Kezdődik a nyári időszámítás
A küszöbön van március utolsó vasárnapja, az óraátállítás napja, a legtöbb emberben vegyes érzelmek kavarognak: egy órával tovább lesz világos, „cserébe” viszont a korán kelőknek újra sötétben kell ébredniük és elvégezni a napi rutint, illetve az erőszakolt átállás hosszabb-rövidebb időre mindenkit megvisel. Hogy a kétségeket rögtön az elején eloszlassuk: 2025. március 30-án, vasárnap hajnali kettőkor egy órával előbbre, három órára tekerjük át a mutatót. A téli és nyári időszámítás váltogatását ma már nem indokolják gazdasági – energiatakarékossági – megfontolások, az Európai Unió döntése értelmében 2019-től meg is kellett volna szüntetni. A tagállamok azonban nem tudtak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tegyék állandóvá, végül 2025. március 21-én az Európai Bizottság visszavonta a javaslatot, így az óraállítás eltörlése lekerült a napirendről. Tavaly október végén tehát átálltunk a téli időszámításra, most meg jön a nyári. A kütyük túlnyomó többsége, köztük a telefonok is átállnak maguktól, de ezek csak technikai részletek, nem árt tisztában lenni azzal, milyen gyakorlati változásokat hoz mindez az életünkbe. a Budapestet is érintő 19-es hosszúsági körön szombaton még 5:27-kor kel a Nap, vasárnap már 6:25-kor; a napnyugta ugyanitt 18:10-ről 19:12-re csúszik; az ébresztő egy órával korábban szólal meg, miközben igencsak nehéz este egy órával előbb elaludni, hogy meglegyen a szokásos alvásidőnk. Az emberi agy képes