egészség

A mindennapi élet tempója az elmúlt évtizedekben jelentősen felgyorsult. A folyamatos online jelenlét, a munkahelyi elvárások, a magánéleti kötelezettségek és az információáradat sokak számára állandó mentális terhelést jelent. A stressz mára nem rendkívüli állapot, hanem sok esetben a hétköznapok természetes részévé vált. Ebben a környezetben egyre többen keresik azokat a lehetőségeket, amelyek segíthetnek a szervezet alkalmazkodóképességének fenntartásában. A magnézium gyakran kerül elő ebben az összefüggésben, mint egy olyan ásványi anyag, amely több élettani folyamathoz is kapcsolódhat. A stressz hatása a szervezet működésére Stresszhelyzetben a szervezet összetett válaszreakciókat indít el. Ezek célja eredetileg az volt, hogy rövid távon segítse az alkalmazkodást veszélyes vagy kihívást jelentő helyzetekhez. A modern életben azonban ezek az állapotok gyakran tartóssá válnak, ami hosszabb távon megterhelheti a különböző szabályozórendszereket. Ilyenkor fokozódhat bizonyos hormonok termelődése, megváltozhat az anyagcsere, és az idegrendszer is folyamatos készenléti állapotban maradhat. Ezek a folyamatok együtt hatással lehetnek arra, hogy a szervezet hogyan használja fel a rendelkezésre álló tápanyagokat. Magnézium és idegrendszeri folyamatok Az idegrendszer működése nagymértékben függ az ásványi anyagok és elektrolitok megfelelő arányától. A magnézium részt vehet az idegsejtek közötti jelátvitel szabályozásában, valamint az ingerületvezetés finomhangolásában. Stresszes időszakokban az idegrendszer fokozott terhelésnek lehet kitéve. Ebben az összefüggésben a magnézium olyan tényezőként jelenhet meg, amely hozzájárulhat az idegi folyamatok

A téli hónapok minden évben próbára teszik lelkierőnket: sötét és hideg van, kevesebbet vagyunk a szabadban, és kevesebbet látjuk a napot. Sokunk számára az ünnepek eleve feszültséggel járnak, a fűtésszezon beköszöntével pedig az egekbe szökő rezsiköltségek sem teszik könnyebbé az életünket. Minden adott tehát ahhoz, hogy az ember maga alatt legyen, és azt gondolja, hogy valami nincs rendben vele. Az évnek ebben a szakában sokat lehet hallani az úgynevezett „téli depresszióról”, ami a tél beköszöntével kezdődik, és tavasszal elmúlik. Sokan éppen emiatt fordulhatnak ilyenkor orvoshoz vagy pszichiáterhez, azt feltételezve, hogy „betegségükre” segítséget kaphatnak a sötét és hideg időszak átvészelésében. Ezzel kapcsolatban két rossz hír is van: a depresszió bármely fajtáját (csak úgy, mint az összes többi pszichiátriai kórképet) mind a mai napig csupán a felsorolt tünetek alapján diagnosztizálják, mert semmilyen tényleges orvosi vizsgálat nem létezik arra, hogy kimutassák. A másik szomorú tény, hogy a depresszió kezelése döntő többségben antidepresszáns és nyugtató szerek felírásából áll, melyeket aztán folyamatosan szednie kell a „páciensnek”. Ezekről a tablettákról gyakran állítják, hogy ma már biztonságosak, enyhe mellékhatásaik vannak és nem okoznak függőséget. Mégis, számtalan kutatás és személyes tapasztalat azt mutatja, hogy esetenként igen súlyos mellékhatásokkal járhat a szedésük. Abbahagyni pedig sokak számára egyenesen lehetetlennek tűnik: olykor akár

A túlzott klímahasználat súlyosabb esetekben arcidegbénulást és tüdőgyulladást is okozhat, ha az immunrendszer legyengült állapotban van, és fogékony a megbetegedésre. A fül-orr-gégészeteken nyáron az ésszerűtlen klímahasználat miatt növekszik a betegforgalom, megfázásszerű tünetekkel, arcüreg-, középfül-, torok- és akár kötőhártya-gyulladással keresik fel a szakorvosokat – mondja dr. Kraxner Helga. A Semmelweis Egyetem adjunktusa ugyanakkor azt is hozzáteszi, a pollenallergiások panaszait enyhítheti az észszerű klímahasználat. A túlzott klímahasználatnak megvannak a maga veszélyei. Ha túl nagy a különbség a kinti és a benti hőmérséklet között, akkor nagyon gyorsan megbetegedhetünk. Különösen igaz ez akkor, ha kint 40 fok van, és utána izzadtan, átvizesedett ruhában bemegyünk egy hűtött helyiségbe – ilyenkor garantált a betegség. Persze ennek hátterében mindig van valamilyen kórokozó – vagy a környezetben, vagy bennünk –, ami arra vár, hogy szervezetünket megtámadja, ha a védekezés valamilyen okból gyengül – kezdi dr. Kraxner Helga. A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa hozzáteszi, ezek a kórokozók könnyen megtámadhatják az alsó vagy felső légutakat, és kialakulhat az arcüreg-, orrmelléküreg-, kötőhártya- vagy középfülgyulladás, de akár tüdőgyulladásig is fokozódhat a probléma. Éppen ezért 24 Celsius foknál alacsonyabbra ne állítsuk a légkondicionáló berendezést – tanácsolja az adjunktus. Ha valakinek bedugul az orra, és a száján keresztül lélegzik, akkor közvetlenül jutnak be

Ismét nagy lakossági érdeklődés mellett zajlott le a Richter Gedeon Nyrt. társadalmi felelősségvállalási programjának részeként megvalósuló Richter Egészségváros rendezvény Gyöngyösön, amely fennállása óta második alkalommal érkezett a településre. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a megelőzés és az egészségtudatosság fontosságára, és támogassa a hazai egészségügyi intézményeket fontos fejlesztések, beruházások megvalósításában, elősegítve ezzel az egészségügyi ellátórendszer tovább fejlesztését. A magyar gyógyszergyártó vállalat 3,5 millió forint alapadományt ajánlott fel a Gyöngyösi Bugát Pál Kórház számára. A program során a résztvevők minden egyes aktivitásért – például szűrővizsgálaton, tanácsadáson való részvételért – szimbolikus adománypontokat gyűjtöttek, amelyekkel kiegészítették a Richter alapadományának összegét. A lakosság összefogásának köszönhetően a nap végén összesen 29.068.000 forint támogatásban részesül a kórház. Ebből az összegből a sebészeti műtő új eszközökkel történő felszerelését fogja megvalósítani az intézmény. A rendezvény megnyitóján Szókovács Péter, Gyöngyös polgármestere köszöntötte először az Egészségváros résztvevőit: „Büszke vagyok arra, hogy már a reggeli Egészségsétán is nagyon sokan vettünk részt. Ebből is jól látható, hogy Gyöngyös egy igazi közösséget alkot. Örülünk annak, hogy a Richter Egészségváros ismét visszatért hozzánk, és újból benépesíti a Fő teret. Nagyszerű lehetőség, hogy részt vehetünk ezeken a szűréseken, meghallgathatjuk az előadásokat, és ezzel saját egészségünkért téve hozzájárulhatunk a kórház adománycéljának megvalósulásához is.” Dr. Assani Omar, a Gyöngyösi

Kevés kiszolgáltatottabb helyzet létezik manapság, mint amikor valaki bekerül egy pszichiátriai osztályra. Bár ilyen helyzetben mindenkit megilletnek bizonyos alapvető jogok, a tapasztalat szerint ezek nagyon gyakran nem érvényesülnek. Tulajdonképpen az egyetlen hely, ahol az embert bűncselekmény hiányában is megfoszthatják személyes szabadságának alapvető jogától, egy pszichiátriai osztály vagy intézmény. Elvileg, a törvény szerint ilyen csak akkor történhet meg, ha az illető közvetlenül és súlyosan ön- vagy közveszélyes állapotban van. A gyakorlat mégis azt mutatja: számos olyan helyzet adódhat, amikor valakit jogtalanul kényszeríthetnek pszichiátriai kezelésre. Egy vagyoni vagy örökösödési vita, válóper vagy gyermekelhelyezési per, vagy akár komolyabb konfliktushelyzet során is előfordulhat, hogy az egyik fél – így vagy úgy – kényszerbeutalót szerez „ellenfelének” a pszichiátriára, aki aztán, onnan kikerülve, „pszichiátriai kórtörténettel” a háta mögött máris hátránnyal indul a fenti jogi viták bármelyikében. Ilyen esetekre az elmúlt egy-két évtizedben számos példa akadt Magyarországon is. Az ombudsman, vagyis az alapvető jogok biztosa számos alkalommal tett már közzé olyan jelentéseket, melyek arról számoltak be: a pszichiátriai osztályokon bizony rendszeresen sérülnek a kezeltek jogai, időnként egészen komolyan. Egy alkalommal például az emberjogi biztos azért emelte fel a szavát, mert egy nőt – aki otthonában lett rosszul, és a pszichiátriára szállították – a kórházban levetkőztették, bepelenkázták, a bokáinál és

Az ízületek kiropogtatása egy ösztönös szokás, ami átmeneti megkönnyebbülést hozhat, de hosszú távon komoly problémákhoz vezethet. Sokan nem is gondolnak bele, hogy ezzel a mozdulattal milyen hatást gyakorolnak a porcokra, szalagokra és az ízületeket körülvevő szövetekre. Most eláruljuk, hogy mi is történik pontosan, amikor „kattogtatjuk” az ujjainkat vagy a gerincünket. Mi történik, amikor kiroppan az ízület? Az ízületek közötti térben ízületi folyadék található, amely csökkenti a súrlódást és segíti a mozgást. Amikor egy ízületet hirtelen megnyújtunk vagy elfordítunk, a benne lévő légbuborékok gyorsan tágulnak és kipukkadnak, ami a jól ismert roppanó hangot eredményezi. Bár ez a hang ártalmatlannak tűnhet, az ismételt és kontrollálatlan ropogtatás mikrotraumákat okozhat az ízületi tokban és a szalagokban. Idővel ez lazábbá teheti az ízületeket, növelve a sérülések kockázatát. Ezért fontos, hogy az ízületek helyreállítását inkább a debreceni manuálterápia szakembereire bízzuk. A helytelen mozdulatokkal végzett roppantás különösen veszélyes lehet a gerinc területén. Egy rossz szögben történő erőltetés túlzott nyomást helyezhet a porckorongokra és a csigolyák közötti kisízületekre, ami porckopáshoz, ízületi instabilitáshoz vagy akár idegi problémákhoz is vezethet. Ezért jobb a professzionális ízületi mobilizáció Bár az ízületek megfelelő mozgástartománya kulcsfontosságú az egészséges testműködéshez, ezt nem érdemes saját kezűleg manipulálni. A professzionális kezelések során a szakemberek célzott és kontrollált technikákat alkalmaznak, amelyek nemcsak az

A koronavírus-járvány számos egészségügyi problémát hozott felszínre, amelyek közül az egyik legaggasztóbb a fiatal férfiak körében megjelenő merevedési zavarok növekvő előfordulása. Ezek a problémák nemcsak az idősebb, hanem már a fiatalabb férfiakat is érintik, ami komoly aggodalomra ad okot. A COVID-19 és az impotencia közötti kapcsolat A COVID-19 fertőzés számos szervrendszert érinthet, beleértve a szív- és érrendszert is, ami közvetlenül befolyásolja a merevedési képességet. A Miami Egyetem kutatója, Dr. Ranjith Ramasamy által vezetett tanulmányban több mint 230 000 COVID-19-en átesett férfi adatait hasonlították össze ugyanennyi, koronavírussal nem fertőzött férfi egészségügyi adataival. Az eredmények szerint a COVID-19-en átesetteknél 20%-kal nagyobb eséllyel alakult ki merevedési zavar. A Kamagra növekvő népszerűsége a fiatalok körében A merevedési zavarok kezelésére szolgáló gyógyszerek, mint például a Kamagra, egyre népszerűbbek a fiatalabb férfiak körében is. Bár eredetileg az idősebb korosztály számára fejlesztették ki, a fiatalok is egyre gyakrabban használják ezeket a szereket a szexuális teljesítmény fokozása érdekében. A Kamagra használata sajnos nem trendivé vált, hanem szükségszerűvé. A COVID-19 hatása a férfiak szexuális egészségére A koronavírus-fertőzés nemcsak az immunrendszert, hanem a hormonháztartást is érintheti. Egyes kutatások szerint a COVID-19 csökkentheti a férfiak tesztoszteronszintjét, ami negatívan befolyásolhatja a libidót és a szexuális teljesítményt. A gyulladásos folyamatok és a stresszhormonok emelkedése hozzájárulhat a hormonális egyensúly felborulásához,

A füstmentes dohány- és nikotintermékek térnyerése világszerte egyre jelentősebb, ami Magyarországon is érzékelhető. Sokan keresik az alternatívát a hagyományos dohányzás kiváltására, mert szeretnék elkerülni a cigarettafüstöt, a kellemetlen szagokat és az égés során felszabaduló káros anyagokat. A snüssz, vagyis a füstmentes, szájon át használt tasakok egyike azoknak a megoldásoknak, amelyekkel sok dohányos úgy érezheti, kényelmesen és jóval kisebb egészségügyi kockázatokkal élheti tovább nikotinos szokásait. A snüssznek több típusa, kiszerelése és erőssége létezik, amelyekkel a felhasználók könnyebben megtalálják a számukra ideális terméket. Az elérhető ízek, valamint a különböző gyártók innovációi a legkülönfélébb igények kielégítését célozzák. Azonban sokan felteszik a kérdést: vajon milyen tényezők befolyásolják a snüssz termékek árát? Hogyan lehet hosszú távon is megfizethető áron hozzájutni a minőségi termékekhez? És egyáltalán, hol érdemes vásárolni, hogy biztosan megbízható forrásból szerezzük be a kiválasztott változatot? Az alábbiakban mindezekre a kérdésekre keressük a választ. Mi is az a snüssz? A snüssz, eredetét tekintve, a skandináv országokból indult világhódító útjára, bár ott a tradicionális, nedves snus volt a legelterjedtebb. A modern változatok – gyakran nikotinpárnák néven is említik őket – az eredeti koncepcióra épülnek, azonban a gyártási technológia és a felhasznált alapanyagok jelentősen módosultak, így ma már inkább dohánymentes tasakokról beszélhetünk. A zacskóba rejtett nikotin és ízesítők diszkrét

A fejfájás sokak életét megnehezíti, és rengeteg oka lehet, a stressztől kezdve az alváshiányon át egészen a helytelen táplálkozásig. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy a mozgásszegény életmód is komoly kiváltó tényező lehet. Ha hosszú órákon át ülünk, nem mozgatjuk át az izmainkat, és nem serkentjük megfelelően a vérkeringésünket, az bizony fejfájáshoz is vezethet. Nézzük, miként előzhető meg a probléma, illetve milyen módszerekkel orvosolható. Fejfájás prevenció és kezelés A mozgásszegény életmódnak számos olyan káros egészségügyi következménye lehet, amelyekről nem is gondolnánk, hogy mozgató szerveinkhez köthetők. Ezek mindegyike megelőzhető azzal, ha rendszeresen sportolunk és átmozgatjuk testünket. A panaszok kialakulására pedig számos gyógymód alkalmazható. Többek közt a gyógytorna vagy akár a fizikoterápia is segíthet, hiszen olyan célzott kezeléseket kínál, amelyek javítják a vérkeringést, csökkentik az izomfeszültséget és oldják a mozgáshiány okozta blokkokat. Ha a fejfájás hátterében mozgásszervi okok állnak, a megfelelő terápiával jelentős enyhülés érhető el. Miért vezet fejfájáshoz a mozgáshiány? A testünk folyamatos mozgásra van tervezve, így ha hosszabb ideig egy helyben maradunk, például számítógép előtt ülünk vagy autót vezetünk, az izmaink befeszülnek, a vérkeringés lelassul, és kevesebb oxigén jut az agyba. Ez gyakran tompa, nyomó jellegű fejfájásként jelentkezik, amely egyre fokozódhat a nap előrehaladtával. A nyak és a váll izmainak feszülése is közvetlenül hozzájárulhat a fejfájás