Hónap: 2022 október

A téli időszámítás mindig október utolsó vasárnapján kezdődik, ami idén azt jelenti, hogy október 30-án kell átállítani az óráinkat: 03:00-kor most visszafelé, 02:00-ra kekerhetjük a mutatót. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás nem lesz. Így ez lehet az egyik utolsó óraátállítás, amit átélünk. Biztosan sokan várják már az óraátállítás eltörlését, hiszen korábbi felmérések alapján 10-ből 9 magyar megszüntetné a kétféle időszámítást. 2018-ban történt az a népszavazás, amelyek keretében megkérdezték az EU lakosságát, mi a véleményük az óraátállításról. A válaszadók többsége az óraátállítás eltörlését támogatta, köztük is a magyarok körében volt az egyik legmagasabb az időszámítás-váltásokat ellenzők tábora. Eredetileg az uniós tagállamok 2021-ig kaptak időt, hogy döntsenek róla, téli vagy nyári időszámítást fognak-e használni a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást. Azonban a világnak kisebb gondja is nagyobb volt 2020-ban annál, hogy erről döntés szülessen, így a határidőt kitolták 2024-ig. Utoljára a hazai óraátállítás akkor került szóba, amikor Gulyás Gergely a 2021. február 25-i Kormányinfón arról beszélt, hogy bár Magyarország lakosságának többsége szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének és ahhoz tudna igazodni az ország. 2022 őszén az óraátállítás október 30-ra

Tizenöt év világsiker: Kemény Dénes Kemény Dénes tizenöt éven keresztül, 1997 és 2012 között vezette a magyar váloagatottat. A sportág valaha élt legeredményesebb szövetségi kapitánya volt. Mellette tényleg minden jelentős díjat bezsebelhettek az akkori játékosok: olimpiai bajnokok, világbajnokok, Európa-bajnokok és világkupa- győztesek születtek. Mondhatnánk, hogy remek játékosállománnyal bírt akkoriban a vízilabda, de az is biztos, hogy edzőjük tudott valamit, amit azóta sem sikerült megfejteni és leutánozni. A Kemény Dénes irányította csapatban szinte vakon bíztunk. Szerintem bármikor lefogadtuk volna akár a bet365 magyar felületén is, hogy borítékoljuk a győzelmüket. Kemény Dénes munkásságát minden szinten tisztelték és elismerték. Miután visszavonult a szövetségi kapitányi poszttól, a Magyar Vízilabda- szövetség munkáját segítette mint elnök. Benedek Tibor, a sportlegenda Miután Kemény Dénes visszavonult a magyar válogatott vezetésétől, a háromszoros olimpiai bajnok, az egykori legendás balkezes vette át a helyét. A tőle megszokott alázattal, kitartással és emberséggel próbálta sikerre vinni a csapatot 2013 és 2016 között. Legnagyobb eredménye a barcelonai rendezésű 2013-as világbajnokság aranyérme volt, mégis úgy vélem, ami az egyik legnagyobb hozzá fűződő élmény volt, amikor az általa irányított csapat Budapesten ezüstérmet nyert a 2014-es Európa- Bajnokságon. Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy a játékosai tűzbe mentek volna érte, s ő ezt ugyanúgy viszonozta is. Miután

Érdekli az állatok világa? Szívesen megismerné környezetünk élővilágát közelebbről? Akkor kapcsoljon az Animal Planet-re! A Discovery Inc. tematikus csatornája ugyanis különböző állatok életét mutatja be, melynek ismeretterjesztő műsorai minden korosztály számára hasznos és izgalmas időtöltést nyújtanak. Miért is jó az online tv újság? Egy fárasztó munkanap után mi sem esik jobban, mint lehuppanni a tv elé, és egy ízletes nassolnivaló társaságában egy érdekes műsor mellett kikapcsolódni. Ilyenkor jön a kérdés: mit is nézzünk? Az online tv újság bármikor elérhető felület, csak két kattintás kell hozzá! Segítségével azonnal megtekinthetjük, mi megy épp a tv-ben, így könnyen kiválaszthatjuk a számunkra legérdekesebb programot. Használatával biztosan nem maradunk le kedvenc filmjeinkről és sorozatainkról, ugyanis tudni fogjuk a vetítések időpontját. Ha mégis lecszúsznánk valamiről, a musor.tv oldalán azt is megtaláljuk, mikor játsszák az ismétlést. Animal planet- ismeretterjesztő műsorok minden korosztály számára Az Animal Planet egy olyan csatorna, amely ismeretterjesztő műsorok széles választékát kínálja. A programok kicsik és nagyok számára egyaránt érdekfeszítőek, a gyerekek hasznos dolgokat tanulhatnak meg világunkról és környezetünkről, ha ezt a csatornát választják, miközben jól is érzik magukat. A csatorna egyik népszerű sorozata az Amanda, az állatmentő, amely egy olyan lány történetét mutatja be, aki segít a bajba jutott állatokon. Az Állati őrangyalok szintén remek történeteket mutat be emberekről, akik állatokat mentenek

1956. október 23-án, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) által szervezett budapesti tömegtüntetéssel – és számos vidéki megmozdulással – kezdődött az országot hamarosan lángba borító forradalom, aminek legfőbb kiváltó oka a sztálinista diktatúra által keltett általános társadalmi elégedetlenség volt. A Gerő Ernő vezette MDP ellenséges fellépése nyomán a feldühödött tömeg az esti órákra agresszívvá vált, rövid időn belül fegyvert is szerzett, a Magyar Rádió épületét őrző karhatalmisták sortüze után pedig felkelést indított a diktatórikus rendszer megdöntésére. Az 1956. október 23-ával kezdődő eseménysorozat előzményei gyakorlatilag a kommunista hatalomátvételig nyúlnak vissza, a Rákosi Mátyás irányításával kialakított sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája – kollektivizálás, túlzott mértékű és irracionális iparosítás –, az abból eredő szegénység és az MDP által gyakorolt terror ugyanis már az ötvenes évek elejére komoly feszültséget eredményezett. A Sztálin halálát követő változás jegyében kinevezett miniszterelnök, Nagy Imre reformprogramja aztán egyfelől enyhítette a fennálló konfliktust, másfelől azonban engedményeivel ki is engedte a szellemet a palackból. A bel- és külpolitikai eredők következtében 1956 ősze tehát igencsak forrónak bizonyult. Október 6-án, a rehabilitált Rajk László újratemetésén kétszázezren tüntettek részvételükkel a rendszer ellen, a hónap során pedig az egyetemisták országos szervezkedésbe kezdtek. Október 16-án, Szegeden megalakult az MDP-től független MEFESZ, mely Budapest mellett hamarosan a vidéki nagyvárosok

 A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra és az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek. (tovább…)

Az elkövető a bűncselekmény elkövetése során egy tizenhárom centiméter élhosszúságú szabóollót használt, amivel többször lesújtott az ágyban fekvő sértettre. A Heves Megyei Főügyészség vádiratot nyújtott be az ügyben, melyben abűncselekmény elhárítására idős koránál és fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével vádolja az 52 éves terheltet. A vádirat szól arról is, hogy a vádlott Hatvanban hosszabb idő óta élt együtt egy társasházi lakásban 84 éves édesanyjával, akinél idős korára gyógyíthatatlan megbetegedés alakult ki, mely miatt folyamatos ápolásra és gondozásra szorult. Az ennek során szükséges teendőket gyermeke látta el körülötte, amiért ápolási díjban részesült. Ez gyakorlatilag az egyetlen állandó jövedelemforrását jelentette, de félő volt, hogy elveszíti azt, mivel az illetékes gyámhatóság a beteg nő intézeti elhelyezésérőlhatározott. A vádlott maga depresszív személyiségzavarban szenved, ami feltételezhetően szerepet játszott abban, hogy a 2011 karácsonyát követő napon öngyilkosságot kísérelt meg azért, mert az élethelyzetét kilátástalannak ítélte. Pár napos gyógykezelés után a kórházbólhazatérve döntött úgy, hogy végül nem magát, hanem az anyját öli meg. A bűncselekmény elkövetésére 2022. január 6-án délelőtt nem sokkal azt követően került sor, hogy az intézeti elhelyezés kapcsán szükséges COVID tesztelést a sértetten elvégző egészségügyi dolgozók távoztak a hatvani lakásból. Ekkor a terhelt magához vette a szabóollót és azzal minden előzmény nélkül mellkason szúrta,

A belügyminiszter társadalmi egyeztetés nélkül alakítaná át az egészségügyet, íme a részletek.  Pintér Sándor friss miniszteri előterjesztése szerint nincs szükség konszenzusra, a sürgős elfogadáshoz kiemelkedő közérdek fűződik - szúrta ki a HVG. A gazdasági lap közlése szerint az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja. Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki, oda integrálva az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket.  2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A cél az, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-jéig. A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel, a védőnői körzetek kialakításának joga állami kézbe kerül. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve.  2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Első lépésként az államosítás 95, száz százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a