Hónap: 2026 május

6 köbméteres konténer: mikor ideális választás, és hogyan hozd ki belőle a legtöbbet?

Egy felújítás, költözés vagy nagyobb rendrakás során szinte törvényszerű, hogy a keletkező hulladék mennyisége meghaladja az előzetes elképzeléseket. A bontási törmelék, a leselejtezett bútorok vagy a kertből kikerülő zöldhulladék nemcsak helyet foglal, hanem a munkafolyamatot is könnyen lelassítja. Ilyen helyzetekben válik igazán értékessé egy jól megválasztott konténer – különösen a 6 köbméteres méret, amely sok esetben ideális kompromisszumot kínál kapacitás és kezelhetőség között, és jól illeszkedik a leggyakoribb konténer méretek közé. Mit jelent a 6 m³ a gyakorlatban? A „6 köbméter” elsőre absztrakt adatnak tűnhet, ezért érdemes hétköznapi példákkal közelebb hozni. Ez a térfogat nagyjából 6000 liternek felel meg, ami már komoly mennyiségű hulladék befogadására alkalmas. Egy ilyen konténer elegendő lehet például egy teljes fürdőszoba bontásából származó sitt elszállítására, több helyiség lomtalanítására, vagy egy nagyobb udvar rendbetételére. Ez a méret éppen azért népszerű, mert nem túl kicsi ahhoz, hogy hamar megteljen, ugyanakkor nem is túl nagy egy átlagos családi ház vagy lakás körüli munkákhoz. A gyakorlatban ez azt jelenti: ha már nem néhány zsák hulladékról van szó, de még nem teljes bontásról, akkor a 6 m³-es konténer szinte mindig jó kiindulópont. Milyen hulladék kerülhet bele? A 6 köbméteres konténer egyik legnagyobb előnye a sokoldalúság. Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy a különböző hulladéktípusok eltérő módon töltik

Így alakul az édesanyák munkaerőpiaci helyzete 2026-ban

Négy hónappal az anyákat érintő új adókedvezmények életbe lépése után már jól látszik, hogy a kétgyermekes és a 30 év alatti anyák szja-kedvezménye nemcsak a családi kasszát erősítheti, hanem a munkaerőpiacon is éreztetheti a hatását. Anyák napja apropóján ezért érdemes áttekinteni, milyen új kedvezményekkel élhetnek idén az édesanyák, kik a legaktívabbak közülük a munkaerőpiacon, és melyek azok az őket érintő leggyakoribb kihívások, amelyekre önmagában az adómentesség sem ad választ. A Humán Centrum szakértője összegzi a legfontosabb tudnivalókat. A többgyermekes anyák lemaradása a részmunkaidős lehetőségek hiányára is rámutat A KSH legfrissebb adatai szerint a 25-49 éves gyermektelen nők foglalkoztatási rátája 87,6%, az egy gyermeket nevelőké 86,2%, a kétgyermekeseké pedig 85,0%. A legnagyobb lemaradás a három vagy több gyermeket nevelőknél látszik, ahol ez a mutató 69,1%, miközben a 0-2 éves legfiatalabb gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája 80,4%. „Az adatokból jól látszik, hogy az egy- és kétgyermekes anyák foglalkoztatottsága ma már csak kismértékben marad el a gyermektelen nőkétől, ami kedvező fejlemény. A többgyermekes anyák esetében ugyanakkor továbbra is szembetűnő a lemaradás, ami arra utal, hogy a családbarát működés és a rugalmas, részmunkaidős foglalkoztatás még nem épült be kellő mértékben a hazai munkaadói gyakorlatba” – hívja fel a figyelmet Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum ügyvezetője. A