Ne hagyd magad becsapni: nyolc kritérium alapján be lehet azonosítani az AI-generált képeket
Ha egy kép illeszkedik a felhasználó meglévő hiedelmeihez vagy érzelmi tapasztalataihoz, könnyebben fogadja el azt hitelesnek. A mesterséges intelligencia által generált képek azonban beazonosíthatók gépi segítség nélkül, az árulkodó vizuális jelek értelmezésével is – állapítja meg a Corvinus Egyetem friss tanulmánya. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, Miskolczi Márk arra kereste a választ, milyen mechanizmusok miatt hisznek a közösségi média felhasználói olyan képeknek is, amelyeket valójában mesterséges intelligencia készített. A tanulmány a Computers in Human Behavior márciusi számában jelent meg. Az eredmények szerint az AI-generált képek különösen akkor hatékonyak, amikor érzelmekre építenek, és egyszerre aktiválnak több kognitív torzítást, például a megerősítési torzítást, a lehorgonyzást, az ismerősségi hatást vagy a csoportgondolkodást. Ez erősebb és nehezebben kivédhető meggyőző hatást kelt, mint a szimpla félretájékoztatás. A felhasználók ugyanis gyakran mentális egyszerűsítésekre, úgynevezett kognitív heurisztikákra támaszkodnak, amikor gyorsan értelmeznek egy online képet. Ez a gyakorlat azonban növeli a manipuláció kockázatát, az érzelmi hatás pedig sok esetben felülírja a megtévesztett felhasználók kritikai gondolkodását, elaltatja éberségüket. A kutató először 146 olyan képet azonosított, amelyek nagy valószínűséggel mesterséges intelligenciával készültek, és a kapcsolódó, több mint kilencezer Facebook-kommentet elemezte. A képeket speciális, intő vizuális jelek figyelembevételével szűrte ki – például szokatlan számú ujj, olvashatatlan szövegek, lebegő tárgyak vagy irreálisan sima textúrák alapján –, majd egy online
