Címlap

Bár súlyos mellékhatásai már bebizonyosodtak, egyes pszichiátriai körök még mindig lobbiznak az elektrosokk használatáért, és bagatellizálják káros hatásait. Pedig az egyik elektrosokk-cég nemrég már csődöt jelentett a megkárosított páciensek által indított perek miatt. Az elektrosokk idejétmúlt és káros kezelés, amit már régen be kellett volna tiltani – állítja a CCHR nevű emberi jogi szervezet, mely múlt szombaton tüntetést tartott az Európai Pszichiátriai Társaság (EPA) Budapesten zajló kongresszusa alkalmából. Az EPA szerint az elektrosokk biztonságos és mellékhatásai minimálisak, noha ennek ellenkezője számtalanszor bebizonyosodott már. Nem véletlen, hogy Angliában tavaly parlamenti képviselők követelték az elektrosokk betiltását és a gyakorlat sürgős felülvizsgálatát. Az ellentmondásos, ám napjainkban még mindig használt eljárás során nagyfeszültségű (akár 460 Volt) elektromos áramot vezetnek a páciens agyába, melynek célja, hogy az agyban keltett elektromos viharral epilepsziás nagyrohamot (görcsrohamot) váltsanak ki – egy olyan életveszélyes állapotot, amely epilepsziás betegek esetében sürgős orvosi beavatkozást igényel. Hogy ezt miért teszik, az sokakban vet fel kérdést. A pszichiátriai szakma ugyan felállított néhány elméletet, hogy az ECT hogyan „működik” – például hogy az elektromos sokk újraindítja az agyat –, de valódi válaszokat sosem találtak erre a kérdésre. A használatát alátámasztó bizonyítékok gyenge lábakon állnak, míg a lehetséges mellékhatásai – beleértve a memóriavesztést, látási problémákat és a

2024. első negyedévében Heves vármegyében összesen 92 alkalommal riasztották égő lakóépülethez a tűzoltókat. Ezekben a tüzekben 1 ember vesztette életét, 3-an pedig megsérültek. Az év első három hónapjában keletkezett lakástüzek eloltásához vármegyénkben 19 óra 19 percre és 149 tűzoltójárműre volt szüksége a tűzoltóegységeknek. Összesítve 1735 négyzetméternyi épített terület égett le. A 92 tűzzel érintett épület közül egyben sem volt füstérzékelő, holott ezek az eszközök a tűz keletkezésekor azonnal jeleznek, amikor még van idő cselekedni. A legtöbb tűz vármegyénkben  kéményekből indult, ez az összes eset csaknem 24 százaléka. A tüzesetek 19 százalékában a konyhában, 11 százalékában a hálószobában, 8 százalékában a padláson, 4 százalékban a pincében, 4 százalékában pedig a nappaliban csaptak fel a lángok. A tűz legtöbbször elektromos problémára, a fűtés hibáira, nyílt láng használatára, illetve főzésre vagy dohányzásra vezethető vissza.  A legnagyobb tűz, illetve a leghosszabb beavatkozás február 20-án, Hevesvezekény településen történt, ahol egy háromszáz négyzetméteres, műhelyként és raktárként egyaránt használt melléképület égett teljes terjedelmében. Egy szabadnapos, hevesi hivatásos tűzoltó, Törőcsik Norbert tűzoltó őrmesternek köszönhetően az ingatlan tulajdonosa sérülések nélkül elhagyta az épületet, majd a lakó és az őrmester két gépjárművet is kimentett az ingatlanból, továbbá kikapcsolták a gázszolgáltatást és áramtalanították az épületet. A hevesi és a füzesabonyi hivatásos tűzoltók 4 óra

BUDAPEST – Nemzetközi demonstrációt tartott április 6-án az erőszakos pszichiátriai kezelések beszüntetését követelve az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) emberjogi szervezet. A rendezvényre az Európai Pszichiátriai Társaság budapesti konferenciája kapcsán került sor, a pszichiáterek azonban nem merték átvenni a tüntetők írásos társadalmi üzenetét. A demonstrálók a Deák Ferenc térről a pszichiátriai konferenciának helyet adó Hungexpo Kongresszusi Központhoz vonultak, hogy felhívják az ott összegyűlt pszichiáterek figyelmét: egyre több nemzetközi szerv – mint például az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet – fogalmaz meg kritikát a pszichiátriákon használatos megalázó kényszerítő kezelésekkel kapcsolatban, és szólít fel arra, hogy ezeket mihamarabb fel kell számolni.A szervező alapítvány szerint a kényszerkezelések és fizikai korlátozások jelenleg mindennaposak a pszichiátriai osztályokon, pedig 2022-ben még a pszichiátria legtekintélyesebb szervezete, a Pszichiátriai Világszövetség is elítélte ezeket. A szövetség úgy fogalmazott: folyamatos veszélynek tesszük ki az ellátottakat és a kórházi személyzetet, ha nem cseréljük le a korlátozó és kényszerítő gyakorlatokat a pszichiátriákon.A szervező alapítvány elnöke, Dobos János a rendezvényen elmondta: a helyzet Magyarországon sem jobb, évente 10-15 ezer embert szállítanak kényszerrel a pszichiátriára, ami naponta 30-40 embert jelent; ez számos esetben komoly megaláztatással, kiszolgáltatottsággal jár, és sokszor súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat. Ezért minden jóérzésű ember nevében elvárható, hogy a pszichiáter

BUDAPEST – Különleges vándorkiállítás nyitotta meg kapuit április 4-én „Pszichiátria – Segítség vagy megtévesztés?” címmel Budapest belvárosában. A pszichiátriákon történő jogsértéseket, bűntetteket szemléletesen bemutató, egyedülálló kiállítás anyaga egy nemzetközi emberjogi szervezet több mint 50 éves jogvédő és kutatómunkája eredményeképpen állt össze. A szervezők a kiállítást csak erős idegzetűeknek ajánlják. Hogyan függ össze napjaink fenyegető terrorizmusa a pszichiátriával? Kik és hogyan fejlesztették ki a ma már embertelennek tartott pszichiátriai agyműtéteket és sokk-kezeléseket? Hogyan rombolta le a pszichiátriai befolyás számos világhírű művész életét és karrierjét? Ezekre és még számos más kérdésre kaphat választ, aki ellátogat a kiállításra.–A bemutatott anyag közel sem csak a pszichiátriákon kezelt embereket érinti – mondta Dobos János, a tárlatot szervező Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány elnöke. – Éppen ellenkezőleg: azt mutatja be, hogy a pszichiátria napjainkban milyen nagy mértékben jelen van az élet szinte minden területén, s ez milyen mélyreható, sokszor káros következményekkel jár a társadalomra nézve. Mindannyiunk érdeke és feladata, hogy tegyünk ez ellen.A kiállított anyag – amely először az Egyesült Államokban került nagy sikerrel a nagyközönség elé, majd bejárta Európa szinte minden nagy városát – eddig soha nem látott alapossággal mutatja be a pszichiátriai visszaélések széles skáláját, illetve napjaink pszichiátriájának társadalomra gyakorolt hatását. Mivel a

A nyári időszámítás Magyarországon minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik, ilyenkor hajnalban egy órával előrébb kell állítani az órákat. Mikor van pontosan a tavaszi óraátállítás? Március utolsó vasárnapján, 2024. március 31-én hajnali 2 óráról 3 órára állítjuk az analóg órákat, ekkor kezdődik a nyári időszámítás. A digitális készülékek, okostelefonok órái automatikusan átállnak.  Sosem törlik el az óraátállítást?   2021-ben járt le az óraátállítás eltörlésének határideje, de az uniós tagállamok nem tudtak közös nevezőre jutni a kérdésben. Elsőként Csehország hozott öt évre szóló döntést, miszerint folytatják a nyári és téli időszámításra való átállást a következő években is. A többség a nyári időszámítást támogatná Tízből nyolc megkérdezett szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban és Európában – derült ki a Publicus Intézet által készített korábbi felmérésből. Akkor a válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, ha választhatna időszámítást, a nyári mellett döntene, mert este tovább van világosabb. A nyári-téli időszámítást kezdetben energiamegtakarítás céljából vezették be. Ezzel kapcsolatban érdekes részlet a felmérésből, hogy minden hetedik (15 százalék) megkérdezett úgy tudja, az óraátállítás azért van, mert konkrét gazdasági hasznot hoz, míg tízből négyen (39 százalék) úgy gondolják, hogy már nincs semmilyen gazdasági haszna, továbbá tízből szintén négyen (41 százalék) úgy tudják, hogy ez az egész csak egy hagyomány. Címlapkép:Illusztráció

Több mint 700 ezer Ft gyűlt össze a Magyarországi Rotary Klub jótékonysági bálján, melyet a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Kórház Hospice osztályának ajánlottak föl. A civil szervezet az adományt „Az Emberi Méltóságért , a Hospice Osztály Betegiért Alapítványnak adta át. Az erről szóló támogatói szerződést Fürné Mosoni Anita kuratóriumi elnök és dr. Dávid Mária a Rorary Klub elnöke írták alá. A tervek szerint az összegből pihenő, szabadidős helyet alakítanak ki a Hospice osztály belső udvarán a betegek számára. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Fürné Mosoni Anita és dr. Thummererné Rebicsek Rita ápolási igazgató köszönte meg az adományt a Hospice osztályon. Az összegyűlt több mint 762 ezer forintból az osztály belső udvarát korszerűsítik, szépítik. A Rotary bál tombola sorsolásának fődíját, egy nagy képernyős televíziót is a Hospice osztálynak ajánlotta föl a nyertes,  Becskei Anita. Az adomány átadó eseményen dr. Dávid Mária soros elnök megköszönte az osztály munkáját és elmondta: a bálon sokan adományokkal járultak hozzá a támogatás összegéhez, tagjaik közül sokan önkénteskedtek már az osztályon és a  televízión kívül egy dekubitusz matracot is kap az osztály. Fotók: Birinyi Zsófia Markhot Ferenc Kórház/Szegedi Erzsébet médiareferens

69 ember könyörtelen lemészárlása hívta életre a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napját, melyet március 21-én tartanak nemzetközileg. Kevesen tudják azonban, hogy a rasszizmus gyökerei jóval régebbre vezethetők vissza: az 1700-as évek végén egy amerikai pszichiáter jelentette ki először, hogy a feketék színét egy ritka, örökletes betegség okozza, és a „gyógyulás” egyetlen bizonyítéka az, ha a bőr fehérré válik.  Kevés olyan világnap van, amely ilyen tragikus eseményhez kötődik: 64 évvel ezelőtt, március 21-én a helyi rendőrség nem kevesebb mint 69 békésen demonstráló, és a szabadságról szóló dalokat éneklő embert mészárolt le a dél-afrikai Sharpeville-ben."A hangulat vidám volt, az emberek boldogan énekeltek és táncoltak" –  derült ki egy túlélő beszámolójából –, egészen addig, míg a rendőrök minden figyelmeztetés nélkül tüzet nyitottak rájuk. A tüntető tömeg az apartheid-kormány elnyomó törvényei ellen tiltakozott, amely szigorú keretek közé szorította a fekete őslakosok számára, hogy hová mehetnek, hol lakhatnak, kivel házasodhatnak, vagy milyen munkát van joguk végezni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése ezért március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napjává jelölte ki.  Az apartheid-kormány (az apartheid faji elkülönítést jelent) elnyomó döntéseit Dél-Afrika akkori miniszterelnöke, a holland Hendrik Verwoerd hozta. Kevésbé ismert tény, hogy Verwoerd pszichológus is volt, német egyetemeken tanult – többek között a méltán hírhedt Wilhelm

Idős sértettet csapott be két helyi férfi Recsken, február elején. A csalók 3.000.000 forintra tettek szert jogtalanul. Az Egri Járási Ügyészség soron kívüli eljárásban bíróság elé állította a korábban már bűnügyi felügyelet alá helyezett terhelteket. A nyomozás adatai szerint a két elkövető február 7-én délután csengetett be a sértetthez azért, hogy eladjanak neki egy fapadot. A házigazda behívta őket a lakásba, ahol a gyanúsítottak észrevettek egy cserépkályhát, melynek kapcsán nem a családi otthon melege, hanem egy bűncselekmény elkövetésének a lehetősége ötlött az eszükbe. Közölték a sértettel, hogy ők tulajdonképpen a katasztrófavédelemnél dolgoznak, így tudják, hogy milyen súlyos büntetés jár a kéménybe rosszul bekötött kályhákért. Igazolványt ugyan nem mutattak, de a sértett mégis hitt nekik, ezért abban egyeztek meg, hogy másnap ismét visszatérnek, műszeres ellenőrzés, és szükség esetén javítás céljából. A terheltek annyiból becsülettel állták a szavukat, hogy másnap tényleg visszamentek a házba, ahol piszmogtak kicsit a kályhán és a padláson, azután közölték a nyugdíjas férfival, hogy ilyen elhanyagolt szellőzés esetén hétmilliós bírságot lehet kapni, de ők ezt most lecsökkentik – a munkadíjukkal együtt – hárommillióra, ha a tulajdonos a részükre ott helyben, azonnal fizet. Mivel ekkora pénzösszeg nem volt a lakásban, a sértettet kocsival elvitték a bankba, majd az utcán (bármiféle bizonylat, jegyzőkönyv,

Az Egri Járási Ügyészség állatkínzás bűntette miatt emelt vádat az unokája kutyáját kegyetlenül elpusztító 76 éves elkövetővel szemben. Az ügyészi vád szerint a cselekmény tavaly április 12-én történt, nem sokkal az után, hogy az állat – már nem első alkalommal – elszökött a családtagok által közösen lakott ingatlanból. Mikor sikerült megtalálni, majd hazavinni, a nagyapa úgy döntött, hogy elpusztítja a hároméves, Szibériai Husky fajtajellegű, hím ivarú ebet. Fogott ezért egy húsz centiméter hosszúságú 200-as szöget és azt az udvaron beleverte a kutya homlokába, amivel beszakította a koponyacsontot. A még élő, fájdalmasan nyüszítő állatot a vádlott egy talicskába tette, majd a háztól mintegy ötven méter távolságra kitolta a közeli erdőbe, és ott nyakig beásta a földbe. Az elpusztult kutya fejét látta meg a fák között egy arra tévedt gombaszedő, így találtak rá a tetemre. A falubeliek ez után értesítették a rendőrséget és az állatorvost. Azzal, hogy szöget vert a fejébe, a vádlott súlyos traumát okozott a husky-nak, az ezt követő fájdalom és félelemérzet pedig különös szenvedéssel járt a kutya számára. A járási ügyészség a tettét beismerő és megbánást tanúsító idős elkövető esetében arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje őt szabadságvesztés büntetésre, de annak végrehajtását próbaidőre függessze fel. A bíróság a napokban hozott büntetővégzésével –