapigazságot, mely benne rejlik minden magyar költőnk hitvallásában a régi időktől máig. Amint élet és alkotás egymást feltételezően létezhet, úgy  az alkotás a befogadó által nyer igazán értelmet, szintén József Attilát idézve: Mert a mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet s azért szeretik, mert keresik az emberséget.” A vers különlegesen intenzív műfaj, sűrítménye a mindennapoknak, amit Kányádi egyszerűen akként határoz meg, hogy „a vers az, amit, mondani kell” — meg olvasni, meg közvetíteni bármilyen formákban, meg eltenni, legbelülre, ahonnan, ha szükséges, egy-egy sor a felszínre kerül, s átsegít akár mélységeken is. Mert, a

A Nádasi Projekt bemutatja „Látszólagos Igazság” című új felvételét

A Nádasi Projekt egy új, befelé figyelő és mélyen őszinte dallal jelentkezik. A „Látszólagos Igazság” nem a felszínes slágerek világát idézi; sokkal inkább egy érzelmi leltár, amely a kimondott szavak és a valódi kapcsolódások közötti űrt térképezi fel. A dal egy belső töréspont lenyomata. Arról az állapotról beszél, amikor a megszokás falai mögött már nem marad valódi tartalom, csak a „látszólagos igazságok” kényelmes, de fojtogató hálója. A hangszerelés tudatosan minimalista, hogy a szöveg és az ének intimitása maradjon a középpontban, mégis egy intenzív, sodró atmoszférát teremt, amely nem akar megfelelni a rádiós trendeknek – egyszerűen csak jelen akar lenni. „Ez a dal azoknak szól, akik mernek szembenézni a saját csendjeikkel” – mondja a projekt alapítója, Nádasi István. A Nádasi Projekt 2025 végén a Petőfi Rádióban mutatkozott be országosan, a mostani megjelenés pedig egy újabb állomása annak a zenei útnak, amely a hitelességet és a belső szabadságot keresi. A dal az alábbi linken hallgatható meg: https://www.youtube.com/watch?v=QbKYHC36w90 Forrás: Nádasi Projekt Ajánlás: https://egrisztorik.hu/mikor-erdemes-nyari-gumira-valtani-es-miert-ennyire-fontos-a-megfelelo-meret/

A Dobó István Vármúzeum februári eseményei

Időszeletek - Molnár István Géza fotóművész kiállítása Megnyitó: 2026. február 2. (hétfő) 17.00Helyszín: Ziffer Sándor Galéria - Eger, Kossuth Lajos utca 17. Az idén 90 éves alkotót 1936-ban a Fejér vármegyei Iváncsán született. Ezzel, a Szabad Szalon Egyesület és a Dobó István Vármúzeum által, a Ziffer Sándor Galériában megrendezett kiállítással köszöntjük őt. Ma már melankolikusnak, múltba révedőnek tűnnek saját maga által laborált fotói, de a jelennek és a jövőnek szóló hiteles, dokumentumértékű korlenyomatok, melyek városunk 20‒21 századi életét rögzítették személyes, művészi látószögből. Ebből több, mint 180 munkát láthatnak a kiállítást megtekintők. A tárlat ingyenesen megtekinthető hétfő kivételével, február 3 – március 1-ig 10:30-tól 16:30 óráig. Bővebben: https://www.egrivar.hu/hu/kiallitasok-22/tagintezmenyek/idoszeletek-molnar-istvan-geza-fotomuvesz-kiallitasa Megemlékezés Lenkey János halálának 176. évfordulójáról Időpont: 2026. február 7. (szombat) 11.00Helyszín: Lenkey-ház, Eger, Kovács János u. 2. Kurátori tárlatvezetéssel egybekötött előadással emlékezünk meg Lenkey János halálának 176. évfordulójáról. Az Egerben született Lenkey János a szabadságharc tragikus sorsú tábornoka. 1850 februárjában halt meg az aradi várbörtönben. Halálának dátumát bátyjának későbbi visszaemlékezései alapján előbb február 7-ére majd 8-ára tették, az újabb kutatások viszont az aradi hadbírói jelentés alapján a február 9-ét valószínűsítik. Bábjátékkal egybekötött könyvbemutató Időpont: 2026. február 10. (kedd) 16.30Helyszín: Bródy Sándor Könyvtár Gyermekkönyvtára, Eger, Bartók Béla tér 6. I. em. A Dobó István Vármúzeum 2025-ben bemutatott Veszélyes versenyszellem című mesekönyve az iskolába készülő, az

A gyűlölködés lett az úr Magyarországon

Vujity Tvrtko közösségi oldalán hosszú posztban írt arról, amit két és fél hónapos magyarországi tartózkodása alatt tapasztalt itthon. Az egy ideje Hawaii-on élő, a jövő évet pedig pedig Panamába töltő riporter „Békés, boldog gyűlölködés” címet adta írásának, melyben kifejtette: a világ legszebb országának tartja Magyarországot, a magyar népet pedig „a világ egyik, ha nem éppen a legtehetségesebb népének”. Egy fantasztikus ország csodálatos népe, amelyet folyamatosan mérgeznek. Méghozzá indulatokkal, megannyi feszültséggel, borzalmassá silányított közbeszéddel. S kik irányítják a közbeszédet? Nos, a választott népképviselők, vagyis a politikusok! Azok, akiket a nép fizet, azokat, akik ebből a pénzből akár békét, nyugalmat és szeretetet is áraszthatnának. Döntse el mindenki: ezt teszik-e… – fogalmazott Tvrt Azzal folytatta, nem jósol, hanem biztos benne, hogy ez fog történni hamarosan: A politikusok közösségimédia-felületeit napokon belül elárasztják majd a cuki fotókkal kísért »Istentől megáldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok!«- üzenetek, hogy utána folytatódjon ugyan az, ami eddig is volt: az ellenfelek becsmérlése, szidása, lejáratása! Őszinte ez így? Rendben van ez így? A választ adja meg mindenki saját magának… Tisztelet a kivételeknek – tette hozzá –, azoknak, akiknek a hangja alig hallatszik a nagy zajban. Döbbenetes volt Magyarországom megtapasztalnom, hogyan örülnek egyesek mások kudarcának, sikertelenségének, bukásának. Messze nem csak a tömeges hozzászólásokban, hanem szerkesztett cikkekben, műsorokban, sok pénzért gyártott tartalmakban

Digitális intimitás: létezhet-e valódi szerelem az online térben?

Az emberi kapcsolatok egyre inkább az internetre költöznek. A közösségi oldalak, a videóhívások és a társkereső alkalmazások lehetővé teszik, hogy bárki bárhonnan kapcsolatba léphessen másokkal. A kérdés azonban továbbra is aktuális: lehet-e valódi szerelmet találni a digitális térben, vagy az online kapcsolatok csak az illúzióját adják a közelségnek? Ahogyan a játékosok a Fireball Kaszinó Magyarország oldalán is az izgalom és az érzelmi hullámzás miatt térnek vissza újra és újra, úgy a digitális kapcsolatokban is hasonló érzelmi dinamika működik. A szerencsejáték világában a várakozás, a remény és a pillanatnyi öröm teremti meg az élményt – és ugyanígy, az emberi kapcsolatokban is az őszinte érzések és a valódi figyelem adnak tartalmat a találkozásoknak. A technológia lehetőséget ad, de az érzelmek mélységét mindig maga az ember határozza meg. Az online kapcsolatok új világa Az elmúlt évtizedben az internet átalakította a párkapcsolati kultúrát. A digitális szerelem térhódítása A statisztikák szerint a modern párok közel 35%-a online ismerkedik meg, és ez az arány évről évre növekszik. A mesterséges intelligenciával működő társkeresők algoritmusai az érdeklődés, a személyiség és az értékrend alapján próbálnak ideális partnert találni. Bár ezek a rendszerek hatékonyak, a valódi kapcsolódást továbbra is az emberi tényezők – empátia, figyelem és érzelmi elérhetőség – határozzák meg. A digitális közelség paradoxona Az online

Óceáni drónok: hogyan védi a robotika a tengeri élővilágot

A világ óceánjai létfontosságú szerepet játszanak bolygónk életében: oxigént termelnek, szabályozzák az éghajlatot, és otthont adnak több millió fajnak. Mégis, az emberi tevékenység – a túlhalászat, a műanyagszennyezés és a globális felmelegedés – soha nem látott mértékben veszélyezteti őket. Az új megoldás nem a partokon, hanem a mélységben születik. Az óceáni drónok, vagyis víz alatti és felszíni robotok, ma már kulcsfontosságú eszközök a tengeri ökoszisztémák védelmében. Ezek a gépek képesek megfigyelni, elemezni és reagálni – mindezt emberi beavatkozás nélkül. A precizitás és adatpontosság, amelyet ezek a rendszerek kínálnak, hasonló elveken alapul, mint amelyek a digitális biztonság terén, például a Lemon Casino rendszereiben is megfigyelhetők: a technológia itt is az emberi hibák kiküszöbölését szolgálja. Mi az óceáni drónok feladata Az óceáni drónok olyan autonóm robotok, amelyek képesek hosszú ideig működni a víz alatt vagy a felszínen, miközben adatokat gyűjtenek és elemzéseket végeznek. Hogyan működnek Mielőtt a gyakorlati alkalmazásokat bemutatnánk, érdemes megérteni, hogyan működnek ezek a gépek. Az óceáni drónokat szenzorok, kamerák és akusztikus rendszerek látják el, amelyekkel képesek térképezni a tengeri környezetet, megfigyelni az élővilágot, valamint mérni a víz hőmérsékletét és szennyezettségét. A robotika és a mesterséges intelligencia együttműködése A modern drónok mesterséges intelligenciát használnak, hogy önállóan döntsék el, mely adatokat érdemes rögzíteni vagy hová érdemes visszatérni új

A roma fiatalok közel kétharmada korai iskolaelhagyó

Hátrányos helyzetű roma gyerekek nehézségeire hívja fel a figyelmet a Bagázs kezdeményezése „Ha beülsz a hátsó padba és csendben maradsz, akkor átmehetsz kettessel” – mondta általános iskolai tanára az akkor még Bag romatelepén élő fiatal lánynak. A mondat egy összetett jelenséget szemléltet, amely mögött mélyen gyökerező gazdasági és szociális problémák húzódnak. A roma gyerekek korai iskolai lemorzsolódása jelenleg is problémája az oktatási rendszernek és a magyar társadalomnak – erre a jelenségre hívja fel a figyelmet a Bagázs “Hátsó padban” elnevezésű kampánya. A hátsó pad, mint szimbólum a roma gyerekek elszigetelését és elszigetelődését jelképezi: általában ide ültetik a problémásnak címkézett tanulókat. Az egyik legnagyobb akadály, hogy a szegregátumban élő gyerekek a többségi társadalomtól eltérő, ingerszegény szociokulturális környezetből kerülnek az iskolákba, az oktatási rendszer pedig gyakran nem képes erre a helyzetre megfelelő eszközökkel reagálni. A Bagázs átfogó kampányának része a “Nálunk, a telepen” podcast, ahol cigánytelepen élők számolnak be iskolai tapasztalataikról, betekintést adnak a telepi élet mindennapjaiba. Lemorzsolódás és munkanélküliség A KSH adatai szerint a 18–24 éves roma fiatalok 59%-a korai iskolaelhagyó volt 2023-ban, tehát 16 éves kora előtt elhagyta az oktatási rendszert. A nem roma fiatalok esetében ez az arány mindössze 9,3 százalék volt az említett időszakban. A korai iskolaelhagyás pedig potenciálisan munkanélküliséghez vezet: szintén a

A Dobó István Vármúzeum novemberi progjamjai

2025. november 14-16. Ingyenes rajzfilmvetítések az Egri várban Immár tizenegyedik alkalommal rendezik meg Magyarország egyik legnagyobb kulturális eseményét, az Országos Rajzfilmünnepet. Az ingyenesen látogatható fesztivál nem egyetlen központi helyszínen zajlik, hanem művelődési házak, könyvtárak, iskolák, óvodák, mozik és más közösségi terek adnak otthont a programoknak. Az idei évben az Egri vár is csatlakozott a rendezvénysorozathoz, így az Egerben és környékén élők, valamint az ide látogató családok különleges őszi kikapcsolódásra számíthatnak. A Zászlódomb épületében található Vármozi egész évben nagy népszerűségnek örvend, elsősorban az Eger, 1552 című rövidfilmnek és a korszerű vetítőberendezésnek köszönhetően. A Dobó István Vármúzeum hosszú távú célja, hogy a Vármozi még gazdagabb programnak adjon otthont, legyen szó családoknak szóló eseményekről vagy a mozgókép világát bemutató vetítésekről. A Rajzfilmünnep három napja alatt az érdeklődők a Vármoziban, magas technikai minőségben élvezhetik a vetítéseket. A pénteki, szombati és vasárnapi programokon két magyar és egy külföldi alkotást tekinthetnek meg az érdeklődők. A vetítések mindennap 17.00 órakor kezdődnek Vuk (forg.: Dargay Attila,1981) november 14. 17:00 A legkisebbeknek szóló film Toldi (Jankovics Marcell, 2022) november 15. 17:00Jankovics Marcell rajzfilmsorozata Mirai - Lány a jövőből (Mamoru Hosoda, 2018) november 16. 17:00 Vetítésre a helyek száma azonban korlátozott (max 70 fő), így érdemes a filmvetítés kezdete előtt fél órával a helyszínen lenni. Előzetes regisztráció nem szükséges. Fókuszban