CCHR

A terhesség alatt pszichiátriai szereket szedő kismamák gyermekei sokkal gyakrabban lesznek koraszülöttek, vagy szenvednek légzési nehézségektől és keringési problémáktól egy friss tanulmány adatai szerint. 10-ből 4 ilyen újszülött azonnali ellátást igényelt, és többségüket el is választották édesanyjuktól a kezelések miatt. Az idén júniusban megjelent, Németországban készült tanulmány olyan kismamákat hasonlított össze, akik a terhességük alatt pszichiátriai szereket szedtek (főként antidepresszánsokat) azokkal, akik nem éltek ilyen szerekkel. A pszichiátriai szereknek kitett újszülöttek 62%-ánál fordultak elő olyan problémák, mint a koraszülés, a légzési nehézségek és keringési zavarok. 40%-uk ráadásul azonnali orvosi beavatkozást igényelt, és ezen újszülöttek több mint felét el kellett választani édesanyjuktól, és újszülött osztályon kellett elhelyezni. Ezzel szemben a pszichiátriai szereket nem szedőknek mindössze 3%-ánál volt szükség azonnali beavatkozásra. „Az egyre gyakoribb terhesség alatti pszichiátriai kezelések eredményeként egyre több újszülött szorul speciális újszülött-terápiára” – hangsúlyozták a tanulmány szerzői.A jelen tanulmány eredményei megerősítik, hogy a mentális problémák szinte kizárólag gyógyszeres kezelései rengeteg veszélynek teszik ki a pácienseket (és gyermekeiket), holott ma már számos alternatív terápia ismert és elérhető, melyek nem járnak ilyen kockázatokkal. Ráadásul az antidepresszánsokról az Egyesült Királyságbeli Royal College of Psychiatry évekkel ezelőtt tette közzé, hogy a róluk való leszokás hosszú hónapokig vagy évekig is eltarthat. Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) Címlapkép: Illlusztráció/123rf.com/stock-photo/

DEBRECEN, 2024. május 31. – A cívis városban zajló pszichiátriai vándorgyűlés kapcsán jogvédők békés tüntetéssel szólították fel a Magyar Pszichiátriai Társaságot: gondolják újra szakmájukat, és tegyenek eleget azoknak a nemzetközi elvárásoknak, melyek szerint a pszichiátria területén egyszer és mindenkorra fel kell számolni a kényszerítő és megalázó kezeléseket. Mindez évek óta érik, de a magyar pszichiáterek ez idáig nem tettek érdemi lépéseket, hogy ezeket a reformfolyamatokat elindítsák.Békés tüntetéssel hívta fel a nyilvánosság figyelmét az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) nevű jogvédő civil szervezet a magyar pszichiátriákon még mindig elterjedt kényszerítő kezelések megalázó voltára, a Debrecenben zajló pszichiátriai vándorgyűlés kapcsán. Az utóbbi néhány évben olyan szervezetek, mint az ENSZ, a WHO, de még a Pszichiátriai Világszövetség is egyértelmű állásfoglalásokat tettek közzé a pszichiátriai osztályokon történő kényszer felszámolásának szükségességéről. 2023-ban az ENSZ Emberi jogi főbiztosa így írt: „A kényszerítés mind a fizikai, mind a lelki egészség szempontjából káros… Amikor a mentális egészségügyi szolgáltatásokban erőszak, kényszerítés és visszaélések történnek, a szolgáltatás nemcsak hogy nem segít az embereken, hanem az eredeti nehézségeket súlyosbítja...” Ennek ellenére a Magyar Pszichiátriai Társaság továbbra is gyógyszergyárak pénzéből konferenciázik, és ez idáig nem tett semmit, hogy a magyar pszichiátriákon felszámolják a megalázó kényszert, derült ki a rendezvényen elhangzottakból.A pszichiátriai vándorgyűlés helyszíne,

Sokan hiszik, hogy a pszichiátriai elektrosokk-kezelést már régen betiltották, mint barbár és idejétmúlt eljárást – derült ki egy online felmérésből. Mások úgy gondolják, hogy a ma alkalmazott „modern” elektrosokk már teljesen biztonságos. Eközben a valóság egészen képet mutat. Május a mentális egészségügy hónapja, ennek alkalmából egy jogvédő szervezet online felmérést végzett a mentális egészségügy talál legvitatottabb szegletéről: a pszichiátriai elektrosokk-kezelésekről. Pontosabban azt mérték fel, hogy mit gondolnak és mennyire tájékozottak erről az emberek. Meglepő módon a válaszadók egyharmada meg volt győződve róla, hogy ilyesmit ma már nem végeznek Magyarországon, már régen betiltották. Továbbá közel háromnegyed részük nyilatkozta azt, hogy szerinte ez az eljárás nem alkalmas a gyógyításra. „Embertelenség, a beteg ember teljes megalázása, földbe tiprása. Remélem soha nem alkalmazzák sehol” – írta az egyik válaszadó. A felmérést kitöltők egy része viszont tisztában volt vele, hogy a Száll a kakukk fészkére című filmből ismert elektrosokkot ma már elektrokonvulzív terápiának (ECT) nevezik, és altatásban végzik, izomlazítókkal (gyakorlatilag a szívverést kivéve teljesen lebénítják a testet, ami így lélegeztetőgépre kerül), így már nem törnek össze a páciens csontjai az áramütéseket követő görcsroham miatt. Ugyanakkor más dolgok semmit sem változtak a hetvenes évek óta: ma is egy epilepsziás nagyroham kiváltása a cél, ami a „mentális zavar” tüneteit

Zárt osztályra került egy komoly fejsérülés miatt ápolt fiatal férfi, mert nyugtalansága miatt orvosai nem tudtak vele szót érteni. A pszichiátrián az egyre erősebb tudatmódosító szerektől magatehetetlenné vált, később leállt a keringése és meghalt. Nővére szerint – aki maga is képzett ápoló – nem a megfelelő kezelést kapta, rendőrségi feljelentést is tett testvére halála miatt. A nyomozás jelenleg is folyik.  A harmincas éveiben járó férfi egy budapesti szórakozóhelyen esett hanyatt tavaly októberben, ekkor szerezte a fejsérülést. A mentők egy baleseti központba szállították, ahol a vizsgálatokból hamar kiderült: többszöri koponyatörést szenvedett és koponyaűri vérzései vannak. Később egy központi kórházba vitték további kezelés céljából, és mivel a sérülés óta eléggé zaklatott volt, nehéz volt vele a kommunikáció, már itt elkezdtek erős nyugtatókat adni neki. Bár egy idő után együttműködőbbé vált, viszont a kontrollvizsgálat kiterjedt agyi károsodásokat mutatott ki, így a felépüléshez egy szakkórházba vitték át.  Ott váratlanul újra zaklatott lett és zavarttá is vált, így a férfi két nappal később már a Nyírő Gyula kórház zárt osztályán találta magát, ahol rutinszerűen elvették a ruháit és a telefonját. A férfi nővére, aki maga is szakképzett ápoló, értetlenül állt a dolog előtt, amikor meglátogatta őt: egyáltalán nem látta indokoltnak a koponyasérülés után a zárt osztályi kezelést.

Bár súlyos mellékhatásai már bebizonyosodtak, egyes pszichiátriai körök még mindig lobbiznak az elektrosokk használatáért, és bagatellizálják káros hatásait. Pedig az egyik elektrosokk-cég nemrég már csődöt jelentett a megkárosított páciensek által indított perek miatt. Az elektrosokk idejétmúlt és káros kezelés, amit már régen be kellett volna tiltani – állítja a CCHR nevű emberi jogi szervezet, mely múlt szombaton tüntetést tartott az Európai Pszichiátriai Társaság (EPA) Budapesten zajló kongresszusa alkalmából. Az EPA szerint az elektrosokk biztonságos és mellékhatásai minimálisak, noha ennek ellenkezője számtalanszor bebizonyosodott már. Nem véletlen, hogy Angliában tavaly parlamenti képviselők követelték az elektrosokk betiltását és a gyakorlat sürgős felülvizsgálatát. Az ellentmondásos, ám napjainkban még mindig használt eljárás során nagyfeszültségű (akár 460 Volt) elektromos áramot vezetnek a páciens agyába, melynek célja, hogy az agyban keltett elektromos viharral epilepsziás nagyrohamot (görcsrohamot) váltsanak ki – egy olyan életveszélyes állapotot, amely epilepsziás betegek esetében sürgős orvosi beavatkozást igényel. Hogy ezt miért teszik, az sokakban vet fel kérdést. A pszichiátriai szakma ugyan felállított néhány elméletet, hogy az ECT hogyan „működik” – például hogy az elektromos sokk újraindítja az agyat –, de valódi válaszokat sosem találtak erre a kérdésre. A használatát alátámasztó bizonyítékok gyenge lábakon állnak, míg a lehetséges mellékhatásai – beleértve a memóriavesztést, látási problémákat és a

BUDAPEST – Nemzetközi demonstrációt tartott április 6-án az erőszakos pszichiátriai kezelések beszüntetését követelve az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) emberjogi szervezet. A rendezvényre az Európai Pszichiátriai Társaság budapesti konferenciája kapcsán került sor, a pszichiáterek azonban nem merték átvenni a tüntetők írásos társadalmi üzenetét. A demonstrálók a Deák Ferenc térről a pszichiátriai konferenciának helyet adó Hungexpo Kongresszusi Központhoz vonultak, hogy felhívják az ott összegyűlt pszichiáterek figyelmét: egyre több nemzetközi szerv – mint például az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet – fogalmaz meg kritikát a pszichiátriákon használatos megalázó kényszerítő kezelésekkel kapcsolatban, és szólít fel arra, hogy ezeket mihamarabb fel kell számolni.A szervező alapítvány szerint a kényszerkezelések és fizikai korlátozások jelenleg mindennaposak a pszichiátriai osztályokon, pedig 2022-ben még a pszichiátria legtekintélyesebb szervezete, a Pszichiátriai Világszövetség is elítélte ezeket. A szövetség úgy fogalmazott: folyamatos veszélynek tesszük ki az ellátottakat és a kórházi személyzetet, ha nem cseréljük le a korlátozó és kényszerítő gyakorlatokat a pszichiátriákon.A szervező alapítvány elnöke, Dobos János a rendezvényen elmondta: a helyzet Magyarországon sem jobb, évente 10-15 ezer embert szállítanak kényszerrel a pszichiátriára, ami naponta 30-40 embert jelent; ez számos esetben komoly megaláztatással, kiszolgáltatottsággal jár, és sokszor súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat. Ezért minden jóérzésű ember nevében elvárható, hogy a pszichiáter

BUDAPEST – Különleges vándorkiállítás nyitotta meg kapuit április 4-én „Pszichiátria – Segítség vagy megtévesztés?” címmel Budapest belvárosában. A pszichiátriákon történő jogsértéseket, bűntetteket szemléletesen bemutató, egyedülálló kiállítás anyaga egy nemzetközi emberjogi szervezet több mint 50 éves jogvédő és kutatómunkája eredményeképpen állt össze. A szervezők a kiállítást csak erős idegzetűeknek ajánlják. Hogyan függ össze napjaink fenyegető terrorizmusa a pszichiátriával? Kik és hogyan fejlesztették ki a ma már embertelennek tartott pszichiátriai agyműtéteket és sokk-kezeléseket? Hogyan rombolta le a pszichiátriai befolyás számos világhírű művész életét és karrierjét? Ezekre és még számos más kérdésre kaphat választ, aki ellátogat a kiállításra.–A bemutatott anyag közel sem csak a pszichiátriákon kezelt embereket érinti – mondta Dobos János, a tárlatot szervező Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány elnöke. – Éppen ellenkezőleg: azt mutatja be, hogy a pszichiátria napjainkban milyen nagy mértékben jelen van az élet szinte minden területén, s ez milyen mélyreható, sokszor káros következményekkel jár a társadalomra nézve. Mindannyiunk érdeke és feladata, hogy tegyünk ez ellen.A kiállított anyag – amely először az Egyesült Államokban került nagy sikerrel a nagyközönség elé, majd bejárta Európa szinte minden nagy városát – eddig soha nem látott alapossággal mutatja be a pszichiátriai visszaélések széles skáláját, illetve napjaink pszichiátriájának társadalomra gyakorolt hatását. Mivel a

69 ember könyörtelen lemészárlása hívta életre a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napját, melyet március 21-én tartanak nemzetközileg. Kevesen tudják azonban, hogy a rasszizmus gyökerei jóval régebbre vezethetők vissza: az 1700-as évek végén egy amerikai pszichiáter jelentette ki először, hogy a feketék színét egy ritka, örökletes betegség okozza, és a „gyógyulás” egyetlen bizonyítéka az, ha a bőr fehérré válik.  Kevés olyan világnap van, amely ilyen tragikus eseményhez kötődik: 64 évvel ezelőtt, március 21-én a helyi rendőrség nem kevesebb mint 69 békésen demonstráló, és a szabadságról szóló dalokat éneklő embert mészárolt le a dél-afrikai Sharpeville-ben."A hangulat vidám volt, az emberek boldogan énekeltek és táncoltak" –  derült ki egy túlélő beszámolójából –, egészen addig, míg a rendőrök minden figyelmeztetés nélkül tüzet nyitottak rájuk. A tüntető tömeg az apartheid-kormány elnyomó törvényei ellen tiltakozott, amely szigorú keretek közé szorította a fekete őslakosok számára, hogy hová mehetnek, hol lakhatnak, kivel házasodhatnak, vagy milyen munkát van joguk végezni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése ezért március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napjává jelölte ki.  Az apartheid-kormány (az apartheid faji elkülönítést jelent) elnyomó döntéseit Dél-Afrika akkori miniszterelnöke, a holland Hendrik Verwoerd hozta. Kevésbé ismert tény, hogy Verwoerd pszichológus is volt, német egyetemeken tanult – többek között a méltán hírhedt Wilhelm

Az öngyilkossági késztetés az egyik fő oka annak, hogy az emberek abbahagyják az antidepresszánsok szedését, derült ki egy friss kutatásból. Ugyanakkor egyre többen ismerik el az antidepresszánsok mellékhatásmentes alternatívájaként a testmozgást, mégsem ajánlják elsődleges kezelésként.Évtizedek óta vita tárgya, hogy azok a kémiai anyagok, melyek adagolásában manapság a mentális egészségügyi kezelések többnyire kimerülnek, valódi megoldást jelentenek-e azok számára, akik mentális nehézségtől szenvednek. A hatékonyságon, illetve annak hiányán túl pedig a potenciális mellékhatások tömkelege jelent komoly problémát azoknak, akik pszichiátriai szerek szedésébe kezdenek.Egy Ausztráliában készült nagyszabású felmérés adatait nemrégiben arra használták, hogy megbecsüljék, milyen gyakran hagyják félbe az antidepresszáns kezeléseket, illetve ennek a lehetséges okait. A jelen vizsgálatban összesen 20 941 depresszióval diagnosztizált személy válaszait vették alapul. Ennek több mint egyharmada, 7723 résztvevő (36,9%) hagyta abba legalább egy antidepresszáns szedését a szer mellékhatásai miatt.A kutatók más szempontokat is figyelembe vettek a mellékhatások mellett, mint például a családi állapotot, életkort, illetve más pszichiátriai diagnózisokat. A legkiemelkedőbb okai a kezelés félbehagyásának mégis az olyan mellékhatások voltak, mint a szorongás, a bőrkiütés, a hányás és az öngyilkossági gondolatok, de jelentős tényezőnek találták az öngyilkossági kísérleteket is. Ezeket a mutatókat hatóanyagonként is vizsgálták, és az derült ki, hogy a Magyarországon leggyakrabban felírt antidepresszánsra, az escitalopramra (Cipralex, Scippa, stb. – 2023-ban