Akár először vásárol régiséget, akár csak szeretné felfrissíteni tudását, ez a cikk Önnek szól. A régiségek vásárlása szórakoztató és izgalmas módja lehet otthona díszítésének vagy csupán gyűjtés céljából. De remek pénzkereseti lehetőség is azok számára, akik értékes tárgyakat örököltek, de nem érzik a késztetést, hogy megtartsák ezeket. Mikor számít valami eredetinek? A 100 évnél régebbi tárgyakat általában régiségnek tekintik. Elmondhatjuk, hogy az antik tárgyak többsége kézzel és a lehető legkevesebb gépi segítséggel készül. A legtöbb régiség tehát a 20. század előtti időkből származik, mert 1900 után a legtöbb tárgyat főként géppel készítették. A festmények ettől kissé eltérnek, ezért festmény felvásárlás előtt más szempontokat is figyelembe kell venni. De az antik nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami feltétlenül magas művészi értékkel bír. Művészet csak akkor létezik, ha a tárgy kivételesen egyedi és eredeti minőségű, és egy jelentős művész készítette. Az antik tárgyaknál a kor fontosabb, mint a művészi érték. Például egy Van Gogh műalkotás, nem antik. De egy ugyanabból a korból származó festményt, amely nem igazán mondhat magáénak művészi minőséget, antiknak is lehet nevezni. A különbséget néha nehéz megtenni, különösen, ha olyan tárgyakról van szó, amelyek „tervezésük” miatt váltak híressé. Mitől értékesek a régiségek? Az antik tárgyak ára és értéke számos tényezőtől függ, amelyek közül a

Az Országos Vérellátó Szolgálat az alábbi helyszíneken és időpontokban várja a véradókat:

A hétfő késő éjszakai zivatar miatt Heves vármegye tűzoltói kedd délelőttig csaknem húsz alkalommal avatkoztak be. Egerben a Vadrózsa utcában, Felsőtárkányban a Napsugár közben, Gyöngyösön a Hunyadi János, a Laktanya, a Jószerencsét, illetve a Jászsági utcákban, továbbá a Bajcsy-Zsilinszky körúton ingatlanok pincéibe, alagsorába tört be az esővíz, melyet a hivatásos tűzoltók szivattyúkkal távolítottak el. Feldebrő, Mónosbél, Szarvaskő, Tarnaszentmária, illetve Nagyréde határában fák dőltek az utakra, az egri és a gyöngyösi hivatásos, illetve a bélapátfalvai önkormányzati tűzoltók láncfűrészekkel távolították el a forgalmat akadályozó fákat.  Petőfibányán a Dobó István utcában és Gyöngyösön az Egri úton a járdára, Hatvanban a Balassi Bálint úton autóra, Gyöngyöstarjánban a Sósi-rétnél közterületre dőlt egy fa, a műszaki mentési munkálatok során a hatvani és gyöngyösi hivatásos tűzoltók avatkoztak be. Gyöngyösön a Kassai úton két autó rekedt a híd alatt a vízben, a gyöngyösi hivatásos tűzoltók kitolták a járműveket a felgyülemlett esővízből.  Vécsen több családi házba betört a víz, illetve a patak megemelkedett szintje veszélyeztette az ingatlanokat, a gyöngyösi hivatásos tűzoltók három embert vittek ki otthonukból, akiknek lakhelyüket átmenetileg el kellett hagyniuk.  Fotó: Gyöngyösi és Hatvani HTP Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Két új telefonszámon is elérhető a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézetének kartonozója. A  06 30 073 59 49 és a 06 30 073 48 45 mobil számokat is hívhatják betegeink hétköznapokon 8 órától 14 óráig. A Központi betegirányítás (kartonozó) régi telefonszámai természetesen továbbra is hívhatóak: 36 / 801-742, 36 / 801-743, 36 / 801-744. Rendelőintézetünkben digitális betegirányítási rendszer működik, 48 szakrendelés esetében betegeink egységes digitális rendszerben kapnak időpontot. Amikor beérkeznek a Rendelőintézetbe, két monitoron is olvashatják,  mi a teendőjük. Célszerű legalább 15 perccel érkezni a megadott időpont előtt, mert késés esetén az automata nem ad sorszámot. Teendők előjegyzett időpont esetén: A Rendelőintézet földszintjén lévő  KIOSZK  monitorján: – előjegyzésre érkeztem felület érintése -TAJ szám beírása - sorszám megléte - rendelésen való megjelenés Amennyiben a KIOSZK nem  működik, a Kartonozó ablakában ( bármelyik ) sorszámot kapnak betegeink. A LABORATÓRIUMI VÉRVÉTELI AMBULANCIA munkanapokon 7:00 - 10:30 között az EMELETEN LÉVŐ SAJÁT sorszám automatával fogadja a betegeket, jelenleg előjegyzés nélkül. Hevesen a szakrendelőben 15 szakrendelés  működik digitális rendszerben. Markhot Ferenc Kórház

DEBRECEN, 2024. május 31. – A cívis városban zajló pszichiátriai vándorgyűlés kapcsán jogvédők békés tüntetéssel szólították fel a Magyar Pszichiátriai Társaságot: gondolják újra szakmájukat, és tegyenek eleget azoknak a nemzetközi elvárásoknak, melyek szerint a pszichiátria területén egyszer és mindenkorra fel kell számolni a kényszerítő és megalázó kezeléseket. Mindez évek óta érik, de a magyar pszichiáterek ez idáig nem tettek érdemi lépéseket, hogy ezeket a reformfolyamatokat elindítsák.Békés tüntetéssel hívta fel a nyilvánosság figyelmét az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) nevű jogvédő civil szervezet a magyar pszichiátriákon még mindig elterjedt kényszerítő kezelések megalázó voltára, a Debrecenben zajló pszichiátriai vándorgyűlés kapcsán. Az utóbbi néhány évben olyan szervezetek, mint az ENSZ, a WHO, de még a Pszichiátriai Világszövetség is egyértelmű állásfoglalásokat tettek közzé a pszichiátriai osztályokon történő kényszer felszámolásának szükségességéről. 2023-ban az ENSZ Emberi jogi főbiztosa így írt: „A kényszerítés mind a fizikai, mind a lelki egészség szempontjából káros… Amikor a mentális egészségügyi szolgáltatásokban erőszak, kényszerítés és visszaélések történnek, a szolgáltatás nemcsak hogy nem segít az embereken, hanem az eredeti nehézségeket súlyosbítja...” Ennek ellenére a Magyar Pszichiátriai Társaság továbbra is gyógyszergyárak pénzéből konferenciázik, és ez idáig nem tett semmit, hogy a magyar pszichiátriákon felszámolják a megalázó kényszert, derült ki a rendezvényen elhangzottakból.A pszichiátriai vándorgyűlés helyszíne,

Heves vármegye a 2023-ban végzett kimagasló munkája alapján elnyerte a Korányi Vándorserleget, melyet az  országos tüdőgyógyász értekezleten vett át Dr. Csicsári Katalin főorvosnő, a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Kórház vezető tüdőgyógyásza. A serleget az Országos Korányi Intézet a tuberculosis elleni küzdelemben élen járó megyének ítéli oda minden évben, Heves vármegyébe 20 év után került ismét. Dr. Csicsári Katalin főorvosnő elmondta: az újonnan felfedezett és gondozásba vett tbc-s betegek diagnózisának laboratóriumi megerősítése kiemelten fontos. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elvárása, hogy minden 100 betegből legalább 75 főnél ez – a szakmai szabályok szerint – megállapításra kerüljön. Jelen elismerésre azért került sor, mert a vármegyében, 2023-ban ez elérte a 90 %-ot. Az egri kistérségben pedig 100 %-ot. Dr. Csicsári Katalin főorvosnő hangsúlyozta: köszönet illeti  a Mátrai Állami Gyógyintézetben dolgozó  kollégákat, hiszen az ő segítségük, partnerségük nélkül nehéz lett volna elérni ez az elismerést. Ugyanígy köszönetét fejezte ki  mind az egri mind a hevesi szakdolgozói csapatnak  áldozatos munkájukért a tbc elleni közdelemben, a betegek gondozásában, gyógyulásuk segítésében. Címlapképen: A Heves Vármegyei Markhot Ferenc Kórház Tüdőgondozójának munkatársai. Fotók: Birinyi Zsófia Markhot Ferenc Kórház/Szegedi Erzsébet/médiareferens

Sokan hiszik, hogy a pszichiátriai elektrosokk-kezelést már régen betiltották, mint barbár és idejétmúlt eljárást – derült ki egy online felmérésből. Mások úgy gondolják, hogy a ma alkalmazott „modern” elektrosokk már teljesen biztonságos. Eközben a valóság egészen képet mutat. Május a mentális egészségügy hónapja, ennek alkalmából egy jogvédő szervezet online felmérést végzett a mentális egészségügy talál legvitatottabb szegletéről: a pszichiátriai elektrosokk-kezelésekről. Pontosabban azt mérték fel, hogy mit gondolnak és mennyire tájékozottak erről az emberek. Meglepő módon a válaszadók egyharmada meg volt győződve róla, hogy ilyesmit ma már nem végeznek Magyarországon, már régen betiltották. Továbbá közel háromnegyed részük nyilatkozta azt, hogy szerinte ez az eljárás nem alkalmas a gyógyításra. „Embertelenség, a beteg ember teljes megalázása, földbe tiprása. Remélem soha nem alkalmazzák sehol” – írta az egyik válaszadó. A felmérést kitöltők egy része viszont tisztában volt vele, hogy a Száll a kakukk fészkére című filmből ismert elektrosokkot ma már elektrokonvulzív terápiának (ECT) nevezik, és altatásban végzik, izomlazítókkal (gyakorlatilag a szívverést kivéve teljesen lebénítják a testet, ami így lélegeztetőgépre kerül), így már nem törnek össze a páciens csontjai az áramütéseket követő görcsroham miatt. Ugyanakkor más dolgok semmit sem változtak a hetvenes évek óta: ma is egy epilepsziás nagyroham kiváltása a cél, ami a „mentális zavar” tüneteit

AZ Országos Vérellátó Szolgálat az alábbi helyszíneken és időpontokban várja a véradókat:

Ahogy korosodom, egyre többet gondolok elhunyt családtagjaimra, de a legkülönlegesebb emlékeim egyik kishúgomról, Erzsikéről vannak. Számomra azóta is mézízű, "mézszínű" ez a név, ahogy a napsugár, a napfény is. Mindez azért jutott eszembe, mert olvastam orvosom nagyszerű tanulmányát a játékról, mint az emberi élet fontos részéről. Beszélgettünk vele minderről, s közben szomorúan idéztem fel leányom régvolt kiskorának gyermekorvosnőjét, aki így összegezte beszélgetésünket: - Rendes, jó anya maga, de, sajnos, van egy dolog, amit nem taníthat meg lányának, mert magát sem tanították meg rá, ez a játék. Azóta már sokszor felötlött bennem ez a mondat, s annak fájó igazsága. Az, hogy milyen bénító, szinte szenvedést okozó az a fásultságszerű állapot, ami mindig elfog, ha önfeledten, gáttalanul, jóízűen lehetne vagy "kellene" játszani, a szó szoros és átvitt értelmében. Nem tartom magam kihűlt, "kérges szívű" embernek, talán ezért is érzem, élem meg ilyen nehezen ennek a készségnek a hiányát. Felfokozott erővel és érzelmekkel kötődtem a saját, akkor még kicsi gyermekemhez, és sokat foglalkoztam vele, de úgy éreztem, főleg azért mondogatom a mondókákat, versikéket, gyermek-és népdalokat a kicsinek, hogy jómagam el ne aludjak közben. Hiszen pár hetes kora után dolgoznom kellett, éjszakánként, így örökké álmos voltam. Ezeket a dalocskákat mintegy önkéntelenül hallgattam el édesanyámtól, nagyanyámtól,