Címlap

Kevés játékbeli környezet bizonyult olyan tartósnak, mint a Vadnyugat. A képi világ azonnal felismerhető: poros határvidéki kisvárosok, végtelen horizontok és egy magányos lovas, aki átszeli a nyílt tájat. Valamilyen módon ezek a jelenetek még azokkal a játékosokkal is rezonálnak, akik soha nem tapasztaltak semmi olyasmit, ami az amerikai határvidékre emlékeztetne. Az interaktív szórakoztatásról szóló beszélgetések közepette néha a westace casino is megjelenhet a Western-ihlette játékkörnyezetek tágabb digitális ökoszisztémájának részeként, jól mutatva, hogy ez a téma már messze túlmutat a hagyományos történetmesélésen, és a modern játékkultúra számos területén jelen van. Ami évtizedről évtizedre életben tartja ezt a világot, az nem csupán a nosztalgia, hanem az a különleges mód, ahogyan a mítoszt, a játékmenetet és a hangulatot egységes élménnyé ötvözi. A cowboy hős időtálló mítosza Sok western játék középpontjában egy ismerős kulturális mítosz áll. A cowboy mindenekelőtt a függetlenséget, a kitartást és a saját út megválasztásának szabadságát jelképezi. A rendezett fantasy-királyságok vagy a letisztult futurisztikus városok hőseivel ellentétben ez a karakter többnyire olyan helyeken mozog, ahol a hatalom távolinak vagy bizonytalannak tűnik. Az eredmény egy olyan narratív tér, amely nyitottnak, rugalmasnak, néha szinte meghatározhatatlannak érződik. A játékosok gyakran könnyebben kapcsolódnak azokhoz a karakterekhez, akik valahol a jó és a rossz között helyezkednek el, nem pedig egy

Külföldi prostitúciós munkára szerveztek lányokat a vádlottak a Heves Vármegyei Főügyészség vádirata szerint. A vádirat szerint a Hatvan környékén élő, büntetett előéletű férfi 2016. évtől kezdődően éveken keresztül irányította magyar nők Németországban, valamint belföldön végzett, szervezett prostitúciós tevékenységét. A nők beszervezésében és a prostitúciós tevékenységre való rábírásban segítette őt további négy vádlott társa is. Az első beszervezett lány még a 2016. évben egy németországi takarítói álláshirdetés kapcsán került kapcsolatba a vádlottakkal. Megérkezése másnapján a vádlott társ közölte a sértettel, hogy nem takarítói, hanem prostitúciós munkát kell majd végeznie, amit azonban a nő visszautasított. Erre a vádlott társ erőszakot alkalmazott, a sértettet megrángatta, arcon ütötte, és az iratait is elvette. Az erőszak hatására a sértett beleegyezett a prostitúciós munka végzésébe. A sértett a vádlottak irányítása és felügyelete alatt elsősorban németországi városokban, majd a Covid-járvány miatti lezárások időszakában átmenetileg nyugat-magyarországi városokban végezte prostitúciós tevékenységét. Egy másik áldozatot 2018-ban szerveztek be a hálózatba németországi konyhai munka hamis ígéretével. Kiérkezését követően közölték a sértettel, hogy a konyhai munka helyett szexuális szolgáltatásokat kell nyújtania az irányításuk alatt, az így keresett pénzt pedig át kell adnia a részükre. A vádlottak kihasználták a nő befolyásolható személyiségét és magánéleti problémáit, ami miatt nem mondott ellent, vállalta a munkát. A harmadik sértett

Ez a nap azonban jóval több, mint egy szimbolikus dátum a naptárban: emlékeztető arra, hogy a környezeti válság nem távoli, elvont probléma, hanem a jelenünk része. A tudományos konszenzus ma már egyértelmű: az emberi tevékenység felmelegítette a légkört, az óceánt és a szárazföldet, a globális felszíni hőmérséklet pedig 2011–2020 között átlagosan 1,1 °C-kal haladta meg az 1850–1900 közötti szintet. Az IPCC szerint a klímaváltozás hatásai már most világszerte megfigyelhetők, a szélsőséges hőhullámoktól a szárazságokon át az árvizekig. A számok önmagukban is riasztók. Az IPCC összegzése szerint 3,3–3,6 milliárd ember él olyan környezetben, amely erősen sérülékeny a klímaváltozás hatásaival szemben, és 2010–2020 között az árvizekhez, aszályokhoz és viharokhoz köthető halálozás a legsérülékenyebb régiókban 15-ször magasabb volt, mint a legkevésbé sérülékeny térségekben. Ez már nem a jövő, hanem a jelen valósága. A környezeti válság másik látványos arca a hulladék és különösen a műanyagszennyezés. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint naponta nagyjából 2 000 szemetesautónyi műanyag kerül a világ óceánjaiba, folyóiba és tavaiba. Évente 19–23 millió tonna műanyaghulladék jut vízi ökoszisztémákba, szennyezve a tavakat, folyókat és tengereket. Ez nemcsak esztétikai vagy állatvédelmi kérdés: a műanyagszennyezés átalakítja az élőhelyeket, gyengíti az ökoszisztémák alkalmazkodóképességét, és közvetlenül érinti az emberek megélhetését, az élelmiszertermelést és a jóllétet is. Magyarország sem kivétel. A HungaroMet hosszú idősorai alapján az éves középhőmérséklet Magyarországon 1,2

Napjainkban az idősgondozás egyre inkább intézményi keretek között zajlik. Családok ezrei bízzák szeretteiket szociális otthonokra és egészségügyi intézményekre abban a reményben, hogy ott szakszerű, emberséges ellátásban részesülnek – olyanban, amilyet maguk is biztosítanának, ha lehetőségük lenne rá. Mégis túl gyakran történik meg, hogy az otthonba került idős embernek olyan szereket kezdenek adagolni, melyektől az állapota azután drámai romlásnak indul, és akár idő előtti halálához vezet. Nem ritka jelenség manapság, hogy az idősek törődő gondozása helyett a „kezelés” kerül előtérbe. Ennek egyik legaggasztóbb formája a pszichiátriai hatású, tudattompító gyógyszerek rutinszerű alkalmazása. Ezek a szerek gyakran nem terápiás célt szolgálnak, hanem az intézményi működés „egyszerűsítését”: a nyugtalan, figyelmet igénylő idős emberek így rövid időn belül passzívvá, vagyis „kezelhetőbbé” válnak. Az eredmény jól látható: korábban aktív, kommunikáló emberek napok alatt kábult, apatikus állapotba kerülnek. A túlzott vagy indokolatlan gyógyszerhasználat nemcsak a szellemi képességek gyors hanyatlásához vezethet, hanem súlyos fizikai következményekkel is járhat – beleértve az állapotromlást, felfekvéseket és a korai halálozást. A probléma nem korlátozódik az idősotthonokra. Hasonló jelenségek figyelhetők meg kórházi, különösen pszichiátriai osztályokon is. Nem egy esetben fordul elő, hogy egy önellátásra képes idős ember saját lábán érkezik az intézménybe, majd néhány napos gyógyszeres kezelést követően már mozgásképtelenné válik, nem ismeri fel hozzátartozóit, és általános állapota

Sárgyűjtőhelyek létesítésével is segítheti a lakosság a fecskék tavaszi fészekrakását - figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A Magyarországra hazatérő fecskéknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találni, amivel megépíthetnék, vagy helyrehozhatnák fészkeiket - írja a szervezet közleményében. Az MME ezért azt javasolja, hogy a meglévő természetes, és a kihelyezett mesterség fészkek, fészektelepek közelében minél több helyen létesüljenek sárgyűjtőhelyek. Ezeket április második felétől legalább május végéig, folytatódó aszály esetén a másodköltés kezdetekor, június végétől néhány újabb hétig érdemes működtetni. Az utcai csapok megszűnése, továbbá a magyarországi legelő- és háztájiállat-tartás összeomlása miatt eltűntek a jószágitatók és az útszéli pocsolyák, a jelentősrészben aszfalttal, betonnal, térburkoló kővel fedett talajú településekről. Ezen lehet segíteni sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával. A legkézenfekvőbb megoldás, ha kis forgalmú utak földes padkáján, a gyártelepek udvarán slag vagy vödör segítségével asztalnyi területet addig locsolnak vízzel, amíg a talaj többet már nem tud beszívni. Ezt követően arra kell figyelni, hogy az időjárástól, a csapadékviszonyoktól függően néhány naponta újra meg kell locsolni a területet, folyamatosan lágy saras állagban tartva azt. Ilyen sárgyűjtőt a kertben is lehet létesíteni, vagy tálcás sárgyűjtőhelyet is lehet alkalmazni, amelyet erkélyen, vagy tornácon is ki lehet helyezni. Forrás: MTI Cikk ajánlás: https://egrisztorik.hu/6-kobmeteres-kontener-mikor-idealis-valasztas-es-hogyan-hozd-ki-belole-a-legtobbet/

A tavaszi időszakban szinte minden autósban ugyanaz a kérdés merül fel: mikor jön el pontosan az a pillanat, amikor már valóban indokolt a nyári gumi használata. Sokan kizárólag a naptárhoz igazodnak, pedig a döntést valójában nem a hónap neve, hanem az időjárás és az útviszonyok együttese határozza meg. A szakmai ajánlások szerint akkor érdemes váltani, amikor a napi középhőmérséklet tartósan 7 Celsius-fok fölé emelkedik, mert ilyenkor a nyári keverék már jobb tapadást, pontosabb irányíthatóságot és kedvezőbb fékutat kínál. A megfelelő időzítés azonban önmagában még nem elég. Legalább ilyen fontos, hogy az autóra a gyártó által ajánlott méret kerüljön fel, hiszen a futómű, a kormányzás és a fékrendszer működése is ehhez igazodik. Nem véletlen, hogy a 205/55 R16 nyári gumi az egyik legkeresettebb méret a hazai piacon, mivel számos népszerű kompakt és alsó-középkategóriás modell ezt használja. Ez a méret sok magyar autós számára nem egyszerűen egy számkombináció, hanem a biztonságos és kiszámítható közlekedés alapja. Éppen ezért a tavaszi gumicsere nem pusztán szezonális rutin, hanem tudatos műszaki döntés is. A váltás időpontja többről szól, mint a megszokásról Sok autós még mindig reflexből, megszokásból vagy a szervizidőpontokhoz igazodva cseréli le az abroncsokat, pedig a helyes időpont minden évben kicsit más lehet. Egy hűvösebb március vagy egy

A Magyar Költészet Napját Magyarországon, József Attila születésnapján, minden év április 11-én tartjuk meg. Ki kell hangsúlyozni, hogy ez a Magyar Költészet Napja, ugyanis létezik egy Költészet világnapja március 21-én is. A jeles napot Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket. „Szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye” – József Attila, akinek a születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját 1964 óta, egy  1930-as előadásában mondta ezt az alapigazságot, mely benne rejlik minden magyar költőnk hitvallásában a régi időktől máig. Amint élet és alkotás egymást feltételezően létezhet, úgy  az alkotás a befogadó által nyer igazán értelmet, szintén József Attilát idézve: Mert a mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet s azért szeretik, mert keresik az emberséget.” A vers különlegesen intenzív műfaj, sűrítménye a mindennapoknak, amit Kányádi egyszerűen akként határoz meg, hogy „a vers az, amit, mondani kell” — meg olvasni, meg közvetíteni bármilyen formákban, meg eltenni, legbelülre, ahonnan, ha szükséges, egy-egy sor a felszínre kerül, s átsegít akár mélységeken is. Mert, a

Az Egri Járási Ügyészség vádirata szerint a kábítószerfogyasztó vádlott megharapta az idős hölgy kezét, és elvette tőle a pénzét. A vádirat szerint 2025 novemberében a fiatalkorú vádlott megállapodott a közel kilencven éves, korábbi térdműtéte miatt nehezen mozgó sértettel, hogy megvásárol tőle 15.000 forintért egy szekrényt. Másnap a vádlott el is ment egy ismerősével a sértett Eger-közeli településen lévő házához a szekrény megvásárlása érdekében. A zárt kapunál a fiatalkorú vádlott közölte a sértettel, hogy csak 20.000 forintos van nála, ezért a sértett visszament a házához a visszajáró pénzért. Az idős hölgy arra szólította fel a vádlottat, hogy adja át neki a pénzt, ő majd csak ez után adja neki a visszajáró összeget. A fiatalkorú vádlott azonban csak az öklét mutatta, hogy abban tartja a pénzt. Ekkor a sértett közölte vele, hogy „ne szórakozzon’’, és a kaputól visszaindult a házához. A vádlott erre átugrott a kerítésen, és beleharapott a sértettnek abba a kezébe, amelyikben az 5.000 forintot tartotta. A nő a fájdalomtól az öklét szétnyitotta, a fiú kivette belőle a pénzt,majd elmenekült. A pénzből a fiatalkorú kábítószert vásárolt. A sértett a bántalmazás következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az idős hölgytől elvett 5.000 forint az eljárás során megtérült. Az Egri Járási Ügyészség bűncselekmény elhárítására

A Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet az Emberi Erőforrásfejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül az  EFOP_PLUSZ-3.1.3/TEF-25 azonosító számú, „Nő az esély” a közszolgáltatásokban című pályázaton 168.64 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyert. A projekt megvalósítása során tizenhét, alacsony végzettséggel rendelkező regisztrált álláskereső vagy munkanélküli, illetve inaktív roma nő munkaerőpiaci beilleszkedését, foglalkoztatását  valósítja meg az intézmény. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg. A Nő az esély projekt támogatja az alacsony végzettséggel rendelkező, regisztrált álláskereső vagy munkanélküli, illetve inaktív roma személyek, kiemelten roma nők munkaerőpiaci beilleszkedését és foglalkoztathatóságának javítását. A  résztvevők  képzésekben vesznek részt, melyek foglalkoztatásba ágyazva valósulnak meg. A kiválasztott támogatottak az elméleti és gyakorlati tudást egyidejűleg sajátítják el, tanulásukat mentorok segítik.  A tizenhét munkavállaló  600 órás segédápolói képzésben vesz részt. Folyamatos foglalkoztatásukat és betanításukat az intézmény biztosítja. A munkahelyi beilleszkedést, az elvárások megértését és a hatékony munkavégzést a mentorok rendszeres szakmai segítségnyújtással segítik. A projekt 2026.04.01-én kezdődik és 2028.03.31-én zárul. Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet/Szegedi Erzsébet sajtóreferens