Mert egy nép azt mondta: “Elég volt.” – Emlékezés az 1956-os forradalomra és szabadságharcra
1956. október 23-án, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) által szervezett budapesti tömegtüntetéssel – és számos vidéki megmozdulással – kezdődött az országot hamarosan lángba borító forradalom, aminek legfőbb kiváltó oka a sztálinista diktatúra által keltett általános társadalmi elégedetlenség volt. A Gerő Ernő vezette MDP ellenséges fellépése nyomán a feldühödött tömeg az esti órákra agresszívvá vált, rövid időn belül fegyvert is szerzett, a Magyar Rádió épületét őrző karhatalmisták sortüze után pedig felkelést indított a diktatórikus rendszer megdöntésére. Az 1956. október 23-ával kezdődő eseménysorozat előzményei gyakorlatilag a kommunista hatalomátvételig nyúlnak vissza, a Rákosi Mátyás irányításával kialakított sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája – kollektivizálás, túlzott mértékű és irracionális iparosítás –, az abból eredő szegénység és az MDP által gyakorolt terror ugyanis már az ötvenes évek elejére komoly feszültséget eredményezett. A Sztálin halálát követő változás jegyében kinevezett miniszterelnök, Nagy Imre reformprogramja aztán egyfelől enyhítette a fennálló konfliktust, másfelől azonban engedményeivel ki is engedte a szellemet a palackból. A bel- és külpolitikai eredők következtében 1956 ősze tehát igencsak forrónak bizonyult. Október 6-án, a rehabilitált Rajk László újratemetésén kétszázezren tüntettek részvételükkel a rendszer ellen, a hónap során pedig az egyetemisták országos szervezkedésbe kezdtek. Október 16-án, Szegeden megalakult az MDP-től független MEFESZ, mely Budapest mellett hamarosan a vidéki nagyvárosok