HÍREK

Hiperaktivitás, figyelemzavar: pszichiátriai betegségek-e valójában?

„Hiperaktív” a gyermek? Nem tud odafigyelni az órán? Magatartásával bomlasztja az osztály rendjét? Olyan kérdések ezek, melyekkel számos szülő riadtan szembesül, amikor kiderül, hogy gyermekével...

Montenegró: amikor egy nyaralás több lesz egyszerű pihenésnél

Van olyan úti cél, ahonnan csupán szép fotókkal térünk haza, és van, amelyik még jóval az utazás után is velünk marad. Montenegró az utóbbi kategóriába...

Internet sebesség teszt

Ellenőrizzük egyszerűen az internet sebességét. Speedmeter.hu

Húsvágó bárddal fenyegetőzőtt egy férfi Egerben

Az Egri Járási Ügyészség vádirata szerint feltételezett vallása miatt támadták meg húsvágó bárddal a sértettet. A sértett 2024 nyarán egy éjjel Egerben, a Dobó téren...

Munkaruha kiválasztása munkakör és évszak szerint

A munkaruha akkor jó, ha a viselője nem gondol rá. Nem szorít, nem lóg bele a gépbe, nem izzasztja el a második órában, és nem...

Belföld

  • Hiperaktivitás, figyelemzavar: pszichiátriai betegségek-e valójában?

    „Hiperaktív” a gyermek? Nem tud odafigyelni az órán? Magatartásával bomlasztja az osztály rendjét?

    Olyan kérdések ezek, melyekkel számos szülő riadtan szembesül, amikor kiderül, hogy gyermekével gond van az iskolában. Ilyenkor aztán a szülő válaszút elé kerül: vagy maga keres megoldást a problémára, vagy másik iskolába viszi a gyereket, vagy a hivatalos szakemberekre bízza a dolgot.

    Az utóbbival kapcsolatban viszont számos kétely, ellenérzés fogalmazódott már meg, nem is véletlenül. Ha ugyanis a gyermek pszichiáterhez kerül, könnyen kaphat olyan diagnózist, amelyre gyógyszerszedést írnak elő. A szülőknek azonban két dologról rendszerint nincs tudomásuk:

    – A „hiperaktivitás”, „figyelemzavar” és hasonló gyermekpszichiátriai diagnózisok kizárólag a tünetek alapján címkézik fel a gyermeket, és nem visznek közelebb az okok feltárásához – pedig ezeknek a tüneteknek számos kiváltó oka lehet. Olyan ez, mintha a lázat tekintenénk betegségnek, és csupán azt próbálnánk kezelni anélkül, hogy a láz okát felkutatnánk.

    – Az ilyen állapotokra felírt „gyógyszerek” valójában tudatmódosító szerek, olyan anyagok, amelyek sokkal közelebb állnak a drogokhoz, mint a gyógyszerekhez. E szerek csupán arra alkalmasak, hogy elfedjék a gyermek kellemetlen tüneteit. Számos szülő beszámolt róla, hogy a szer beadása után gyermeke „zombiként” viselkedik, kitágult pupillákkal néz maga elé, mintha ott sem lenne. Ezek a szerek alkalmasak arra, hogy a gyermek tüneteit elnyomják, de a megoldáshoz nem visznek közelebb, ráadásul számos nagyon kellemetlen, sőt veszélyes mellékhatással nehezíthetik a gyermek boldogulását.

    Ebben a témában segít eligazodni a szülőknek, pedagógusoknak és más érdeklődőknek az az ingyenes kiadvány, amelyet az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány jelentetett meg közszolgálati céllal. Az informatív anyagban nemcsak arról esik szó, pontosan milyen veszélyeket hordozhat a pszichiátriai diagnózis és a felírt gyógyszer, de megoldási javaslatokat is nyújt a szülőknek: merre keressék a valódi okot, a valódi megoldást gyermekük számára.

    A kiadvány ingyenesen megrendelhető, illetve letölthető az alapítvány weboldaláról:
    www.emberijogok.hu/adhd

    Forrás: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért


    Kapcsolódó képek:

Ismét Ütős Nap lesz Egerben

 Az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola és az Eger Önkormányzata által életre hívott, országos hírű Egri Ifjúsági Zenei Program (EIZP) ismét megszervezi az Egy ütős nap elnevezésű kreatív zenei eseményt a város szívében. Augusztus 4-én, vasárnap 18.00 órától (eső esetén augusztus 11-én) Pusztai Csaba vezetésével hét pop-rock klasszikus hangzik el Eger főterén, dobosok előadásában.  (tovább…)

Egerben csökkent leginkább a járőrök létszáma

A megyeszékhelyek háromnegyedében, tizennégy városban kevesebb járőr, járőrvezető és járőrparancsnok dolgozik, mint kellene – derül ki a 24.hu cikkéből. Nemcsak a rendszeresített és betöltött álláshelyek számára kérdeztek rá, de arra is, hogy öt éve hány hasonló státusz volt.  Ha a százalékos arányokat nézzük, Egerben csökkent  leginkább a járőrök létszáma. 2014-ben még 117 státusz volt, ma 105-van, de csak 85 betöltött ezek közül. Az észak-magyarországi régió másik két megyeszékhelyén, Miskolcon és Salgótarjánban jobb a helyzet. Miskolcon (ahol a megyeszékhelyek közül messze a legtöbb, 208 járőr dolgozik) mindössze hét álláshely nincs betöltve, és a rendelkezésre álló státuszok száma is csak hárommal csökkent öt év alatt (215-re), Salgótarjánban pedig – Debrecenhez, Szekszárdhoz és Szombathelyhez hasonlóan – nincs járőrhiány. A teljes cikk ITT olvasható. Kiemelt kép: Keller Richárd/Egri Sztorik Forrás: 24.hu