ADHD

Napjainkban meglepően könnyen nyilvánítják a fiatalokat „hiperaktívnak” vagy „ADHD-snak”, ha viselkedésükkel zavarják a környezetüket, mint például egy iskolai tanterem rendjét. A diagnózis felállításához nem használnak tényleges orvosi vizsgálatokat vagy teszteket, mivel ilyenek nem léteznek, csak a megfigyelt tüneteket veszik alapul. A diagnózis után pedig gyakran nagyon rövid út vezethet olyan tudatmódosító „gyógyszer” felírásáig, amely a magyar jogszabályok szerint kábítószernek minősül. Az efféle megoldások természetesen nem szüntetik meg a tünetek kiváltó okait, mindössze elfedik azokat – így működnek a drogok is általában. A szülők azonban ritkán értesülnek például arról, hogy az elfogyasztott ételek és a bélflóra állapota szorosan összefügg a mentális állapottal, és az ADHD-ra jellemző tünetek hátterében is könnyen állhatnak ilyen okok – ezt számos kutatás alátámasztotta. A cukorban, gluténban és erősen feldolgozott ételekben gazdag étrend, ami kevés friss zöldséget és gyümölcsöt, illetve fermentált ételt tartalmaz, igazoltan kiválthat ilyen tüneteket. Ennek az az oka, hogy a bélrendszer és az agy között közvetlen kapcsolat van, így a bélrendszer leromló állapota a mentális állapotra is menthetetlenül rányomja a bélyegét. Emellett az allergiás reakciókat kiváltó ételek, a vitamin- és ásványianyag-hiány, illetve a nehézfém-mérgezés (igen sokféleképpen felszívódhatnak a környezetből a bőrön át) szintén olyan tényezők, melyeket kimondottan indokolt lehet kivizsgálni, mielőtt a tudatmódosító szerek mellett döntenénk.

A szülők egyik legnagyobb rémálma az, hogy gyermekük drogozni kezd. Különösen igaz lehet ez a „hiperaktívnak” diagnosztizált gyerekekre, akik számára eleve nehezebb a beilleszkedés és a szigorú környezethez való alkalmazkodás. Meglepően könnyen kaphat akár egy hatéves tanuló ADHD-diagnózist, mivel tényleges orvosi vizsgálatok sosem léteztek ennek kimutatására – a pszichiáter csak a megfigyelt tünetek alapján diagnosztizál. Ezek után pedig jó esély van rá, hogy a kezelés egy pszichiátriai szer felírása lesz. A hazánkban használt „ADHD-gyógyszerek” többsége egyben kábítószernek is minősül, a legújabb ilyen szer pedig gyakorlatilag az amfetamin (speed) nevű utcai droggá alakul a véráramban. Bár a pszichiáterek azt állítják, hogy ez az új szer, a a lisdexamfetamin biztonságos, mivel lassan alakul át aktív droggá a szervezetben, végül mégiscsak speed-et mutatnak ki a tesztek az akár 6 éves gyermekek vérében. A magyarázat szerint az amfetamin hatása alatt jobban tudnak koncentrálni és viselkedni a „hiperaktív” gyermekek – ám akár így van, akár nem, a droghatás mindössze tünetek elnyomására alkalmas. Közben a szülők gyakran nem is hallanak arról, hogy a táplálkozás és a bélflóra állapota milyen szoros kapcsolatban áll a mentális egészséggel. Számos kutatás mutat rá arra, hogy az ADHD-hoz hasonló tünetek mögött akár helytelen étrend és felborult bélrendszeri egyensúly is állhat. A túlzott cukorfogyasztás, a

Szeptemberben gyerekek százezrei ülnek vissza az iskolapadba. A nyári szabadság után ismét korán kell kelni, 45 perceken át egy helyben ülni, figyelni, feladatokat teljesíteni, és alkalmazkodni az iskolai rendhez. Nem minden gyermek veszi könnyen az átállást. Van, aki fészkelődik. Más elkalandozik az órán, folyton közbeszól, elfelejti a felszerelését vagy egyszerűen képtelen hosszabb ideig egy helyben maradni. Ilyenkor könnyen elhangzik: nem lehet, hogy ADHD-s? De biztosan ez a helyes kérdés? Éppen most, az új tanév kezdetén különösen fontos lehet egy kicsit hátrébb lépni, és megnézni, mi minden állhat egy gyermek figyelmetlensége, nyugtalansága vagy nehéz viselkedése mögött. Maga az ADHD ugyanis nem mutatható ki valódi orvosi vizsgálattal. Éppen ezért még a hivatalos szakmai ajánlások is hangsúlyozzák: a diagnózis felállítása előtt más lehetséges okokat is meg kell vizsgálni. Egy kialvatlan gyerek például könnyen lehet figyelmetlen, ingerlékeny vagy nyugtalan. Az utóbbi időben több kutatás is foglalkozott az alvás és az ADHD-val összefüggésbe hozott tünetek kapcsolatával. A rendszeres napirend, a megfelelő mennyiségű alvás, a mozgás és a képernyőhasználat szabályozása mind olyan tényezők, amelyek hatással lehetnek a gyermek iskolai teljesítményére és viselkedésére. Érdemes lehet azt is megvizsgálni, nincs-e a háttérben látás- vagy hallásprobléma, tanulási nehézség, testi betegség, családi vagy iskolai stressz, esetleg egyszerűen olyan környezet, amelyhez az adott gyermek nehezebben alkalmazkodik. Mindez különösen

Tegyük a szívünkre a kezünket: melyik felnőttnek nem esne nehezére, hogy napi hatszor negyvenöt percen át fegyelmezetten üljön egy iskolapadban, jegyzeteljen és odafigyeljen? Mégis, ha egy tizenéves gyerek nem képes ezt megtenni, ma rövid úton eldönthetik róla, hogy agyi fejlődési rendellenességben szenved, vagyis ADHD-s, amit „gyógyszerrel” kell kezelni. Ha a tünetek stimmelnek, annyi már elég a diagnózishoz, hiszen tényleges orvosi vizsgálatok sohasem léteztek a bizonyításához. Sok felnőtt gondolhatja úgy, hogy ha az orvos felír egy legális drogot a gyereknek (recept nélkül persze ugyanúgy illegális, mint az utcadrogok), ami segít kibírni az egész napos iskolai megpróbáltatásokat, abból nem lehet nagy baj. Ám ezek a szerek mindössze annyival „jobbak” az utcai drogoknál, hogy lassabban fejtik ki a hatásukat, így nem váltják ki a drogokra jellemző örömérzetet. A nem kívánt hatásaikon viszont ez aligha változtat: alvászavarok, ingerlékenység, agresszió, depresszió, lelassult növekedés, sőt, még a hallucináció is ismert velejárója lehet a szedésüknek. Természetesen egy felnőtt mérlegre teheti, hogy megéri-e a kockázatot ez a fajta „kényelem”, a gyerekek viszont nem dönthetnek saját sorsuk felől. Úgy tűnhet, hogy a nehéz természetű gyerekek kevesebb gondot okoznak a tudatmódosító szerek hatása alatt, ám ez a rövidtávú látszatmegoldás gyakran jóval súlyosabb problémáknak ágyaz meg, mint amiket megoldani lett volna hivatott. Idén

Olykor igazán kiszolgáltatottnak tűnhet a szülők helyzete, ha gyermeküket ADHD-val diagnosztizálják, mert innentől kezdve rájuk nehezedik a nyomás, hogy gyermeküket komoly pszichiátriai szerekkel történő kezelésnek vessék alá. Sajnos az sem ritka eset, hogy gyámhivatali eljárás indul a szülő ellen, ha nem ért egyet a pszichiátriai kezeléssel. Ha azonban a szülő tisztában van a jogaival, sokkal kevésbé fogja sarokba szorítva érezni magát. „A szülő köteles és jogosult arra, hogy (...) a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását biztosítsa” – mondja ki a 2011. évi CCXI. Törvény a családok védelméről. E törvény alapján íme három dolog, amit a szülőnek joga van megtenni gyermekéért: 1. A szülőnek joga van megkövetelni olyan vizsgálatokat, melyek tényszerűen igazolják, hogy gyermeküknek valóban kimutatható agyi rendellenessége van – ahogyan azt a pszichiáterek állítják az ADHD-s gyermekekről. A diagnózist jellemzően a megfigyelt viselkedésre alapozzák; egyetlen vizsgálat sem történik, ami az agy vagy a test más részeinek állapotát térképezné fel. 2. Ha pszichiátriai szert javasolnak gyermeke viselkedési problémáira, hivatkozhat azokra a nemzetközileg kiadott hivatalos figyelmeztetésekre, melyek mind a veszélyes mellékhatásokra hívják fel a figyelmet, és arra, hogy ezek a szerek egyáltalán nem tekinthetők biztonságosak. Egy összefoglaló felsorolást itt talál róluk: www.emberijogok.hu/figyelmeztetesek 3. A