Antidepresszánsok

Augusztus 11-én éppen tíz éve, hogy elment a „Nagy Nevettető”, Robin Williams, sokak szívében űrt hagyva maga után. Az akkori sajtóhírek kiemelték, hogy a vérében sem alkoholt, sem drogokat nem találtak, „csupán” antidepresszánsokat, melyek a jelek szerint végigkísérték élete utolsó évtizedét. De miért vethetett véget saját életének az, akinek egész lényéből az sugárzott, hogy a nevetés gyógyít? Robin Williams számára a nevettetés gyakorlatilag a „túlélést” jelentette: gyermekként sokat költözött családjával, s Egyesült Államok-szerte a humora mentette meg a kis Robint attól, hogy új lakhelyein a helyi fiúk eltángálják. A zeneoktatása révén világhírnévnek örvendő New York-i Juilliard School színművészképzőjét látogatja huszonkét évesen 1973-tól, ahol emelt szintű, kétfős osztályba Christopher Reeve-vel jár – aki Superman szerepében válik később filmcsillaggá. Bár szellemességével nem mindegyik tanára elismerését vívja ki, a páratlanul tehetséges Robin Williams tanulmányai végeztével nem a színházat, hanem azt a színpadot választja, ahol sziporkázó humorát s rögtönzőképességét együttesen kamatoztathatja: stand-up show-kban lép föl San Franciscóban és Los Angelesben.  Önálló műsoraival a sikere akkora, hogy őt magát a műfaj megújítójaként jegyzik, a hetvenes évek végén pedig önálló tv-sorozatot kap: az Egy úr az űrből című, helyzetkomikumon alapuló sorozat címszerepében alakíthat földönkívülit. Tündöklő karrierje során több mint száz filmben szerepel: örökké emlékezetes drámai alakításaival világhírnevet és

Az öngyilkossági késztetés az egyik fő oka annak, hogy az emberek abbahagyják az antidepresszánsok szedését, derült ki egy friss kutatásból. Ugyanakkor egyre többen ismerik el az antidepresszánsok mellékhatásmentes alternatívájaként a testmozgást, mégsem ajánlják elsődleges kezelésként.Évtizedek óta vita tárgya, hogy azok a kémiai anyagok, melyek adagolásában manapság a mentális egészségügyi kezelések többnyire kimerülnek, valódi megoldást jelentenek-e azok számára, akik mentális nehézségtől szenvednek. A hatékonyságon, illetve annak hiányán túl pedig a potenciális mellékhatások tömkelege jelent komoly problémát azoknak, akik pszichiátriai szerek szedésébe kezdenek.Egy Ausztráliában készült nagyszabású felmérés adatait nemrégiben arra használták, hogy megbecsüljék, milyen gyakran hagyják félbe az antidepresszáns kezeléseket, illetve ennek a lehetséges okait. A jelen vizsgálatban összesen 20 941 depresszióval diagnosztizált személy válaszait vették alapul. Ennek több mint egyharmada, 7723 résztvevő (36,9%) hagyta abba legalább egy antidepresszáns szedését a szer mellékhatásai miatt.A kutatók más szempontokat is figyelembe vettek a mellékhatások mellett, mint például a családi állapotot, életkort, illetve más pszichiátriai diagnózisokat. A legkiemelkedőbb okai a kezelés félbehagyásának mégis az olyan mellékhatások voltak, mint a szorongás, a bőrkiütés, a hányás és az öngyilkossági gondolatok, de jelentős tényezőnek találták az öngyilkossági kísérleteket is. Ezeket a mutatókat hatóanyagonként is vizsgálták, és az derült ki, hogy a Magyarországon leggyakrabban felírt antidepresszánsra, az escitalopramra (Cipralex, Scippa, stb. – 2023-ban

Megháromszorozzák az öngyilkosság kockázatát a fiataloknak felírt antidepresszánsok egy friss tanulmány szerint. Bár hasonló eredmények már korábban is születtek, Magyarországon is rendszeresen felírnak antidepresszánsokat hatéves kor feletti gyerekeknek, óriási kockázatnak téve ki őket. Napjaink társadalmában egyáltalán nem számít különösnek, ha valaki antidepresszánst szed, a statisztikák szerint nagyságrendileg háromszázezren érintettek Magyarországon. A felnőtt férfiak és nők tudatos kockázatot vállalhatnak a tabletták szedésével az ismert mellékhatások és az elvonási tünetek miatt, ez azonban közel sem tekinthető igaznak a gyermekek esetében – ők nem dönthetnek szabadon saját sorsuk felől. Pedig nagyon is előfordul, hogy akár hatéves gyerekek is kapnak antidepresszánst receptre, bár számukra csak egy hatóanyag engedélyezett hazánkban: a nyolcvanas években „Prozac” néven elhíresült fluoxetin.Egy nemrégiben publikált, Svédországban készült tanulmányban azt vizsgálták, hogy az antidepresszánsok szedése rontja-e vagy javítja az öngyilkossági késztetés problémáját. A kutatók úgy találták, hogy az úgynevezett SSRI típusú antidepresszánsok (ebbe a kategóriába tartozik a fluoxetin) háromszorosára növelik az öngyilkossági kísérletek kockázatát a 18 évesnél fiatalabbaknál, és akár kétszeresére a 18-24 éveseknél. Ugyanakkor egyik életkorban sem volt kimutatható megelőző hatásuk az öngyilkossági kísérleteket illetően."A jelen tanulmány a korábbi megfigyeléses kutatásokhoz hasonló eredményeket talált – vagyis következetes bizonyítékot az SSRI-kezelés során megnövekedett öngyilkossági kockázatra gyermekek és serdülők esetében" – írják a kutatók.A tanulmányt