CCHR

Olykor igazán kiszolgáltatottnak tűnhet a szülők helyzete, ha gyermeküket ADHD-val diagnosztizálják, mert innentől kezdve rájuk nehezedik a nyomás, hogy gyermeküket komoly pszichiátriai szerekkel történő kezelésnek vessék alá. Sajnos az sem ritka eset, hogy gyámhivatali eljárás indul a szülő ellen, ha nem ért egyet a pszichiátriai kezeléssel. Ha azonban a szülő tisztában van a jogaival, sokkal kevésbé fogja sarokba szorítva érezni magát. „A szülő köteles és jogosult arra, hogy (...) a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását biztosítsa” – mondja ki a 2011. évi CCXI. Törvény a családok védelméről. E törvény alapján íme három dolog, amit a szülőnek joga van megtenni gyermekéért: 1. A szülőnek joga van megkövetelni olyan vizsgálatokat, melyek tényszerűen igazolják, hogy gyermeküknek valóban kimutatható agyi rendellenessége van – ahogyan azt a pszichiáterek állítják az ADHD-s gyermekekről. A diagnózist jellemzően a megfigyelt viselkedésre alapozzák; egyetlen vizsgálat sem történik, ami az agy vagy a test más részeinek állapotát térképezné fel. 2. Ha pszichiátriai szert javasolnak gyermeke viselkedési problémáira, hivatkozhat azokra a nemzetközileg kiadott hivatalos figyelmeztetésekre, melyek mind a veszélyes mellékhatásokra hívják fel a figyelmet, és arra, hogy ezek a szerek egyáltalán nem tekinthetők biztonságosak. Egy összefoglaló felsorolást itt talál róluk: www.emberijogok.hu/figyelmeztetesek 3. A

A téli hónapok minden évben próbára teszik lelkierőnket: sötét és hideg van, kevesebbet vagyunk a szabadban, és kevesebbet látjuk a napot. Sokunk számára az ünnepek eleve feszültséggel járnak, a fűtésszezon beköszöntével pedig az egekbe szökő rezsiköltségek sem teszik könnyebbé az életünket. Minden adott tehát ahhoz, hogy az ember maga alatt legyen, és azt gondolja, hogy valami nincs rendben vele. Az évnek ebben a szakában sokat lehet hallani az úgynevezett „téli depresszióról”, ami a tél beköszöntével kezdődik, és tavasszal elmúlik. Sokan éppen emiatt fordulhatnak ilyenkor orvoshoz vagy pszichiáterhez, azt feltételezve, hogy „betegségükre” segítséget kaphatnak a sötét és hideg időszak átvészelésében. Ezzel kapcsolatban két rossz hír is van: a depresszió bármely fajtáját (csak úgy, mint az összes többi pszichiátriai kórképet) mind a mai napig csupán a felsorolt tünetek alapján diagnosztizálják, mert semmilyen tényleges orvosi vizsgálat nem létezik arra, hogy kimutassák. A másik szomorú tény, hogy a depresszió kezelése döntő többségben antidepresszáns és nyugtató szerek felírásából áll, melyeket aztán folyamatosan szednie kell a „páciensnek”. Ezekről a tablettákról gyakran állítják, hogy ma már biztonságosak, enyhe mellékhatásaik vannak és nem okoznak függőséget. Mégis, számtalan kutatás és személyes tapasztalat azt mutatja, hogy esetenként igen súlyos mellékhatásokkal járhat a szedésük. Abbahagyni pedig sokak számára egyenesen lehetetlennek tűnik: olykor akár

A hollywoodi szépség saját erejéből tett szert világhírnévre, majd megjárta a poklok poklát a 40-es évek horrorfilmekbe illő pszichiátriai intézeteiben, ellentmondásos életét pedig még Jessica Lange is eljátszotta a filmvásznon: szerdán lenne éppen 111 éves Frances Farmer.Frances Farmer gyerekkora óta írói karrierről álmodott. Már 17 évesen országos hírnévre tett szert, amikor megnyert egy írói versenyt ellentmondásosra sikerült esszéjével, melynek címe: „Isten meghal” volt. 1935-ben már a Washingtoni Egyetemen tanult, itt kezdte el felfedezni színpadi képességeit és szenvedélyét, szerepléseivel nagy sikert aratott néhány színpadi darabban. 1935 tavaszán élete váratlan fordulatot vett: megnyert egy előfizetői sorsolást a The Voice of Action című lapnál, így elutazhatott Moszkvába a Stanislavsky Csoport Színházába – bár édesanyja ezt már akkor is ellenezte. Nem sokkal azután, hogy visszatért Manhattanbe, Francesre felfigyelt a Paramount Pictures tehetségkutatója. Színészi karrierje ekkor indult be igazán, 22. születésnapján már egy hétéves szerződéssel repülhetett Hollywoodba. A gyönyörű színpadi és filmszínésznő 27 éves korára már 18 filmben, három Broadway-eladásban és 30 jelentősebb rádió show-ban szerepelt.A sötét felhők 1942-ben kezdtek gyülekezni Farmer felett. Alkohol és gyógyszerproblémákkal küzdött, elvált első férjétől, a Paramount Pictures pedig felbontotta a vele kötött szerződést, majd október 22-én letartóztatták, mert részegen vezetett felkapcsolt fényszórókkal, amikor éppen a háborús helyzet miatt fényszórókat

Napjainkban meglepően könnyen nyilvánítják a fiatalokat „hiperaktívnak” vagy „ADHD-snak”, ha viselkedésükkel zavarják a környezetüket, mint például egy iskolai tanterem rendjét. A diagnózis felállításához nem használnak tényleges orvosi vizsgálatokat vagy teszteket, mivel ilyenek nem léteznek, csak a megfigyelt tüneteket veszik alapul. A diagnózis után pedig gyakran nagyon rövid út vezethet olyan tudatmódosító „gyógyszer” felírásáig, amely a magyar jogszabályok szerint kábítószernek minősül. Az efféle megoldások természetesen nem szüntetik meg a tünetek kiváltó okait, mindössze elfedik azokat – így működnek a drogok is általában. A szülők azonban ritkán értesülnek például arról, hogy az elfogyasztott ételek és a bélflóra állapota szorosan összefügg a mentális állapottal, és az ADHD-ra jellemző tünetek hátterében is könnyen állhatnak ilyen okok – ezt számos kutatás alátámasztotta. A cukorban, gluténban és erősen feldolgozott ételekben gazdag étrend, ami kevés friss zöldséget és gyümölcsöt, illetve fermentált ételt tartalmaz, igazoltan kiválthat ilyen tüneteket. Ennek az az oka, hogy a bélrendszer és az agy között közvetlen kapcsolat van, így a bélrendszer leromló állapota a mentális állapotra is menthetetlenül rányomja a bélyegét. Emellett az allergiás reakciókat kiváltó ételek, a vitamin- és ásványianyag-hiány, illetve a nehézfém-mérgezés (igen sokféleképpen felszívódhatnak a környezetből a bőrön át) szintén olyan tényezők, melyeket kimondottan indokolt lehet kivizsgálni, mielőtt a tudatmódosító szerek mellett döntenénk.

A szülők legrosszabb rémálma, hogy gyermekük drogozni kezd. Ha viszont bajt okoz a viselkedésével, a cél szentesíti az eszközt. A tanévkezdés rengeteg gyermek számára egyben a kötelező tablettákat is jelenti – még akkor is, ha ezek alapvetően kábítószerek. Ugyanakkor számos alternatíva létezik, melyekről a szülök jobbára csak akkor értesülnek, ha maguk járnak utána a dolgoknak. A szeptember nemcsak a nyár végét jelzi, de a szünidő alatti szabadságnak is hirtelen vége szakad: millió fiatalnak kell visszatérnie az iskolapadba, ahol ismét szigorú és önkényes szabályok korlátozzák, hogy mikor mit tehetnek, és mit nem. A legtöbb iskolai osztályban akad egy-két olyan tanuló, aki nehezen alkalmazkodik ezekhez a körülményekhez, és akikről manapság már rutinszerűen feltételezik az őt körülvevő felnőttek: „biztosan ADHD-s”.  Nem tud egy helyben maradni a székén, folyton izeg-mozog, gyakran nem figyel oda, ha beszélnek hozzá, nem tud koncentrálni, félbeszakítja mások mondatait… Ilyen és egy tucat hasonló tünet alapján lesz ma egy gyermek ADHD-s, és ha a diagnózis megszületett, akkor már csak a kezelés van hátra, a tényleges kiváltó okoknak többnyire nincs már félnivalójuk, hogy rájuk bukkan valaki – legalábbis ez idáig nem volt. Engedély nélküli birtoklásért letartóztatás jár Szépítő kifejezéssel élve kissé ellentmondásos, hogy az ADHD-val diagnosztizált gyermekeknek elsősorban olyan szert írnak fel (Ritalin), melynek hatóanyaga

Saját bőrükön tapasztalták meg az antidepresszánsok kemény elvonási tüneteit, ezért írtak egy könyvet a gyógyszerekről való leszokás pontos folyamatáról. A két szakember vérfagyasztó részleteket osztott meg saját élményeiről, melyek az útmutató megírására sarkallták őket. A könyv bárki számára hozzáférhető, Magyarországon mégsem alkalmazzák a benne rejlő tudást.Összesen 55 különböző pszichiátriai szer leszoktatási útmutatóját tartalmazza a Maudsley Deprescribing Guidelines című kiadvány (gyógyszerelhagyási útmutató), melyet három év alatt írt meg két szerzője: David Taylor, a pszichofarmakológia professzora és Mark Horowitz, pszichiáter és kutató. A két szerző egy közel egyórás podcast interjúban mesélt a Mad In America nevű online magazinnak arról, hogyan élték meg saját maguk a pszichiátriai szerek elvonásával járó borzalmakat, melyek hatására végül ők maguk dolgozták ki a leszokási ütemterveket a könyvben szereplő több tucat antidepresszánstól, nyugtatótól és más hatóanyagoktól való megszabaduláshoz.Mark Horowitz: „Antidepresszánsokat kezdtem szedni, szerencsétlen harmadéves orvostanhallgatóként, és több mint egy évtizeden át folytattam. Kíváncsi voltam, hogy az antidepresszánsok 10 év elteltével egyáltalán hatásosak-e, és nem okoznak-e negatív tüneteket. Folyton fáradt voltam, narkolepsziám volt (kóros aluszékonyság), koncentrációs és memóriazavarom, így elkezdtem azon gondolkodni, hogy vajon ez magának az antidepresszánsnak köszönhető-e. Ezért úgy döntöttem, hogy megpróbálok leszokni róla.Elolvastam az összes szaklapot, és mindegyik ugyanazt mondta: az antidepresszánsok megvonási tünetei, amelyeket »abbahagyási hatásoknak« neveznek,

Több ponton is sántítanak azok a nyilatkozatok, melyeket a várpalotai magánkórház tett annak a férfinak a halálesete ügyében, aki a pszichiátriai osztályukon halt meg néhány nappal ezelőtt. Az idős férfit lekötözték, és családja szerint csaknem kiszáradt, ám életét még az sem mentette meg, hogy a család a nyilvánossághoz fordult. Nem ez az első ilyen eset: 2016-ban a dunaújvárosi kórházban vesztette életét egy 21 éves fiú, hasonlóan méltatlan körülmények között. A mostani ügyben több szerv is vizsgálódik, miközben olyan nemzetközi hatóságok, mint az ENSZ, a pszichiátriákon alkalmazott kényszer minden formájának beszüntetését sürgetik. Az idős férfit mind a négy végtagjánál fogva az ágyához kötözték, ám a kórház nyilatkozata szerint ezzel minden rendben volt, saját belső vizsgálatuk szerint – ahogy az ilyen esetekben mindig lenni szokott – senki nem sértett meg semmilyen szabályt. Ennek ellentmondanak a következők: – A férfi „emelt szintű ellátásban” részesült, amiért a család 40 napra 440 ezer forintot fizetett a kórháznak. Ez az ellátás a kórház saját honlapja szerint fokozott odafigyelést jelent, ehhez képest a kórház igazgatójának nyilatkozata szerint az ügyeletes orvos csak 6-tól 16 óráig tartózkodik személyesen a kórházban. – Az egészségügyi törvény szerint a kórházban a napi munkarenden kívül ügyeletes orvosnak kell rendelkezésre állnia, hogy sürgős esetben azonnal ellátást nyújthasson. –

A jogvédőknek adott igazat a spanyol legfelsőbb bíróság a pszichiátriai társasággal szemben egy négy éve húzódó, és a napokban zárult bírósági perben. A bíróság kimondta: „a mai társadalomban különösen fontos” a pszichiátria gyakorlataival kapcsolatos vita – mint a kényszerkezelések, a tudatmódosító szerek és az elektrosokk –, kiváltképp, ha gyerekekről van szó. 2024. július 12-én az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) nemzetközi szervezete győzött abban a perben, amely a pszichiátriai visszaélésekkel és a betegek jogaival kapcsolatos szólásszabadság elfojtásáról szólt Spanyolországban. A pert a Spanyol Pszichiátriai Társaság (SEP) indította a CCHR ellen, azt állítva, hogy a CCHR kiadványai, dokumentumfilmjei és weboldalai az USA-ban és Spanyolországban sértették a pszichiáterek „becsületét”. A bíróság ezt elutasította, és megerősítette, hogy a CCHR anyagai „kétségtelenül közérdekű kérdéssel foglalkoznak”, „közvetlenül kapcsolódnak a demokratikus társadalomban folyó nyilvános vitához”, és hozzájárulnak a „pszichiátriáról szóló társadalmi vitához”.A CCHR olyan weboldalakat, kiadványokat és dokumentumfilmeket készít, amelyek a pszichiátriai kezelések során történő emberi jogsértéseket dokumentálják, betegek, szakértők és törvényhozók nyilatkozataira, illetve tanulmányokra és médiamegjelenésekre hivatkozva.A Spanyol Pszichiátriai Társaság egészen pontosan azt sérelmezte, hogy a CCHR honlapjai, kiadványai és dokumentumfilmjei szerint pszichiáterek felelősek az oktatás és az igazságszolgáltatás lezüllesztéséért, a drog- és gyógyszerfüggőség súlyosbodásáért, és hogy „egyes pszichiáterek szexuálisan zaklatták betegeiket…”. Ezzel szemben Jan

Megállíthatatlanul nő a mentális zavarokkal kapcsolatos diagnózisok száma világszerte, mert az ellátórendszerek a gyógyszerközpontú kezeléseket erőltetve fittyet hánynak a legalapvetőbb testi és környezeti szükségletekre – írják júniusi cikkükben vezető pszichiáterek. A szakemberek nyíltan rámutatnak ezekre a hiányosságokra, és megoldásokat javasolnak a helyzet kezelésére. A 20. század óta a mentális problémákra szinte kizárólag betegségekként tekintenek a terület művelői, melyeket az agy működési zavarai okoznak. Az olyan alapvető dolgok, mint az egészséges életmód és az élhető környezet, ma már számításba sem kerülnek a mentális egészségügyben, pedig elismert pszichiáterek egy csoportja szerint a betegségekre utaló mentális tünetek nagyrészt ezek hiánya miatt alakulnak ki. Paulo Amarante és brazíliai csapata ezt írja egy júniusban publikált szakmai cikkben: ”Bár a pszichiátriai gyógyszereket széles körben nevezik »hatékony« kezelésnek, a mentális zavarokkal diagnosztizált emberek száma mégis jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedekben.” A gyógyszeres kezelések a mentális zavarokat mindössze az anyagcsere folyamatainak helyreállításával próbálják megoldani, egyáltalán nem fordítva figyelmet a modern ember életmódjából eredő hiányosságokra. A szerzők szerint a hangsúlyt a "betegségről" az "egészséges életmódra" kell helyezni, mivel főként a pihentető alvás, a tápláló ételek és a kielégítő testmozgás hiánya okozza a hógolyóként gyarapodó egyéni és társadalmi szintű kínokat.  Három dolog, ami senkinek az életéből sem hiányozhat A szerzők szerint számos bizonyíték van