világnap

Világszerte ma ünnepeljük a Véradók Világnapját. A 2004 óta minden év június 14-én tartott Világnap több nemzetközi egészségügyi szervezet, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. A Világnap tudatosítja a vér- és a plazmaadás jelentőségét. Az idei jelmondat – „Adj vért, adj reményt: együtt életeket menthetünk!” – arra hívja fel a figyelmet, hogy a vér- és plazmaadásnak köszönhetően sokan kapják vissza a reményt a gyógyulásra, a teljes életre. A vér és a plazma elengedhetetlen a modern orvoslásban. A vér kritikus fontosságú a műtétek és a traumatológia során, míg a plazmából származó gyógyszerek életmentőek hemofíliában, immunrendszeri rendellenességekben szenvedők, transzplantált betegek és súlyos égési sérültek számára. Ezek a kezelések nemcsak gyógyítanak, hanem új esélyt kínálnak egy teljes életre. A vér és a plazma egyedüli forrását egyaránt az önkéntes donorok jelentik. Magyarországon naponta mintegy 1600–1800 véradóra van szükség a vérellátás biztosításához. Folyamatosan nő a plazma iránti igény is, mivel egyre több betegség kezelésében alkalmazzák. Egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez például átlagosan 1200 plazmaadás szükséges. „Vérplazmából készült gyógyszereket nemcsak ritka betegségek kezelésénél alkalmaznak” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Súlyos fertőzések, autoimmun kórképek, égési sérülések, szervátültetések vagy épp komplikált szülések során is létfontosságúak

Éppen húsz éve ünnepelte a világ első alkalommal a VéradókVilágnapját, amely nemzetközi egészségügyi szervezetek, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. Azóta minden évben ezen a napon azokra az önkéntes véradókra és plazmaadókra irányul a figyelem, akik a donációjukkal létfontosságú kezelésekhez segítik hozzá a rászorulókat. Világszerte nagy szükség van emberi vérre és vérplazmára. Mindkét típusú donáció nélkülözhetetlen, és számos élet megmentéséhez és javításához járul hozzá. A vért és a különböző vérkészítményeket elsősorban műtétek során és vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor használják, a vérplazmából pedig olyan gyógyszerek készülnek többek között hemofíliás betegek, veleszületett immunrendellenességgel élők, csontvelő- vagy szervátültetésen átesettek és súlyos égési sérültek számára, amelyek meghatározóak az életminőségük szempontjából. Tíz emberből nagy valószínűséggel nyolcnak életében legalább egyszer szüksége van plazmaalapú terápiára – ebből is következik, hogy a plazmaadás ugyanolyan fontos, mint a véradás. Magyarországon a jogszabályok szerint a rendszeres plazmadonoroknak évente egyszer teljes véradáson is rész kell venniük – a plazmaközpontok gyakran szerveznek plazmaadók számára véradó napokat, hogy így segítsék őket az ebbéli kötelességük teljesítésében. A plazmaközpontok így járulnak hozzá a vérellátás biztonságához is. Kiemelten fontos, hogy mind vérből, mind pedig vérplazmából folyamatos legyen az ellátás világ- és hazai viszonylatban egyaránt. Ehhez pedig azok az önkéntes donorok kellenek, akik az egyetlen forrását jelentik

69 ember könyörtelen lemészárlása hívta életre a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napját, melyet március 21-én tartanak nemzetközileg. Kevesen tudják azonban, hogy a rasszizmus gyökerei jóval régebbre vezethetők vissza: az 1700-as évek végén egy amerikai pszichiáter jelentette ki először, hogy a feketék színét egy ritka, örökletes betegség okozza, és a „gyógyulás” egyetlen bizonyítéka az, ha a bőr fehérré válik.  Kevés olyan világnap van, amely ilyen tragikus eseményhez kötődik: 64 évvel ezelőtt, március 21-én a helyi rendőrség nem kevesebb mint 69 békésen demonstráló, és a szabadságról szóló dalokat éneklő embert mészárolt le a dél-afrikai Sharpeville-ben."A hangulat vidám volt, az emberek boldogan énekeltek és táncoltak" –  derült ki egy túlélő beszámolójából –, egészen addig, míg a rendőrök minden figyelmeztetés nélkül tüzet nyitottak rájuk. A tüntető tömeg az apartheid-kormány elnyomó törvényei ellen tiltakozott, amely szigorú keretek közé szorította a fekete őslakosok számára, hogy hová mehetnek, hol lakhatnak, kivel házasodhatnak, vagy milyen munkát van joguk végezni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése ezért március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napjává jelölte ki.  Az apartheid-kormány (az apartheid faji elkülönítést jelent) elnyomó döntéseit Dél-Afrika akkori miniszterelnöke, a holland Hendrik Verwoerd hozta. Kevésbé ismert tény, hogy Verwoerd pszichológus is volt, német egyetemeken tanult – többek között a méltán hírhedt Wilhelm

A betegek világnapján, február 11-én a betegségekkel együtt élni kénytelen emberekről emlékezünk meg, valamint azokról, akik a szenvedők szolgálatában töltik életüket. II. János Pál pápa kezdeményezésére lett ez a nap a betegek világnapja – ezen a napon mutatkozott meg a Szűzanya egy hosszú ideje betegeskedő, 14 éves francia lánynak 1858-ban a franciaországi Lourdes-ban.A betegek világnapján azon egészségügyi dolgozókat ismerhetjük el, akik számára mindennél fontosabb az emberek gyógyulása. Az orvosokat, akik a legnagyobb válságok idején is hősiesen állják a sarat, és az ápolókat, akik minden nehézség ellenére is megőrzik emberségüket, és tisztelettel bánnak a magatehetetlen vagy zavart betegekkel is.Jó érzés azon betegek lelkes beszámolóit hallgatni, akik törődést és gondoskodást kaptak a rendelőkben vagy kórházakban, és jó szívvel gondolnak orvosaikra. Ám ahogy mindig, az éremnek itt is két oldala van. Egy másik egészségügyi területet sokkal inkább a kiszolgáltatottság, a reményvesztettség jellemez, mint a pozitív élmények: ez a terület a mentális egészségügy, avagy a pszichiátria.Ha végigsétálunk egy pszichiátria folyosóin, bepillantunk a kórtermekbe, erős tudatmódosító szerektől kábultan támolygó embereket látunk, vagy éppen kórházi ágyakhoz, székekhez kötözött pácienseket, akik akár hónapok vagy évek óta „élnek” az intézmény falai között. Ráadásul riasztóan gyakori eset, hogy a „betegek” akaratuk ellenére vannak bezárva ezekre a helyekre, és nagymértékben

Az elmúlt évek hagyományaihoz hűen a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat Heves vármegyei munkatársai, illetve a Heves vármegyei katasztrófavédelem véradást szervezett október 11-én a Katasztrófák Csökkentésének Világnapjára emlékezve. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben döntött arról, hogy október második szerdája a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja lesz, 2002-ben módosult az elnevezés, majd később, 2009-ben a dátum is: október 13-át jelölték meg a Katasztrófák Csökkentésének Világnapjának. Célja, hogy megemlékezzünk a természeti katasztrófák áldozatairól, valamint az emberek szerte a világon csökkentsék a katasztrófák okozta veszteségeket és felhívják a figyelmet a rájuk leselkedő kockázatok megfékezésének fontosságára. Az egri katasztrófavédelmi kirendeltség épületében és Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban 58 önkéntes jelent meg, hogy hozzájáruljanak a vérkészítményekre váró emberek mielőbbi felépüléséhez és gyógyulásához.  Az önkéntesek közül kollégánk, Zelei László tűzoltó alezredes pontosan harmincadik alkalommal adott vért, aki a kerek számú önzetlen segítségéért a szervezőktől egy emléklapot vehetett át.  Fotó: Heves VMKI Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Ne csak kényeztessük, felelősen gondolkodjunk és gondoskodjunk a macskákról. Naná, hogy bolyhos kedvenceinknek két ünnepnap is jár: míg a világnapjuk február 17-én van, addig augusztus 8-án, azaz ma, a Macskák Nemzetközi Napja okán is körbe rajonghatjuk őket (na, nem mintha nem ezt tennénk nap, mint nap). Miközben e jeles alkalomból dupla fülvakarást, simogatást, ölelést és juti falatot adunk bolyhos kedvenceinknek, nem szabad elfeledni, hogy nem mindegyik makka olyan szerencsés mint a miénk. Sajnos mintegy két millió kóbor macska országa vagyunk. Ellenőrizetlen elszaporodásuk természetesen nem jó számunkra embereknek, és borzasztó szenvedést okoz a macskáknak is. Külön fejezetet érdemelnének "csak" a szörnyű állatkínzások is, de erre most nem térnénk ki részletesen. Elég annyi, hogy mivel a macskák nagyon szaporák és féléves koruk után már ivarérettek, egy összeálló gazdátlan macskapár három év elteltével akár kétszáz fős nagycsaládban is élhet, ha nem gondoskodunk az ivartalanításukról. A tavaszi és őszi párzási időszak után ugyanis falun és városban lényegesen több kölyökmacska születik, mint amennyire kereslet van. Az utcán cseperedő állatok jó része sajnos a biztos pusztulásba születik. Ezer veszély és betegség között kilencven százalékuk már kamaszkora előtt kimúlik - az állatvédő szervezetek pedig gyakran találnak az út szélén dobozban vagy összecsukott szájú zacskóban sorsukra hagyott kölyköket. A kóbor állatok

A nem megfelelő inhalációs gyógyszerhasználat, az allergének, vírusinfekciók, elhízás és stressz is fokozott kockázatot jelentenek asztmában. (tovább…)

 November 17-én újra a koraszülötteket jelképező lila színbe borulnak a hazai középületek a koraszülöttek világnapja alkalmából (tovább…)

Magyarországon 772 ezren szenvednek cukorbetegségben, és az adatok szerint a betegek több mint a fele nő - mondta Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke a diabétesz világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón kedden Budapesten. (tovább…)