Egészségügy

Az Országos Vérellátó Szolgálat új regisztere biztosítja a plazmaadások biztonságát és átláthatóságát

A donorok egészségének védelme és a biztonságos plazmaadás érdekében 2026. január 1-jével élesedett a Nemzeti Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszter (NKDR), amely a plazmaferezisben részt vevő donorok biztonságát szolgálja. A regiszter működtetéséért az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) felel. Az Országos Vérellátó Szolgálat és a „VÉDETTSÉG” Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete hangsúlyozza, hogy a vérplazmából készült gyógyszerekre szoruló betegek biztonságos ellátása kizárólag a vér- és plazmaadományokból előállított készítmények révén biztosítható, amelyhez elengedhetetlen a donorok egészségének védelme és a szabályozott, biztonságos plazmaadás. A Belügyminisztérium 25/2025. (VII. 16.) rendelete 2025. szeptember 1-jétől módosította a véradással és plazmaferezissel kapcsolatos egészségügyi szabályozásokat. Az új rendelkezések 2026. január 1-el élesedtek, és pontosan meghatározzák a Nemzeti Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszter működését, a minőségügyi és donorbiztonsági előírásokat,valamint, azt hogy milyen orvosszakmai előírások és adatvédelmi garanciák biztosítják a donorok egészségének megőrzését. Az NKDR bevezetésével egységes és átlátható rendszer jön létre, amely megelőzi az előírt időkorláton belüli többszörös donációt, és növeli a beavatkozások biztonságát. A regiszter segítségével minden plazmaferezis-állomás jogszerűen lekérdezheti, hogy egy donor mikor vett részt utoljára plazmaferezisen, így elkerülhető a „túladományozás”. A nyilvántartás így nemcsak a donort és a biztonságos plazmaadás gyakoriságát, hanem a vérplazma vagy vér és vérplazma készítmények minőségét is garantálja. „Az NKDR bevezetése jelentős előrelépés a donorbiztonság területén, amely

Véradással segíthet a hosszú hétvége alatt is!

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) december 27-én és január 3-án, szombaton országos véradónapot hirdet „RedSaturday” néven, amelyhez 20 vérellátó intézet csatlakozik. A kezdeményezés célja, hogy a négynapos hosszú hétvégék alatt is biztosított legyen a folyamatos vérellátás, különös tekintettel a rövid lejáratú vérkészítményekre. Az ünnepi időszakokban, így a hosszú hétvégéken és az iskolai szünetek alatt rendszerint csökken a véradók száma, miközben a kórházakban a vérkészítmények iránti igény nem csökken. Így az az egymás után következő két hosszú hétvégén jelentősen megnőtt a szombati véradások fontossága. Különösen a trombocita-készítménye esetében, amelyek csak öt napig tárolhatók, és egy négynapos hétvége utáni napokra már nem állna rendelkezésre tartalék. A RedSaturday akció célja, hogy legalább 1000 véradó csatlakozzon az akcióhoz, biztosítva ezzel a folyamatos betegellátást. Az eseményeken a két napon különböző ajándékok és nyereményjáték várja a véradókat! Az OVSz arra kéri a lakosságot, hogy aki teheti, csatlakozzon, és véradásával segítse, hogy a hosszú hétvége alatt és után is minden rászoruló beteg megkaphassa a számára szükséges életmentő kezelést. További információk a kampányról a www.ovsz.hu/red oldalon érhetők el, míg a véradási helyszínek és időpontok a www.ovsz.hu/idopontfoglalas weboldalon találhatók. Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz)

Kötelező  maszkviselés a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Kórházban

A fertőző légúti megbetegedések számának emelkedése miatt 2025. december 15-től kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk viselése a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet járó- és fekvőbeteg-ellátást végző osztályain és a várótermekben. Az előírás minden egészségügyi dolgozóra, betegre és látogatóra vonatkozik, kivéve a 6 év alattiakat és a mentálisan érintett betegeket. A maszkokat az intézmény területén a szabályoknak megfelelően kell használni, úgy hogy  takarja az orrot, a szájat és az állat, és a lehető legszorosabban illeszkedjen az archoz. A maszk semmilyen védelmet nem nyújt, ha a száj, vagy az orr szabadon van ! A látogatás során felhívjuk a figyelmet, hogy csak kizárólag egészséges személy látogathat ! Kérjük, a látogatás megkezdése előtt és után használják  a kihelyezett alkoholos kézfertőtlenítőszert ! A kötelező maszkviselés 2025. december 15-én lép hatályba és visszavonásig érvényes. Markhot Ferenc Kórház Címlapfotó: Illusztráció

MRI Budapest mellett: hogyan történik a lelet kiértékelése és az orvosi konzultáció

Amikor valaki „MRI Budapest” kereséssel talál vizsgálati lehetőséget, a legtöbbször a gyors időpont és a pontos diagnózis miatt dönt a vizsgálat mellett. Azonban sok páciens nem tudja, hogy a folyamat egyik legfontosabb része nem maga a vizsgálat, hanem az, ahogyan a leletet kiértékelik, és az orvos azt elmagyarázza. Egy jól megírt lelet és a hozzá kapcsolódó konzultáció sokszor többet ér, mint maga a képalkotás, hiszen a beteg számára így válik érthetővé, mi történik a szervezetében, és hogyan lehet tovább lépni a gyógyulás felé. MRI Budapest mellett hogyan készül a lelet? Az MRI vizsgálat után a képeket szakorvos értékeli ki. A folyamat során az orvos részletesen megvizsgálja a felvételeket, és minden olyan elváltozást leír, amely kórosnak vagy gyanúsnak tűnhet. Ez rendkívül időigényes és szakértelmet igénylő munka: egyetlen MRI sorozat több száz képet tartalmazhat. Budapest mellett a magánklinikákon a leletírásra általában rövid határidőt vállalnak, így a páciens akár néhány napon belül megkapja a dokumentumot. A lelet orvosi nyelven íródik, pontos anatómiai kifejezésekkel, mert a kezelőorvos számára készült. Ez azonban sokszor nehezen értelmezhető a páciensnek, ezért fontos, hogy a kiértékelést mindig kísérje konzultáció. Mit tartalmaz egy MRI lelet? A vizsgálat célját és a klinikai kérdést. A vizsgált testrész részletes anatómiai leírását. Az esetleges elváltozásokat, sérüléseket vagy kóros folyamatokat. Következtetést, amely választ

Újraélesztés: tízből négy szemtanú kezdi csak meg

Már egy iskolás diák is lehet életmentő. Az október 16-i Újraélesztés Világnapja felhívja a figyelmet arra, hogy mindenki képes életet menteni – akár már egy iskolás diák is. A hirtelen szívmegállást követő 3-5 percen belül megkezdett újraélesztés jelentősen növeli a túlélési esélyt. A Magyar Resuscitatiós Társasággal partnerségben megvalósuló Groupama Életmentők Program az oktatási intézmények, pedagógusok, iskolás korú trénerek képzésére helyezi a hangsúlyt azzal a céllal, hogy minél több diákkal már az iskolai évek alatt megismertesse azt az egyszerű mozdulatsort, amivel segíteni tudnak bajba került embertársaikon. Magyarországon évente közel 25 ezer kórházon kívüli keringésmegállás történik, még mindig jelentős halálozási aránnyal – pedig ezen javítani lehetne az azonnal megkezdett újraélesztéssel. A hirtelen szívmegállás az egyik vezető halálok ma hazánkban, és ugyanúgy érintheti a fiatal, egészséges szervezetet, mint az idős vagy beteg embert. A keringésmegállás oka leggyakrabban a szívben fellépő ritmuszavar, legsúlyosabb következménye az elhalálozás – pedig az időben elkezdett újraélesztéssel jelentős a túlélési esély. Kórházon kívüli keringésmegállás esetén kiemelten fontos a laikusok gyors helyzetfelismerése, a mentő hívása és az alapszintű újraélesztés gyors megkezdése. A legfrissebb adatok szerint az eseteknek csupán 40 százalékában kezdik meg a szemtanúk az ellátást, pedig ez jelentősen növelhetné a jelenlegi 5-10%-os túlélési esélyt. „A gépjárművezetői engedély megszerzéséhez közúti elsősegélynyújtó igazolás is

13 000 szervátültetés Magyarországon

2025. szeptember 4-én megtörtént a 13.000. magyarországi szervátültetés Magyarországon, amely egy életmentő májtranszplantáció volt a Semmelweis Egyetem Sebészeti Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikán. Az esetszám önmagában is arra utal, hogy jelentős, évtizedes tapasztalattal működnek a hazai transzplantációs programok hazánkban is. A programok fejlődésére utal, hogy az első ezer átültetés 30 év alatt, míg az utolsó ezer eset kevesebb, mint 2,5 év alatt történt. A 13.000 hazai szervátültetés között 10.251 veseátültetés volt, melyből 921 élődonor adományozásával valósulhatott meg, 1.456 májátültetés, mely 3 alkalommal történt meg élődonornak köszönhetően, 903 szívátültetés, 228 hasnyálmirigy átültetés (vesével kombináltan, önállóan, vagy hasnyálmirigy szigetsejt beültetés), és 162 tüdőátültetés történt. Az első emberi szervátültetést hazánkban Németh András végezte 1962-ben Szegeden, amely egy élő donoros veseátültetés volt. Az első vesetranszplantációs program 1973-ban indult a SOTE I. sz. Sebészeti Klinikán Perner Ferenc vezetésével. 1979-től Szegeden, 1991-től Debrecenben és végül 1993-ban Pécsen is megnyíltak a vesetranszplantációs osztályok. Az első szívátültetést 1992-ben végezte Szabó Zoltán professzor a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikán. 1994-ben megnyílt Budapesten a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika és a következő évben (1995) ott indult az azóta is sikeresen működő májtranszplantációs program. A kombinált vese és hasnyálmirigy beültetést Kalmár Nagy Károly kezdte meg 1998-ban a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikán, 2004 óta Budapesten is történik