színház

Ma ünnepli 91. születésnapját Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a József Attila Színház, a Vidám Színpad és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Nemzeti Színház társulatának tagja. Bodrogi Gyula Budapesten született 1934. április 15-én. Édesapja vadász volt, aki fiával is megszerettette ezt az időtöltést. Gyermekként pedagógusnak készült, matematika-fizika tanár szeretett volna lenni, de végül a művészetek mellett kötelezte el magát. Pályáját néptáncosként kezdte, 1954-ben jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára -eredetileg rendező szara, amely végül nem indult el -, színész diplomáját 1958-ban kapta meg. Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, amelyhez több mint húsz évig hű maradt. A Vidám Színpadhoz 1982-ben került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója, 2002-ben pedig örökös taggá választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek azóta is tagja. 1975-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is – ettől kezdve ő lett az úgynevezett könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta. Rendezőként is szívesen választott zenés darabokat. Filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát

Május 8-án este meghalt Máthé Erzsi színművész, a Nemzet Színésze, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, írja az Index. A szomorú hírt azóta a Katona József Színház is megerősítette, ők így búcsúztak a színésznőtől: Tehetségével, temperamentumával, humorával, szakmai alázatával, és maximalizmusával minden színész generációnak példát mutatott. Összetéveszthetetlen orgánuma, alakításai felejthetetlenül égtek a közönség és a színházi világ emlékezetébe. Máthé Erzsi 1927. május 16-án született Budafokon Mertz Erzsi néven. 1945-1948 között az Országos Színészegyesület színiiskolájának hallgatója, ahol Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda volt a mestere. A Színművészeti Főiskolára már nem sikerült bejutnia, ennek ellenére egymás után kapta a szerepeket. 1949-ben a Nemzeti Színházban beugrott Szörényi Éva helyére az egyik darabban, amelyet Major Tamás rendezett. Major mondta neki, hogy Mertz Erzsi néven nem lehet színésznő, akkor lett Máthé Erzsi. A színiiskola elvégzése után, 1948-ban a Vígszínház szerződtette, majd a következő évadban Szendrő József – későbbi férje – Pécsre hívta. A színésznő mindössze 22 éves volt, amikor megismerkedtek. Kisfiuk egy éves korában agyhártyagyulladásban meghalt, Máthé Erzsi ezt soha nem tudta feldolgozni. Második férjével, Bíró László mérnökkel annak haláláig éltek együtt. A Pécsi Nemzeti Színház után 1952 és 1983 között a budapesti Nemzeti Színház tagja. 1952-ben, Szendrő Józseffel való válása után

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet színésze – tudatta a család szombaton az MTI-vel. Haumann Péter méltósággal viselt hosszú betegség után hunyt el szombaton délután. A távirati iroda pályaképe szerint Haumann Péter Budapesten született 1941. május 17-én. Orvosnak készült, a Toldy Ferenc Gimnázium színjátszó körében azonban egyik tanára felismerte tehetségét és a színi pálya felé irányította. 1963-ban friss diplomásként Debrecenbe szerződött, onnan Pécsre vezetett az útja. A Dunántúli Színházak Fesztiválján látta meg Gyurkó László, aki szerződést ajánlott neki az újonnan alakuló 25. Színházban. Ezután rövid ideig játszott a József Attila Színházban, 1973-ban került a Madách Színházhoz, ahol számos jelentős szerepet játszott, és a társulat vezető művésze lett. 1988-ban a Nemzeti Színházhoz, majd az Arizona Színházhoz, egy évre a Radnóti Színházhoz szerződött, 1994-től 2016-ig a Katona József Színház tagja volt. Egyedi orgánumú, sokoldalú művész, sajátos humorral megformált vígjátéki alakjai mellett drámai erejű alakításaival is emlékezetes sikereket aratott. Már első jelentős szerepe, a Platón műve alapján készült Szókratész védőbeszéde című monológ országosan ismertté tette: fiatalon is hitelesen személyesítette meg a halálra ítélt, agg filozófust. A darabot évtizedeken át műsorán tartotta, csiszolta, érlelte, sőt hangoskönyv formájában is megjelent. Emlékezetes alakítása volt az Állítsátok meg Arturo Uit címszerepe, a