Iskola

Szeptemberben gyerekek százezrei ülnek vissza az iskolapadba. A nyári szabadság után ismét korán kell kelni, 45 perceken át egy helyben ülni, figyelni, feladatokat teljesíteni, és alkalmazkodni az iskolai rendhez. Nem minden gyermek veszi könnyen az átállást. Van, aki fészkelődik. Más elkalandozik az órán, folyton közbeszól, elfelejti a felszerelését vagy egyszerűen képtelen hosszabb ideig egy helyben maradni. Ilyenkor könnyen elhangzik: nem lehet, hogy ADHD-s? De biztosan ez a helyes kérdés? Éppen most, az új tanév kezdetén különösen fontos lehet egy kicsit hátrébb lépni, és megnézni, mi minden állhat egy gyermek figyelmetlensége, nyugtalansága vagy nehéz viselkedése mögött. Maga az ADHD ugyanis nem mutatható ki valódi orvosi vizsgálattal. Éppen ezért még a hivatalos szakmai ajánlások is hangsúlyozzák: a diagnózis felállítása előtt más lehetséges okokat is meg kell vizsgálni. Egy kialvatlan gyerek például könnyen lehet figyelmetlen, ingerlékeny vagy nyugtalan. Az utóbbi időben több kutatás is foglalkozott az alvás és az ADHD-val összefüggésbe hozott tünetek kapcsolatával. A rendszeres napirend, a megfelelő mennyiségű alvás, a mozgás és a képernyőhasználat szabályozása mind olyan tényezők, amelyek hatással lehetnek a gyermek iskolai teljesítményére és viselkedésére. Érdemes lehet azt is megvizsgálni, nincs-e a háttérben látás- vagy hallásprobléma, tanulási nehézség, testi betegség, családi vagy iskolai stressz, esetleg egyszerűen olyan környezet, amelyhez az adott gyermek nehezebben alkalmazkodik. Mindez különösen

Napjainkban meglepően könnyen nyilvánítják a fiatalokat „hiperaktívnak” vagy „ADHD-snak”, ha viselkedésükkel zavarják a környezetüket, mint például egy iskolai tanterem rendjét. A diagnózis felállításához nem használnak tényleges orvosi vizsgálatokat vagy teszteket, mivel ilyenek nem léteznek, csak a megfigyelt tüneteket veszik alapul. A diagnózis után pedig gyakran nagyon rövid út vezethet olyan tudatmódosító „gyógyszer” felírásáig, amely a magyar jogszabályok szerint kábítószernek minősül. Az efféle megoldások természetesen nem szüntetik meg a tünetek kiváltó okait, mindössze elfedik azokat – így működnek a drogok is általában. A szülők azonban ritkán értesülnek például arról, hogy az elfogyasztott ételek és a bélflóra állapota szorosan összefügg a mentális állapottal, és az ADHD-ra jellemző tünetek hátterében is könnyen állhatnak ilyen okok – ezt számos kutatás alátámasztotta. A cukorban, gluténban és erősen feldolgozott ételekben gazdag étrend, ami kevés friss zöldséget és gyümölcsöt, illetve fermentált ételt tartalmaz, igazoltan kiválthat ilyen tüneteket. Ennek az az oka, hogy a bélrendszer és az agy között közvetlen kapcsolat van, így a bélrendszer leromló állapota a mentális állapotra is menthetetlenül rányomja a bélyegét. Emellett az allergiás reakciókat kiváltó ételek, a vitamin- és ásványianyag-hiány, illetve a nehézfém-mérgezés (igen sokféleképpen felszívódhatnak a környezetből a bőrön át) szintén olyan tényezők, melyeket kimondottan indokolt lehet kivizsgálni, mielőtt a tudatmódosító szerek mellett döntenénk.