CCHR

A betegek világnapján, február 11-én a betegségekkel együtt élni kénytelen emberekről emlékezünk meg, valamint azokról, akik a szenvedők szolgálatában töltik életüket. II. János Pál pápa kezdeményezésére lett ez a nap a betegek világnapja – ezen a napon mutatkozott meg a Szűzanya egy hosszú ideje betegeskedő, 14 éves francia lánynak 1858-ban a franciaországi Lourdes-ban.A betegek világnapján azon egészségügyi dolgozókat ismerhetjük el, akik számára mindennél fontosabb az emberek gyógyulása. Az orvosokat, akik a legnagyobb válságok idején is hősiesen állják a sarat, és az ápolókat, akik minden nehézség ellenére is megőrzik emberségüket, és tisztelettel bánnak a magatehetetlen vagy zavart betegekkel is.Jó érzés azon betegek lelkes beszámolóit hallgatni, akik törődést és gondoskodást kaptak a rendelőkben vagy kórházakban, és jó szívvel gondolnak orvosaikra. Ám ahogy mindig, az éremnek itt is két oldala van. Egy másik egészségügyi területet sokkal inkább a kiszolgáltatottság, a reményvesztettség jellemez, mint a pozitív élmények: ez a terület a mentális egészségügy, avagy a pszichiátria.Ha végigsétálunk egy pszichiátria folyosóin, bepillantunk a kórtermekbe, erős tudatmódosító szerektől kábultan támolygó embereket látunk, vagy éppen kórházi ágyakhoz, székekhez kötözött pácienseket, akik akár hónapok vagy évek óta „élnek” az intézmény falai között. Ráadásul riasztóan gyakori eset, hogy a „betegek” akaratuk ellenére vannak bezárva ezekre a helyekre, és nagymértékben

A WHO szakértői bizottsága kétszer is elutasította, hogy a Ritalin nevű pszichostimulánst az alapvető gyógyszerek listájához adja, ami nem véletlenül történt – derült ki egy pár napja megjelent szakmai cikkből. Sőt, 2023-ban az összes pszichiátriai szert törölték a gyerekek számára alapvető gyógyszerek listájáról. Az Egészségügyi Világszervezet döntése nyomán nem került rá az alapvető gyógyszerek listájára az a tudatmódosító szer (metilfenidát vagy Ritalin), amit hiperaktivitásra, vagy ADHD-ra írnak fel gyerekeknek világszerte, így Magyarországon is. Az e mellett kardoskodó pszichiáterek több ízben próbálkoztak már a javaslattal, hogy a szer rákerüljön a listára, ám mindez idáig a WHO ezt elutasította – jó okkal. Az erről szóló, a Lancet Psychiatry nevű szaklapban megjelent cikk szerzői szerint azért, mert „a hatékonyságra vonatkozó bizonyítékok nem meggyőzőek, a vizsgálatok jelentős részénél magas az elfogultság kockázata vagy nem egyértelműek az adatok”. Azon túl, hogy a Ritalin – melynek gyermekeken történő használata évtizedek óta megosztja a szakmai berkeket és a közvéleményt egyaránt, tekintve, hogy a szer közeli kémiai rokona olyan utcai drogoknak, mint a speed, az extasy vagy a kokain, és hatásai is hasonlóak – nem került rá az alapvető gyógyszerek listájára, a legutóbbi módosításkor a WHO szakértői bizottsága hasonló okokból eltávolított a listáról három másik pszichiátriai szert is, melyek „gyermekgyógyszerekként” szerepeltek a listán. Ezek egyike

Komoly pénzügyi szálak fűzték a gyógyszeriparhoz azokat a pszichiátereket és orvosokat, akik a pszichiátriai diagnózisokat hivatalosan lefektették a legutóbbi diagnosztikai kézikönyv számára, derül ki egy friss tanulmányból. És hogy mi ezzel a baj? A tanulmány szerint ez összeférhetetlenséget jelent – az pedig rendszerint melegágya az elfogult, érdekek által befolyásolt eredményeknek. Annak pedig a betegek isszák meg a levét.ABritish Medical Journal orvosi szaklapban nemrég megjelent tanulmányból kiderült, hogy az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének (DSM-5-TR) legújabb kiadását összeállító orvosok több mint fele pénzügyi összeférhetetlenségben állt a gyógyszeriparral: együttesen 14,2 millió dollárt kaptak tőlük. A DSM, amelyet gyakran a pszichiátria "számlázási bibliájaként" emlegetnek, nemcsak ahhoz szolgál eszközként, hogy a mentálhigiénés kezelések költségeit az egészségbiztosítónak kiszámlázzák, hanem központi szerepet játszik az új pszichiátriai szerek jóváhagyásában is, és a klinikai gyógyszerkísérletekhez is használják. Az összeférhetetlenségek alkalmasak arra, hogy elfogultsággal befolyásolják a klinikai eredményeket.A tanulmány 168 olyan személyt azonosított, akik a DSM-5-TR szakmaibizottságaiban működtek közre, és akik közül 92-nek nyilvánosságra kellett hoznia érdekeltségeit. Ebből a 92-ből 55 (60%) kapott kifizetéseket az iparágtól.A DSM-ben szereplő rendellenesség-kategóriákat külön erre felállított bizottságok állították össze. A gyógyszergyárak által nekik kifizetett díjazások a következőképpen oszlottak meg:Gyógyszerek által kiváltott mozgászavarok: 8 443 468 USDAlvási-ébrenléti zavarok: 1 892 430 USDMagatartászavarok:

Mérföldkő jelentőségűt lépett az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet: közösen kiadott legújabb gyakorlati útmutatójuk szerint ideje véget vetni mindenfajta kényszerítő gyakorlatnak a pszichiátriákon. Ez persze gyökeres átalakításokat igényel a mentális egészségügyben; a forradalmi lépés mindenesetre elérhető közelségbe hozhatja a ráerőltetett, eredménytelen pszichiátriai kezelésektől mentes egészségügyet.Immár 75 esztendeje, hogy napvilágot látott Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata – ennek évfordulóját ünnepeljük minden évben december 10-én, az emberi jogok világnapján. E neves nap kiváló alkalmat jelent megvizsgálni, hogyan jutnak érvényre manapság az 1948-ban lefektetett emberi jogok.A nyilatkozat 10. cikke így szól: „Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.”  Bár ez a cikk elsősorban büntetőjogi eseteket idéz, van egy másik terület, ahol szinte teljesen figyelmen kívül hagyják ezt az emberi jogot. Még ma is létezik ugyanis olyan hely, ahová anélkül zárhatnak be valakit, hogy bűncselekményt követett volna el: a pszichiátria. Elméletileg persze csak akkor kényszeríthetnek valakit pszichiátriai elzárásra és kezelésre, ha az illető súlyosan ön- vagy közveszélyes, ám a gyakorlati tapasztalat szerint ezzel könnyű visszaélni. Esetek százai tanúskodnak róla az elmúlt évekből, hogyan lehet e törvényi felhatalmazás alapján pszichiátriára

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vizsgálata szakmailag elfogadhatatlannak találta V. Barnabás ellátását, aki a májusban hunyt el a gyöngyösi kórházban. A húszas éveiben járó fiatalembernek súlyos szívpanaszai voltak, melyeket a jelek szerint a kórház figyelmen kívül hagyott.Barnabás márciusban kereste fel először a gyöngyösi kórházat, mert köhögött és mellkasi fájdalmai voltak – pár nappal később már olyan rosszul volt, hogy be is kellett feküdnie a belgyógyászatra. Bár már az első vizsgálatok során világossá vált, hogy szívproblémái voltak, erre irányuló kezelés vagy további kivizsgálás szinte egyáltalán nem történt – derült ki az orvosi dokumentumokból.Pszichiátriai szereket és nyugtatót viszont bőségesen kapott, amelyek csak tovább rontottak ismert szívproblémáján. Barnabásnak három napon át erős tudatmódosító szert adtak még azután is, hogy intubálniuk kellett, és lélegeztetőgépre került.Május elején a fiatalember teste végül feladta a harcot, megállt a szíve.Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány panasszal fordult a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz, a kivizsgálás során pedig úgy találták, hogy Barnabás ellátása nem felelt meg a szakmai protokollnak, sőt, szakmailag elfogadhatatlan volt.Többek között a szakmai irányelvek megszegésének gyanúja miatt az NNK hatósági eljárást indított a gyöngyösi kórház ellen. Címlapkép: Illusztráció Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány 

Megháromszorozzák az öngyilkosság kockázatát a fiataloknak felírt antidepresszánsok egy friss tanulmány szerint. Bár hasonló eredmények már korábban is születtek, Magyarországon is rendszeresen felírnak antidepresszánsokat hatéves kor feletti gyerekeknek, óriási kockázatnak téve ki őket. Napjaink társadalmában egyáltalán nem számít különösnek, ha valaki antidepresszánst szed, a statisztikák szerint nagyságrendileg háromszázezren érintettek Magyarországon. A felnőtt férfiak és nők tudatos kockázatot vállalhatnak a tabletták szedésével az ismert mellékhatások és az elvonási tünetek miatt, ez azonban közel sem tekinthető igaznak a gyermekek esetében – ők nem dönthetnek szabadon saját sorsuk felől. Pedig nagyon is előfordul, hogy akár hatéves gyerekek is kapnak antidepresszánst receptre, bár számukra csak egy hatóanyag engedélyezett hazánkban: a nyolcvanas években „Prozac” néven elhíresült fluoxetin.Egy nemrégiben publikált, Svédországban készült tanulmányban azt vizsgálták, hogy az antidepresszánsok szedése rontja-e vagy javítja az öngyilkossági késztetés problémáját. A kutatók úgy találták, hogy az úgynevezett SSRI típusú antidepresszánsok (ebbe a kategóriába tartozik a fluoxetin) háromszorosára növelik az öngyilkossági kísérletek kockázatát a 18 évesnél fiatalabbaknál, és akár kétszeresére a 18-24 éveseknél. Ugyanakkor egyik életkorban sem volt kimutatható megelőző hatásuk az öngyilkossági kísérleteket illetően."A jelen tanulmány a korábbi megfigyeléses kutatásokhoz hasonló eredményeket talált – vagyis következetes bizonyítékot az SSRI-kezelés során megnövekedett öngyilkossági kockázatra gyermekek és serdülők esetében" – írják a kutatók.A tanulmányt

Ha iskolakezdés, akkor sok szülő számára kiújuló probléma gyermekének "hiperaktivitása", ADHD-ja. Riasztó, de évről évre egyre többet írnak fel világszerte az ADHD kezelésére szánt tablettákból – Magyarországon az egyik ilyen szerből például tavaly négyszer annyit írtak fel, mint 2015-ben. Mindeközben a mai napig nem igazoltak olyan agyi működési zavart a hiperaktív gyerekeknél, ami indokolná ilyen súlyos tudatmódosító szerek felírását.Néhány napja beköszöntött az idei tanév, ami magyar gyermekek ezrei számára egyben azt is jelenti, hogy ismét el kell kezdeniük szedni a "szokásos" tablettákat. Ahogy hazánkban, úgy a világ más országaiban is megfigyelhető, hogy a „hiperaktivitás” kezelésére szánt, erős pszichiátriai szerekre kiállított receptek évről évre egyre gyarapodnak. Ennek egyik oka, hogy az ADHD diagnózisát folyamatosan tágítják, s az utóbbi időben egyre több felnőttet is ezzel címkéznek meg. Mivel a „gyógyszeres kezelés” gyakorlatilag az egyetlen propagált terápia, nem meglepő, hogy ennek eredményeként több tablettát váltanak ki a patikákban.A jelenség önmagában aggasztó, ám ezek a számok meredekebben emelkednek a vártnál is. Skóciában például az elmúlt 10 év során a gyerekeknek felírt ADHD-szerek száma megduplázódott, a felnőttek viszont több mint hatszor annyi ilyen tablettát szedtek 2022-ben, mint 2012-ben. Angliában az ADHD-diagnózisok száma 2000 és 2018 között a hússzorosára emelkedett, melynek fő oka itt is az,