Gyász

Hetvenkilenc éves korában meghalt Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, televíziós rendező, szerkesztő, városvédő. Olyan népszerű filmek operatőre volt, mint az 1978-as Keménykalap és krumpliorr, neve leginkább az 1979-ben indított, hosszú éveken át futó Unokáink sem fogják látni című városvédő műsorával vált közismertté. Egyik alapítója volt a műemlékek és általában az épített örökség védelméért aktívan tevékenykedő Budapesti Városvédő Egyesületnek. A rendszerváltás előtt be lehetett jutni fontos emberekhez, s észérvekkel meg lehetett őket győzni. Ma képtelenség beleszólni bármibe, amit egyszer odafönn eldöntenek, abban nem lehet változás – összegezte anno a helyzetet Ráday Mihály. Ráday Mihály 1990 és 1994 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt, 1990-től kezdve tizenhét éven át a fővárosi közgyűlés tagja. Nevéhez köthető a főváros műemlékvédelmi jogszabályainak kidolgozása. Fia, Ráday Dávid közösségi oldalán búcsúzott édesapjától: Apám elment, elaludt. Nagyon fog hiányozni – nem csak nekem, ennek az országnak is, aminek szentelte az életét, politikai rendszerektől, gazdasági érdekektől függetlenül, mindenkivel vállalva állandóan a harcot, hogy ez egy szebb, élhetőbb, értékesebb hely legyen Hozzátette, hogy szerinte az elmúlt 80 év biztosan egyik legnagyobb magyarja volt, én csak úgy hívtam magamban, hogy a legkonzervatívabb liberális, lelke a reformkorban született és remélem most valahol ott bandázik a többi igazi hazafival. Két lábon járó lexikon volt, operatőr, művészettörténész, 48–49 kutató, városvédő, műsorvezető, mindendíjas intézmény, aki

Életének 80. évében meghalt Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke, a nemzet művésze, rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész A Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotót szombat reggel érte a halál. Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti – közölte az MMA szombaton az MTI-vel. Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége – olvasható az MMA méltatásában. Jankovics Marcell vizuális művész, közéleti ember, népmesekutató, reneszánsz műveltségű gondolkodó volt, akinek munkássága páratlanul sokszínű és szerteágazó. Életműve meghatározó része marad a magyar kultúrának – írják a közleményben. Indexkép: Színház Online MTI

A kiváló egri bíró, aki az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntőjét főjta, 65 éves volt. Halálhírét az MLSZ jelentette be, mint írják, Puhl Sándort, a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottságának alelnökét az MLSZ saját halottjának tekinti. Eger és Emőd város díszpolgára, 2010 óta az MLSZ Játékvezető Bizottságának alelnöke, a hazai és nemzetközi labdarúgás megbecsülését élvezte. Osztoznak családja csöndes és méltóságteljes gyászában, akik a legszűkebb körű temetésről később intézkednek. Játékvezetői karrierjéről megemlékezve leírták, hogy a kiemelkedő tehetségű bíró már fiatalon, 1984-től fújta a meccseket a labdarúgó NB I-ben. Világhírre a 90-es években tett szert, nemzetközi sportpályafutásának elismeréseként az IFFHS négyszer választotta a világ legjobb játékvezetőjének (1994-1997 között). A két legemlékezetesebb meccse volt az 1994-es brazil–olasz világbajnoki döntő Los Angelesben, illetve három évvel később Münchenben a Dortmund–Juventus Bajnokok Ligája-döntőt is ő vezethette. Blikk

Szombat reggel 76 éves korában meghalt az egykori világbajnok tájfutó Monspart Sarolta, akit tavaly választottak be a nemzet sportolói közé. A család tájékoztatása szerint a futólegenda hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el – írja az MTI. Monspart Sarolta az első magyar világbajnok tájfutó, a magyar amatőr futóélet egyik legnagyobb alakja. Karrierje során harmincnégyszer lett tájfutó magyar bajnok, de kipróbálta magát sífutásban is, melyben hatszor lett országos bajnok. 1972-ben első magyarként szerzett egyéni világbajnoki címet, 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutó váltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent. Maratonfutásban szintén kiváló eredményeket ért el, 1972-ben pedig hazai sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, nők ugyanis addig nem indulhattak a klasszikus számban. A versenyt nemcsak lefutotta, hanem három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett. 1976-ban elért, 2:48:22 órás ideje 1982-ig magyar csúcs volt. Monspart 1980 és 1990 között aztán a magyar tájfutó válogatott szövetségi kapitánya volt, az 1990-es években pedig a Nemzetközi Tájfutó Szövetség elnökségi tagjaként a világbajnokságok, világversenyek szervezéséért felelt. 2012-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották. Dolgozott az Országos Egészségfejlesztési Intézetben, 2004 októberéig a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke, 2009-2011 között a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnöke volt. Monspart Saroltát

85 évesen hosszú betegség után hunyt el a legendás színésznő. Péntek hajnalban, hosszú betegeskedés után, életének 86. évében elhunyt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja - tudatta a Nemzeti Színház társulata. Törőcsik Marit a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. A legendás színésznő egészsége az elmúlt években nagyon megromlott. 2016 októberében két hetet töltött kórházban, akkor a tüdejével voltak gondok. 2017 januárjában megint rosszul lett, a szombathelyi Markusovszky Kórházba szállították, légzését sokáig gépek segítették, mesterségesen kellett táplálni, az év őszén pedig tüdőgyulladást is kapott.  2018 januárjában egyéves kezelés után engedték haza, de nem Budapestre, hanem egy állandó ápoló kíséretében Velembe költözött, hogy megerősödjön. Az elmúlt éveket is a faluban töltötte, a világjárvány kitörése óta szerettei leginkább telefonon tartották vele a kapcsolatot. Pályája Törőcsik Mari 1935. november 23-án született Pélyen. 1958-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályáját rögtön a budapesti Nemzeti Színházban kezdte, ami különlegességnek számított, hiszen a fiatalokat első éveikben vidéki színházak szerződtették. Az igazi elismerésre 1968-ig kellett várnia: ekkor mutatták be a Varsói melódia című darabot. A Nemzeti Színháznak 1979-ig volt állandó tagja. 1979 és 1980 között a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője, tíz évig -

A skeetlövésben olimpiai bajnok és olimpiai bronzérmes sportolót 56 évesen érte a halál. Az Origo kedden írt arról, hogy az 56 éves Igaly Diána, a Magyar Sportlövők Szövetségének alelnöke koronavírus-fertőzés miatt kórházba került. A sportvezető fia és családja közleményt juttatott el az MSSZ-hez, amelyben ez állt: "Édesanyám nem érezte jól magát, így elővigyázatossági okokból kórházba vonult. Az egész család kényesen ügyel a rendszeres fertőtlenítésre, maszkviselésre és a biztonságos távolságtartásra, mégis sokakhoz hasonlóan Édesanyám is elkapta a koronavírust. Hálásak vagyunk az orvosok és ápolók odaadó munkájáért! Köszönjük, hogy sokan gondolnak rá és imádkoznak a mihamarabbi gyógyulásáért. Azt szeretnénk, hogy felépülése továbbra is nyugodtan és zavartalanul folytatódhasson." Sajnos nem így történt. Nyugodjon békében! Pályája, életútja Igaly Diána hatszor kapta meg Az év magyar sportlövője díjat (1994, 1998, 1999, 2000, 2002, 2004), 2019-ben életműdíjat kapott a Magyar Sportlövők Szövetségétől. 2000-ben átvehette a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, 2004-ben a tisztikeresztet. 2005-ben Athén díszpolgára lett. Igaly Diána 1965. január 31-én született Budapesten. Édesapja, Igaly József válogatott sportlövő volt, aki 1976-ban politikai okokból, pártonkívülisége miatt nem utazhatott a montreali olimpiára. Már 13 évesen igazolt versenyzőként lőtt, 1982-ben a magyar bajnokságon harmadik helyezést ért el, 1983-ban és 1984-ben már magyar bajnok lett. Első nagy sikerét az 1983-as junior Európa-bajnokságon aratta, amit megnyert. Az 1989-es

A Magyarok Vására főszervezőjének haláláról az egyesület facebook-csoportján számoltak be. (tovább…)

A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének igazgatója 64 éves volt. 2021. február 22-én, életének 64. évében, örökre megpihent Gortva József - közölte a szomorú hírt a Magyar Vöröszkereszt közösségi oldalán. Gortva József Gyöngyöshalászon született 1957. május 26-án. Elismerésre méltóan, 1993-tól irányította a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetét. A hivatásának élt, munkája során mindig törekedett az újszerű formák, módszerek alkalmazására. Vezetésével számtalan országos és nemzetközi eseményt szerveztek Egerben, melyre méltán lehetett büszke, és mi mindannyian, akik részesei lehettünk, tiszteltük ezért. Rendkívül sokat tett a véradásszervezés, az elsősegélynyújtás népszerűsítésért, a fiatalokért. Segítőkészsége, humánus cselekedetei legendásak. Kiemelkedő személyiségét példamutató magatartását, jó humorát, s mindenekelőtt igaz barátságát nem feledjük. Hírportálunk őszinte részvétét fejezi ki családjának. Fájó szívvel tudatjuk, hogy Gortva József kollégánk, barátunk, a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete-nek... Közzétette: Magyar Vöröskereszt – 2021. február 22., hétfő

Rövid, súlyos betegség után életének 64. évében meghalt Vermes Albán, olimpiai és Európa-bajnoki ezüstérmes mellúszó. (tovább…)