Mielőtt a belevágnánk a vérplazma összetételének részletes elemzésébe, beszéljünk egy kicsit magáról a vérről.
Meglepően sokféle folyadékot képes termelni a tested, de biztosan sejted, hogy mind közül a vér a legfontosabb. Na igen! Ez a piros “málnaszörp”, ami a B-kategóriás akciófilmekben túlzó mértékben folyik, a szervezeted egyik alapvető életfenntartó anyaga. Szóval nem veszíthetsz belőle akkora mennysigéget, mint amennyit az imént említett filmek sugallnak. Sőt, az a legjobb, ha egy csepp sem megy kárba. Ha már mindenképpen meg kell válnod egy kis adagtól, a legjobb, ha plazmaadásra fordítod.
A plazmaferezis nem véradás!
Nagyon fontos, hogy bár a véred szükséges hozzá, a plazmaferezis mégis szinte minden tekintetben különbözik a véradástól. Leginkább azért, mert ahogy az elnevezésében is benne van, plazmaadás során a vérplazmádat nyerik ki. De mi is pontosan ez az anyag? Elmagyarázzuk!
Mi a vérplazma?
A véred tehát sokkal összetettebb, mint azt elsőre gondolnád. Úgy is mondhatjuk, hogy sokkal több egy piros folyadéknál. Számos alkotóeleme van, amelyek értelemszerűen mind létfontosságúak. Az egyik részét az alakos elemek alkotják, ami a vörös- és fehérvérsejteket, valamint a vérlemezkék összefoglaló elnevezése.
Megközelítőleg a vérmennyiséged 45 százalékát teszik ki. Ha a maradék 55 százalékot különválasztjuk, egy fehérjében gazdag, sárgás színű folyadékot látnál. És most meg is kaptad a választ az előbb feltett kérdésre, hiszen ez a sárgás folyadék a vérplazma. Ebből fakad a következő kérdés: milyen a vérplazma összetétele? Hmm, ez olyan remek kérdés, hogy fejezetcímek is kiváló lesz. Lássuk hát nagyobb betűkkel is:
Milyen a vérplazma összetétele?
Valójában maga a vérplazma is több elemből áll. Nagy részét, azaz közel 90 százalékát víz alkotja. De ott van még a maradék 10 százalék, ami lényegében a vérplazma esszenciája. Ez a kis hányad ugyanis rendkívül gazdag zsírokban, fehérjékben és hormonokban. Ezt használja fel a gyógyszeripar is, hiszen a vérplazma alapú gyógyszerek alkalmasak többek között véralvadási faktorhiány, sokkos állapot, immunglobulin-hiány betegségek kezelésére.
Aktív közeg
A vérplazma tehát nem csupán egy passzív közeg. Aktív résztvevője számos biológiai folyamatnak. A benne található enzimek, elektrolitok, fehérjék – mint az albumin és az immunglobulinok – kulcsfontosságúak az immunválaszban, a pH-egyensúly fenntartásában, valamint az elektrolit- és folyadékháztartás szabályozásában.
A vérplazma összetevői és funkcióik
A vérplazma összetett kémiai és biológiai szerkezete révén többféle létfontosságú funkciót lát el a testben. Ismerd meg ennek az életadó folyadéknak az alapvető összetevőit:
Víz
A plazma tömegének mintegy 90 százalékát víz alkotja, amiben a sejtek és a molekulák szabadon mozognak. Nemcsak a hidratáció fenntartása végett fontos, de a víz segíti a hőszabályozást és a tápanyagok, valamint salakanyagok szállítását is.
Elektrolitok
Az olyan ionizált sók, mint a nátrium, kálium, kalcium, magnézium és klorid, alapvető szerepet játszanak az elektromos impulzusok továbbításában, az izomműködésben, valamint a pH-egyensúly fenntartásában.
Enzimek
Ezek a fehérjék katalizálják a kémiai reakciókat a testben, elősegítve ezzel az anyagcsere folyamatokat és a káros anyagok lebontását.
Antitestek
A plazma immunoglobulinjai, melyek az immunrendszer részét képezik, kulcsfontosságúak a szervezet védekezésében a kórokozókkal szemben. Ezek az antitestek azonosítják és semlegesítik a baktériumokat, vírusokat és egyéb idegen anyagokat.
Egyéb fehérjék
Az albumin, a fibrinogén és más plazmafehérjék létfontosságúak a vér viszkozitásának szabályozásában, a sejt közötti anyagcserében, valamint a véralvadásban és a sebgyógyulásban. Az albumin például segít fenntartani a vérnyomást és szállítja a hormonokat és a vitaminokat.
A vérplazma összetétele tehát biztosítja, hogy tested megfelelően működjön a mindennapi tevékenységek során. Nemcsak a kémiai anyagcsere központi eleme, hanem az immunvédelem és a sejtek közötti kommunikáció színtere is.
Képek forrása: canva.com
