Betegség

Hatalmas teher nehezedik az egészségügyben dolgozókra. Szív- és érrendszeri kórképek, lelki problémák, daganatos megbetegedések, izom- és csontrendszeri sérülések, 2-es típusú cukorbetegség, stressz. Több mint 4000 egészségügyi dolgozó válaszain alapuló kutatás. Az egészségügyi dolgozók saját testi-lelki jóllétüket gyakran háttérbe szorítva, nap mint nap mások gyógyulásáért küzdenek, miközben a folyamatos fizikai és mentális megterhelés komoly hatással van egészségi állapotukra. A probléma sürgető, és valódi megoldásokat kínáló, gyors, összehangolt cselekvést igényel a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. A Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza és a Magyar Kórházszövetség február 13-án megrendezett országos konferenciája idehaza elsőként fókuszál erre a rendkívül fontos, ám eddig kevés figyelmet kapó témára. Az interdiszciplináris program célja elősegíteni a szakmai tapasztalatok megosztását és a jógyakorlatok megismerését, valamint a szakmai párbeszédet a döntéshozók, a képző- és kutatóhelyek, a privát szféra, illetve az egészségügy képviselői között A konferencia hazai viszonylatban először nyújt átfogó képet az egészségügyi dolgozók egészségi állapotáról. Az esemény előadói és résztvevői között olyan elismert hazai és nemzetközi szakértők szerepelnek, mint Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezetője, Prof. Dr. Betlehem József, a Pécsi Tudományegyetem általános, stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese, Dr. Ralph Harlid, az International Network of Health Promoting Hospitals and Health Services elnöke, és Dr. Ledia Lazëri a WHO képviseletben,

Napjainkban meglepően könnyen nyilvánítják a fiatalokat „hiperaktívnak” vagy „ADHD-snak”, ha viselkedésükkel zavarják a környezetüket, mint például egy iskolai tanterem rendjét. A diagnózis felállításához nem használnak tényleges orvosi vizsgálatokat vagy teszteket, mivel ilyenek nem léteznek, csak a megfigyelt tüneteket veszik alapul. A diagnózis után pedig gyakran nagyon rövid út vezethet olyan tudatmódosító „gyógyszer” felírásáig, amely a magyar jogszabályok szerint kábítószernek minősül. Az efféle megoldások természetesen nem szüntetik meg a tünetek kiváltó okait, mindössze elfedik azokat – így működnek a drogok is általában. A szülők azonban ritkán értesülnek például arról, hogy az elfogyasztott ételek és a bélflóra állapota szorosan összefügg a mentális állapottal, és az ADHD-ra jellemző tünetek hátterében is könnyen állhatnak ilyen okok – ezt számos kutatás alátámasztotta. A cukorban, gluténban és erősen feldolgozott ételekben gazdag étrend, ami kevés friss zöldséget és gyümölcsöt, illetve fermentált ételt tartalmaz, igazoltan kiválthat ilyen tüneteket. Ennek az az oka, hogy a bélrendszer és az agy között közvetlen kapcsolat van, így a bélrendszer leromló állapota a mentális állapotra is menthetetlenül rányomja a bélyegét. Emellett az allergiás reakciókat kiváltó ételek, a vitamin- és ásványianyag-hiány, illetve a nehézfém-mérgezés (igen sokféleképpen felszívódhatnak a környezetből a bőrön át) szintén olyan tényezők, melyeket kimondottan indokolt lehet kivizsgálni, mielőtt a tudatmódosító szerek mellett döntenénk.

A budapesti nő szédülékenység és egyensúlyi problémák miatt került kórházba, ám a kapott kezelés után most élet és halál közt lebeg. Az orvosi dokumentációból úgy tűnik: a neki adagolt pszichiátriai szerek okozhattak végzetes, életveszélyes állapotot. A nő talán már soha nem tér magához – a család vizsgálatot indíttatott. A fiatal nő szédülése és bizonytalan egyensúlya miatt 2023 januárjában fordult orvoshoz. Bár a vizsgálat során kiderült, hogy a tünetei miatt szorong, és már a munkáját sem tudja ellátni, a neurológiai vizsgálat fizikailag megfogható problémát nem talált.Néhány nap múlva rosszulléte és furcsa viselkedése miatt családja kísérte be a sürgősségire. Hogy, hogy nem, de a nőnek nem volt ínyére, hogy befeküdjön a sürgősségi osztályra – ebből alapos vita kerekedett a családdal. Végül aztán engedett, és saját lábán ment be a kórházba.A családtagok utóbb megbánták, hogy a kórházban elmondták róla: otthon még ellenállt annak, hogy a kórházba kísérjék. Ez máris elég volt ahhoz, hogy agresszívnek címkézzék – bár agresszióról szó sem volt a hozzátartozók szerint. Innentől kezdve azonban az események kicsúsztak a kezükből. A nő kétféle, erős pszichiátriai szert kapott, és a pszichiátriai klinikán kötött ki.Bekerülése másnapján, hozzátartozói megfigyelése szerint „már alig tudott felállni, a tusolás nehézséget okozott, mert ingatag volt nagyon, tolószéken tudtuk kitolni,

Rémisztően távol kerültünk attól a lélekgyógyászattól, melyet Jung annak idején lefestett: ma már szinte csak a kémiáról és gyógyszerekről hallunk a lélek betegségeit illetően. A 148 éve született neves pszichiáternek, Carl Gustav Jungnak valószínűleg lenne egy-két keresetlen szava a ma "lélekgyógyászaihoz". Július 26-án lenne 148 éves Carl Gustav Jung svájci pszichiáter, aki még lélekgyógyászatként beszélt a mentális problémák kezeléséről. „A lélek rendellenes működése súlyos testi károkat okozhat, mint ahogy a testi szenvedést a lélek is megsínyli, hiszen test és lélek el nem választható, szinte egy és ugyanaz az élet.” – mondta Jung, aki hitt abban, hogy a test és a lélek, mint ellentétpárok alkotják az embert. Így a mentális problémák eredetét elsősorban nem a testi folyamatok zavaraiban kereste, ténylegesen az embernek, mint egyénnek a lelki problémáin próbált segíteni. Jung szerint: „A vallások pszichoterápiai rendszerek. Hiszen mit teszünk mi, pszichoterapeuták? Gyógyítani próbáljuk az emberi szellem, az emberi psziché vagy az emberi lélek szenvedését, és a vallások ugyanezzel a problémával foglalkoznak.” Ma már igen meredek dolog lenne lélekről beszélni ezen a területen, hiszen Jung eszméit felváltotta a modern pszichiátria (pszükhe=lélek, iatreia=kezelés), amely a lelket egynek tekinti az aggyal. És nem is kell világhírű pszichiátereket idéznünk ahhoz, hogy ezt láthatóvá tegyük, hiszen Bánki M. Csaba is igen szemléletesem

Akkor is veszélyesek az ADHD-ra felírt szerek, ha orvos írja fel őket: visszaélésre adnak lehetőséget és függőséget okoznak – írja az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA egy májusi közleményében. A tabletták dobozára is új, „fekete keretes” figyelmeztetést kell elhelyezniük a gyógyszergyártóknak. Idén május 11-én az FDA (az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság) biztonsági értesítést tett közzé az ADHD, vagyis a „figyelemhiányos hiperaktivitás zavar” kezelésére szánt stimuláns szerekkel kapcsolatban (Magyarországon ez a Ritalin), melyben jelzi, hogy frissítették az összes ilyen hatóanyagot tartalmazó termék leírását, és így többek között „fekete keretes” figyelmeztetés került az ilyen szerek dobozára. Korábban is szerepelt ugyan a gyógyszerleírásokban, hogy a stimuláns szerek visszaélésre adnak lehetőséget és függőséget okoznak, azonban a pszichiáterek azzal nyugtatták meg a szülőket, hogy ha orvos írja fel az ADHD kezelésére, akkor az nem jelent ilyen veszélyt. Az FDA azonban most külön kihangsúlyozza közleményében: „Még akkor is, ha egy jelzett rendellenesség kezelésére írják fel őket, alkalmazásuk visszaéléshez vagy nem megfelelő használathoz vezethet." A hatóság szerint ezek a szerek „megfelelő használat esetén előnyökkel járhatnak, de ugyanakkor komoly kockázatokkal is, beleértve a visszaélés, a függőség, a túladagolás és a halálozás kockázatát.”Az ADHD-t a mai napig rengeteg vita övezi: számtalan pszichiáter tényként tekint létezésére, mások viszont úgy gondolják, hogy nem egy konkrét

Többféle hétköznapi szokás, például a maszkviselés és a rendszeres D-vitamin-pótlás is csökkenti a koronavírus-fertőzés kockázatát – állítják cseh kutatók. Friss tanulmányukban több mint száz különböző életmódbeli tényező hatását vizsgálták meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint globálisan csaknem 660 millió embert fertőzött meg napjainkra az új koronavírus (SARS-CoV-2), eközben mintegy 6,9 millió halálesetet előidézve. Lassan három évvel a pandémia kihirdetése után is bőven akadnak azonban még megválaszolandó kérdések. Ezek közé tartozik például, hogy pontosan mely életmódtényezők befolyásolhatják a fertőzés, valamint a súlyos megbetegedés kialakulásának veszélyét. Prágai kutatók 30 ezer résztvevő segítségével végeztek el egy online felmérést, amelynek eredményeit a Biology Methods & Protocols című folyóiratban tették közzé, és amelyről az Eurekalert oldalán jelentetett meg egy rövid összefoglalót az Oxfordi Egyetem kiadója.  A kutatók összeállítottak egy 105 jellemzőt tartalmazó listát, a válaszadóknak pedig ezek közül kellett kiválasztaniuk, hogy melyeket érzik igaznak magukra nézve. Egészségügyi, demográfiai, életmódbeli tényezők egyaránt helyet kaptak a felsorolásban. Az így kapott adatokat elemezve a kutatók a többi között arra jutottak, hogy a nagyvárosokban élők, valamint a magasan iskolázott emberek körében alacsonyabb a fertőzésveszély. Ezzel szemben azok, akik nagy létszámú háztartásban élnek, illetve akiknél több 20 éven aluli gyermek is él a családban, általában nagyobb valószínűséggel kapják el a vírust. A háztartás kisebb mérete, valamint nőknél az iskolázottság