Kultúra

A Jászai Mari-díjas színész 64 éves volt. Május 19-én délelőtt meghalt Scherer Péter. A Jászai Mari-díjas színész halálhírét a Nézőművészeti Kft. tette közzé egy Facebook-posztban. A színész emlékére kedden este 21 órakor virrasztást tartanak. Scherer Péter 1961. november 16-án született. Bár elképesztően színes színészi pályát tudhat magáénak, sokan leginkább Pepeként ismerik, de ő ezt egyáltalán nem bánta. „Apám mindig azt mondta, amit Rejtő Jenő, hogy óvakodj a humortalan emberektől, mert akinek nincs humora, az bánt. A humor szerintem leginkább túlélés. A humorban nem ismerek tréfát – tehát én Karinthyval mindenben egyetértek” – nyilatkozta 2020-ban a Karinthy-gyűrű elnyerésekor a színész. A humor a pályáján valóban mindig meghatározó volt, noha számos mély, drámai szerepben is kipróbálta magát, a színészkedés mellett rendezett, színházat vezetett, tanított, íróként, dramaturgként is tevékenykedett. Egy régi Ördögkatlan-beszélgetésen úgy határozta meg magát, hogy „a mérnökök között az egyik legjobb színész vagyok”. Ajkán született, Szombathelyen érettségizett, 1987-ig a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, ahol építészmérnöki diplomát szerzett. Ezen éveknek mégsem ez volt a legfontosabb hozadéka számára, hanem az, hogy egy életre beszippantotta a színház, konkrétan a Szkénén belül működő Arvisura Színházi Társulat. Később tagja volt a Bárka Színháznak, a Krétakörnek is. Életére és pályájára is meghatározó volt a Csányi János rendezte Szentivánéji álom, amelyben Mucsi Zoltánnal két „alternatív” mesterembert alakítottak. Ez az

A Magyar Költészet Napját Magyarországon, József Attila születésnapján, minden év április 11-én tartjuk meg. Ki kell hangsúlyozni, hogy ez a Magyar Költészet Napja, ugyanis létezik egy Költészet világnapja március 21-én is. A jeles napot Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket. „Szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye” – József Attila, akinek a születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját 1964 óta, egy  1930-as előadásában mondta ezt az alapigazságot, mely benne rejlik minden magyar költőnk hitvallásában a régi időktől máig. Amint élet és alkotás egymást feltételezően létezhet, úgy  az alkotás a befogadó által nyer igazán értelmet, szintén József Attilát idézve: Mert a mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet s azért szeretik, mert keresik az emberséget.” A vers különlegesen intenzív műfaj, sűrítménye a mindennapoknak, amit Kányádi egyszerűen akként határoz meg, hogy „a vers az, amit, mondani kell” — meg olvasni, meg közvetíteni bármilyen formákban, meg eltenni, legbelülre, ahonnan, ha szükséges, egy-egy sor a felszínre kerül, s átsegít akár mélységeken is. Mert, a

A Nádasi Projekt egy új, befelé figyelő és mélyen őszinte dallal jelentkezik. A „Látszólagos Igazság” nem a felszínes slágerek világát idézi; sokkal inkább egy érzelmi leltár, amely a kimondott szavak és a valódi kapcsolódások közötti űrt térképezi fel. A dal egy belső töréspont lenyomata. Arról az állapotról beszél, amikor a megszokás falai mögött már nem marad valódi tartalom, csak a „látszólagos igazságok” kényelmes, de fojtogató hálója. A hangszerelés tudatosan minimalista, hogy a szöveg és az ének intimitása maradjon a középpontban, mégis egy intenzív, sodró atmoszférát teremt, amely nem akar megfelelni a rádiós trendeknek – egyszerűen csak jelen akar lenni. „Ez a dal azoknak szól, akik mernek szembenézni a saját csendjeikkel” – mondja a projekt alapítója, Nádasi István. A Nádasi Projekt 2025 végén a Petőfi Rádióban mutatkozott be országosan, a mostani megjelenés pedig egy újabb állomása annak a zenei útnak, amely a hitelességet és a belső szabadságot keresi. A dal az alábbi linken hallgatható meg: https://www.youtube.com/watch?v=QbKYHC36w90 Forrás: Nádasi Projekt Ajánlás: https://egrisztorik.hu/mikor-erdemes-nyari-gumira-valtani-es-miert-ennyire-fontos-a-megfelelo-meret/

Időszeletek - Molnár István Géza fotóművész kiállítása Megnyitó: 2026. február 2. (hétfő) 17.00Helyszín: Ziffer Sándor Galéria - Eger, Kossuth Lajos utca 17. Az idén 90 éves alkotót 1936-ban a Fejér vármegyei Iváncsán született. Ezzel, a Szabad Szalon Egyesület és a Dobó István Vármúzeum által, a Ziffer Sándor Galériában megrendezett kiállítással köszöntjük őt. Ma már melankolikusnak, múltba révedőnek tűnnek saját maga által laborált fotói, de a jelennek és a jövőnek szóló hiteles, dokumentumértékű korlenyomatok, melyek városunk 20‒21 századi életét rögzítették személyes, művészi látószögből. Ebből több, mint 180 munkát láthatnak a kiállítást megtekintők. A tárlat ingyenesen megtekinthető hétfő kivételével, február 3 – március 1-ig 10:30-tól 16:30 óráig. Bővebben: https://www.egrivar.hu/hu/kiallitasok-22/tagintezmenyek/idoszeletek-molnar-istvan-geza-fotomuvesz-kiallitasa Megemlékezés Lenkey János halálának 176. évfordulójáról Időpont: 2026. február 7. (szombat) 11.00Helyszín: Lenkey-ház, Eger, Kovács János u. 2. Kurátori tárlatvezetéssel egybekötött előadással emlékezünk meg Lenkey János halálának 176. évfordulójáról. Az Egerben született Lenkey János a szabadságharc tragikus sorsú tábornoka. 1850 februárjában halt meg az aradi várbörtönben. Halálának dátumát bátyjának későbbi visszaemlékezései alapján előbb február 7-ére majd 8-ára tették, az újabb kutatások viszont az aradi hadbírói jelentés alapján a február 9-ét valószínűsítik. Bábjátékkal egybekötött könyvbemutató Időpont: 2026. február 10. (kedd) 16.30Helyszín: Bródy Sándor Könyvtár Gyermekkönyvtára, Eger, Bartók Béla tér 6. I. em. A Dobó István Vármúzeum 2025-ben bemutatott Veszélyes versenyszellem című mesekönyve az iskolába készülő, az

A Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színész 82 éves volt. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ma reggel örökre elaludt szeretett egykori igazgatónk, barátunk és példaképünk, Balázs Péter – írta meg a Szolnoki Szigligeti Színház Facebook-oldalán. Mint írják, Balázs Péter 2007-től vezette a Szigligeti Színházat — összesen 14 éven át volt a színház élén, amíg 2021. nyarán át nem adta a stafétát. Az ő vezetése alatt a színház a társulat és a közönség számára is igazi otthonná vált. Olyan hagyományokat teremtett — mint a Szilveszteri Gála —, amelyek országos figyelmet kaptak és amelyek generációk számára jelentettek felejthetetlen kulturális élményt. — írják, hozzátéve, hogy színház saját halottjának tekinti a színművészt. Orbán Viktor közös fotóval búcsúzott Facebook-oldalán a színésztől, akit barátjának nevezett. „Nekem annyi feladatom maradt csupán, hogy bajtársként köszönetet mondjak az elmúlt évek munkájáért, emberségéért, és mindazért, amit értünk tettél. Mindent köszönünk!” – írta a miniszterelnök. Építész helyett lett színész Az 1943-ban született Balázs Pétert apja építészmérnöknek szánta, de ő ehelyett választotta gimnázium után a színházat. 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, amely után először a veszprémi Petőfi Színházba került, majd 1970-től a budapesti Vígszínházba szerződött, ahol 1989-ben rendezőként bemutatkozott. Egy korábbi interjújában így beszélt a színházi lét legfelemelőbb pillanatairól: Mindig is hittem abban, hogy a színház a pillanat művészete. Nincs hazugság, nincs megismételhető tökéletesség, csak

Az emberi kapcsolatok egyre inkább az internetre költöznek. A közösségi oldalak, a videóhívások és a társkereső alkalmazások lehetővé teszik, hogy bárki bárhonnan kapcsolatba léphessen másokkal. A kérdés azonban továbbra is aktuális: lehet-e valódi szerelmet találni a digitális térben, vagy az online kapcsolatok csak az illúzióját adják a közelségnek? Ahogyan a játékosok a Fireball Kaszinó Magyarország oldalán is az izgalom és az érzelmi hullámzás miatt térnek vissza újra és újra, úgy a digitális kapcsolatokban is hasonló érzelmi dinamika működik. A szerencsejáték világában a várakozás, a remény és a pillanatnyi öröm teremti meg az élményt – és ugyanígy, az emberi kapcsolatokban is az őszinte érzések és a valódi figyelem adnak tartalmat a találkozásoknak. A technológia lehetőséget ad, de az érzelmek mélységét mindig maga az ember határozza meg. Az online kapcsolatok új világa Az elmúlt évtizedben az internet átalakította a párkapcsolati kultúrát. A digitális szerelem térhódítása A statisztikák szerint a modern párok közel 35%-a online ismerkedik meg, és ez az arány évről évre növekszik. A mesterséges intelligenciával működő társkeresők algoritmusai az érdeklődés, a személyiség és az értékrend alapján próbálnak ideális partnert találni. Bár ezek a rendszerek hatékonyak, a valódi kapcsolódást továbbra is az emberi tényezők – empátia, figyelem és érzelmi elérhetőség – határozzák meg. A digitális közelség paradoxona Az online

Hátrányos helyzetű roma gyerekek nehézségeire hívja fel a figyelmet a Bagázs kezdeményezése „Ha beülsz a hátsó padba és csendben maradsz, akkor átmehetsz kettessel” – mondta általános iskolai tanára az akkor még Bag romatelepén élő fiatal lánynak. A mondat egy összetett jelenséget szemléltet, amely mögött mélyen gyökerező gazdasági és szociális problémák húzódnak. A roma gyerekek korai iskolai lemorzsolódása jelenleg is problémája az oktatási rendszernek és a magyar társadalomnak – erre a jelenségre hívja fel a figyelmet a Bagázs “Hátsó padban” elnevezésű kampánya. A hátsó pad, mint szimbólum a roma gyerekek elszigetelését és elszigetelődését jelképezi: általában ide ültetik a problémásnak címkézett tanulókat. Az egyik legnagyobb akadály, hogy a szegregátumban élő gyerekek a többségi társadalomtól eltérő, ingerszegény szociokulturális környezetből kerülnek az iskolákba, az oktatási rendszer pedig gyakran nem képes erre a helyzetre megfelelő eszközökkel reagálni. A Bagázs átfogó kampányának része a “Nálunk, a telepen” podcast, ahol cigánytelepen élők számolnak be iskolai tapasztalataikról, betekintést adnak a telepi élet mindennapjaiba. Lemorzsolódás és munkanélküliség A KSH adatai szerint a 18–24 éves roma fiatalok 59%-a korai iskolaelhagyó volt 2023-ban, tehát 16 éves kora előtt elhagyta az oktatási rendszert. A nem roma fiatalok esetében ez az arány mindössze 9,3 százalék volt az említett időszakban. A korai iskolaelhagyás pedig potenciálisan munkanélküliséghez vezet: szintén a

2025. november 14-16. Ingyenes rajzfilmvetítések az Egri várban Immár tizenegyedik alkalommal rendezik meg Magyarország egyik legnagyobb kulturális eseményét, az Országos Rajzfilmünnepet. Az ingyenesen látogatható fesztivál nem egyetlen központi helyszínen zajlik, hanem művelődési házak, könyvtárak, iskolák, óvodák, mozik és más közösségi terek adnak otthont a programoknak. Az idei évben az Egri vár is csatlakozott a rendezvénysorozathoz, így az Egerben és környékén élők, valamint az ide látogató családok különleges őszi kikapcsolódásra számíthatnak. A Zászlódomb épületében található Vármozi egész évben nagy népszerűségnek örvend, elsősorban az Eger, 1552 című rövidfilmnek és a korszerű vetítőberendezésnek köszönhetően. A Dobó István Vármúzeum hosszú távú célja, hogy a Vármozi még gazdagabb programnak adjon otthont, legyen szó családoknak szóló eseményekről vagy a mozgókép világát bemutató vetítésekről. A Rajzfilmünnep három napja alatt az érdeklődők a Vármoziban, magas technikai minőségben élvezhetik a vetítéseket. A pénteki, szombati és vasárnapi programokon két magyar és egy külföldi alkotást tekinthetnek meg az érdeklődők. A vetítések mindennap 17.00 órakor kezdődnek Vuk (forg.: Dargay Attila,1981) november 14. 17:00 A legkisebbeknek szóló film Toldi (Jankovics Marcell, 2022) november 15. 17:00Jankovics Marcell rajzfilmsorozata Mirai - Lány a jövőből (Mamoru Hosoda, 2018) november 16. 17:00 Vetítésre a helyek száma azonban korlátozott (max 70 fő), így érdemes a filmvetítés kezdete előtt fél órával a helyszínen lenni. Előzetes regisztráció nem szükséges. Fókuszban

A digitális korban, amikor bármilyen tartalom elérhető pár kattintással, jogos a kérdés: miért kapcsoljuk még mindig be a tévét? Hiszen a filmek, sorozatok, hírek és sportesemények ma már ott vannak a telefonunkon is. Mégis, a klasszikus TV műsor varázsa nem tűnt el, mert a televízió több, mint puszta tartalomfogyasztás. Élmény, közösség és sokszor az egyetlen alkalom, amikor egyszerre, együtt figyelünk valamire. Miért más élmény a tévé, mint az online tartalom? Az internet világa a választás szabadságáról szól, a televízió viszont a közös pillanatokról. A különbség aprónak tűnhet, mégis lényeges: online akkor és azt nézünk, amit akarunk, de egy tévéműsor esetében az időzítés, a várakozás és az „együtt nézés” érzése adja meg az igazi varázst. Egy esti film vagy showműsor a TV műsor részeként eseménynek számít, nem csupán háttérzajnak. Van felvezetés, reklámszünet, közös nevetések vagy éppen közös izgalom – mindez olyan hangulatot teremt, amit az online világ ritkán tud visszaadni. Mitől lesz közösségi élmény a tévézés? A tévénézésnek megvan az a sajátos ereje, hogy összekapcsolja az embereket. Nemcsak otthon, hanem országosan is: amikor egy népszerű vetélkedőt, talkshow-t vagy tehetségkutatót nézünk, több százezer ember éli át ugyanazt az élményt, ugyanabban a pillanatban. Ez az, amit egy online videó – bármilyen szórakoztató is – nem tud pótolni. A TV műsor