HÍREK

Hiperaktivitás, figyelemzavar: pszichiátriai betegségek-e valójában?

„Hiperaktív” a gyermek? Nem tud odafigyelni az órán? Magatartásával bomlasztja az osztály rendjét? Olyan kérdések ezek, melyekkel számos szülő riadtan szembesül, amikor kiderül, hogy gyermekével...

Montenegró: amikor egy nyaralás több lesz egyszerű pihenésnél

Van olyan úti cél, ahonnan csupán szép fotókkal térünk haza, és van, amelyik még jóval az utazás után is velünk marad. Montenegró az utóbbi kategóriába...

Internet sebesség teszt

Ellenőrizzük egyszerűen az internet sebességét. Speedmeter.hu

Húsvágó bárddal fenyegetőzőtt egy férfi Egerben

Az Egri Járási Ügyészség vádirata szerint feltételezett vallása miatt támadták meg húsvágó bárddal a sértettet. A sértett 2024 nyarán egy éjjel Egerben, a Dobó téren...

Munkaruha kiválasztása munkakör és évszak szerint

A munkaruha akkor jó, ha a viselője nem gondol rá. Nem szorít, nem lóg bele a gépbe, nem izzasztja el a második órában, és nem...

Belföld

  • Hiperaktivitás, figyelemzavar: pszichiátriai betegségek-e valójában?

    „Hiperaktív” a gyermek? Nem tud odafigyelni az órán? Magatartásával bomlasztja az osztály rendjét?

    Olyan kérdések ezek, melyekkel számos szülő riadtan szembesül, amikor kiderül, hogy gyermekével gond van az iskolában. Ilyenkor aztán a szülő válaszút elé kerül: vagy maga keres megoldást a problémára, vagy másik iskolába viszi a gyereket, vagy a hivatalos szakemberekre bízza a dolgot.

    Az utóbbival kapcsolatban viszont számos kétely, ellenérzés fogalmazódott már meg, nem is véletlenül. Ha ugyanis a gyermek pszichiáterhez kerül, könnyen kaphat olyan diagnózist, amelyre gyógyszerszedést írnak elő. A szülőknek azonban két dologról rendszerint nincs tudomásuk:

    – A „hiperaktivitás”, „figyelemzavar” és hasonló gyermekpszichiátriai diagnózisok kizárólag a tünetek alapján címkézik fel a gyermeket, és nem visznek közelebb az okok feltárásához – pedig ezeknek a tüneteknek számos kiváltó oka lehet. Olyan ez, mintha a lázat tekintenénk betegségnek, és csupán azt próbálnánk kezelni anélkül, hogy a láz okát felkutatnánk.

    – Az ilyen állapotokra felírt „gyógyszerek” valójában tudatmódosító szerek, olyan anyagok, amelyek sokkal közelebb állnak a drogokhoz, mint a gyógyszerekhez. E szerek csupán arra alkalmasak, hogy elfedjék a gyermek kellemetlen tüneteit. Számos szülő beszámolt róla, hogy a szer beadása után gyermeke „zombiként” viselkedik, kitágult pupillákkal néz maga elé, mintha ott sem lenne. Ezek a szerek alkalmasak arra, hogy a gyermek tüneteit elnyomják, de a megoldáshoz nem visznek közelebb, ráadásul számos nagyon kellemetlen, sőt veszélyes mellékhatással nehezíthetik a gyermek boldogulását.

    Ebben a témában segít eligazodni a szülőknek, pedagógusoknak és más érdeklődőknek az az ingyenes kiadvány, amelyet az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány jelentetett meg közszolgálati céllal. Az informatív anyagban nemcsak arról esik szó, pontosan milyen veszélyeket hordozhat a pszichiátriai diagnózis és a felírt gyógyszer, de megoldási javaslatokat is nyújt a szülőknek: merre keressék a valódi okot, a valódi megoldást gyermekük számára.

    A kiadvány ingyenesen megrendelhető, illetve letölthető az alapítvány weboldaláról:
    www.emberijogok.hu/adhd

    Forrás: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért


    Kapcsolódó képek:

Íme a betegség, ami miatt a legtöbbet táppénzen vagyunk, és az államkasszát is jelentősen megterheli

  A fejlett ipari társadalmakban a népesség 62-92 százaléka szenved élete során legalább egy hétig tartó, a mindennapi életet befolyásoló derék vagy nyakfájásban. A tünetek és a radiológiai (Röntgen, MRI) elváltozások közti összefüggés rendkívül laza. Az esetek 85 százalékában a fájdalom nem köthető kimutatott elváltozáshoz, vagy ideggyöki érintettséghez.   A mozgásszervi megbetegedések a keresőképtelenség leggyakoribb okai Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2000. évi összesített adatai alapján a táppénzes állományban lévő betegek döntő többsége gerincbetegsége miatt volt keresőképtelen az átlag körüli (25,19 nap) időtartamon át. "Koncepció a mozgásszervi betegségek leküzdésére a Csont és Izület Évtized jegyében” Magyarországon 2003-ban a derékfájás okozta 6,5 millió keresőképtelen napra kifizetett táppénz összege 14, 2 milliárd Ft volt és később sem javult a helyzet A háziorvosi betegségi statisztikából ki kell emelni a csigolyabetegségeket, miután a magas vérnyomást követően ez a betegség sújtja a legtöbb embert, gyakran okoz munkaképtelenséget, es sokszor vezet mozgáskorlátozottsághoz.   2009-ben több mint egymillióan voltak ezzel az egészségügyi problémával nyilvántartva. 2003 és 2015 között az esetek 24–28 százalékában valamilyen csont-izomrendszeri vagy kötőszövetet érintő betegség miatt kerültek táppénzes állományba a munkavállalók. Ezen esetek több mint fele hátfájdalomból vagy porckorong-rendellenességből adódott. A lakossági felmérések megerősítik azt a feltételezést, hogy a lakosság 30 százalékot meghaladó része panaszkodik gerincproblémára, derékfájásra, és közel 18 százalék nyaki gerincbetegségre, hogy sokan