EU

Az orosz-ukrán háború kitörése azonnali és súlyos hatást gyakorolt az európai piacokra, különösen az energiaszektorban. A consilium.europa.eu dokumentálta, hogyan reagált az Európai Unió Tanácsa a piaci instabilitásra és az ellátási láncokban keletkező zavarokra. Az invázió közvetlen piaci sokkja Az orosz katonai agresszió Ukrajna ellen széles körű piaci bizonytalanságot idézett elő Európában, amely az energiaszektortól a fogyasztói árakon át az ipari szereplőkig számos területen éreztette hatását. Az Orosz-ukrán háború gazdasági következményei gyorsan megmutatkoztak a fogyasztói árakban és a vállalati tervezési folyamatokban egyaránt. Az európai kormányok és intézmények számára nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci sokk kezeléséhez összehangolt fellépésre van szükség. Az uniós szankciós csomag mint gazdaságpolitikai válasz Az EU szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amelyek nemcsak politikai jelzésértékkel bírtak, hanem közvetlen gazdasági hatást is kifejtettek. A szankciós intézkedések célja az orosz gazdasági kapacitás korlátozása volt, miközben az uniós tagállamok igyekeztek mérsékelni a visszaható hatásokat saját gazdaságaikra. Energiafüggőség csökkentése felé tett lépések Az invázió rávilágított arra, hogy az európai energiarendszer strukturálisan sebezhető. Az EU válasza ennek megfelelően nemcsak azonnali intézkedéseket tartalmazott, hanem hosszabb távú átállási törekvéseket is, amelyek az orosz fosszilis energiahordozóktól való leválást célozták. Az alternatív energiaforrások és szállítási útvonalak keresése felgyorsult. A tagállamok közötti koordináció erősödött, és az energiabiztonsági szempontok előtérbe kerültek az uniós szakpolitikai döntéshozatalban. DiceGirl Eglė, a Fogadasok

Az Európai Unió és Magyarország között évek óta visszatérő jelenség, hogy Brüsszel kifogásokat emel a magyar jogszabályokkal szemben. Most ismét egy olyan ügy került terítékre, amelyben az Európai Bizottság szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az uniós előírásokkal. De vajon valóban jogsértésről van szó, vagy inkább egy újabb politikai csatározásról? Újabb kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen Az Európai Bizottság nemrégiben ismét kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ezúttal a közbeszerzési szabályozás miatt. A Bizottság álláspontja szerint a magyar közbeszerzési törvény egyes rendelkezései nem felelnek meg az uniós jog előírásainak. A kifogásolt szabályozás kötelezővé teszi, hogy bizonyos állami építkezések esetében a hatóságok kizárólag egyféle, tárgyalásos eljárást alkalmazzanak, ami korlátozza az ajánlatkérők választási lehetőségeit. A mosthir.hu oldala biztosan be fog számolni a fejleményekről. Az uniós közbeszerzési irányelvek célja Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei arra törekszenek, hogy biztosítsák a versenyt és az átláthatóságot a közbeszerzési eljárások során. Ezek az irányelvek lehetővé teszik az ajánlatkérők számára, hogy a különböző eljárástípusok közül választhassanak, figyelembe véve a beszerzés tárgyát és sajátos körülményeit. A magyar szabályozás azonban bizonyos esetekben kizárja ezt a választási lehetőséget, ami ellentétes az uniós előírásokkal. A Bizottság aggályai és a magyar reakció A Bizottság szerint a magyar szabályozás megfosztja az ajánlatkérőket attól a szabadságtól, hogy a legmegfelelőbb közbeszerzési eljárást válasszák ki,

A hírt hivatalosan Margaritisz Szhínasz alelnök jelentette be szerdán, miután az Európai Bizottság biztosi kollégiuma, vagyis valamennyi biztos elfogadta a javaslatot - írja a HVG. A lap szerint a döntésről a mai nap folyamán tájékoztatják a magyar kormányt is. A mechanizmus az uniós pénzek védelmét szolgálja, egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen szerdán délelőtt a következő problémás területeket nevezték meg: a közbeszerzések, az európai költségvetések végrehajtása, az auditok, a monitoring, az elszámolási eljárás, a transzparencia, a csalások megelőzése, a korrupció. Ezek a gondok már több mint tíz éve léteznek Magyarországgal kapcsolatban, és mindeddig a magyar kormány nem nyújtott megnyugtató megoldást Korábban már megírtuk, hogy a jogállamisági mechanizmus végső esetben akár az uniós források befagyasztásával is járhat. Az eljárás 5-9 hónapot vehet igénybe, amelynek végén a tagállamok tanácsa elfogadja az Európai Bizottság javaslatát a pénzügyi intézkedésekről, ezeknek a jogsértésekkel arányban kell állniuk.  Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint eddig példátlan módon már befagyasztottak mintegy 2500 milliárd forintot a Magyarországnak járó helyreállítási forrásokból, de a jogállamisági sérelmek miatt veszélybe kerülhet a hétéves költségvetésből szintén hazánknak járó mintegy 14 ezer milliárd forint támogatás időbeni lehívása is. 

A miniszterelnök az EU-s vezetőkhöz írt levelében belengette a vétót. A mandiner.hu értesülése szerint Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok, azaz Németország, Szlovénia és Portugália vezetőihez, továbbá Charles Michelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. Írásában a kormányfő előrevetítette: bár Magyarország elkötelezett az együttműködésben, a fejlemények tükrében a júliusban elfogadott csomaghoz szükséges egyhangúságot nem tudja biztosítani. Az előzményekhez tartozik, hogy a jogállamisági kritériumokat tartalmazó megállapodást európai parlamenti és tanácsi közös rendelet formájában tervezi elfogadni az EP és a Miniszterek Tanácsa. Ehhez a Tanácsban elegendő a minősített többség is, magát a jogállamisági mechanizmust tartalmazó rendeletet tehát Lengyelország és Magyarország nem tudja megvétózni. Csakhogy a Többéves Pénzügyi Keret (az EU hétéves költségvetése), valamint a 750 milliárd eurós járványügyi csomag, a Next Generation jóváhagyásához már egyhangúság szükséges az Európai Tanácsban. Ez utóbbiak esetében tehát már van lehetőség a tagállami vétóra. Így tehát az uniós kifizetések jogállamisághoz kötését célzó rendelet elfogadása esetén megvétózza a Többéves Pénzügyi Keretet és az uniós járványügyi csomagot, a „Next Generation EU” programot is a magyar kormányfő. A miniszterelnök érvélésének lényege, hogy veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit a jogállamisági feltételrendszer beemelése a következő hétéves költségvetésbe, illetve a

Hivatalosan is bejelentették péntek reggel, hogy a kilépést pártoló tábor nyerte meg a brit EU-tagságról tartott népszavazást. (tovább…)