Egészségügy

Nyugtatókat, antidepresszánsokat és megannyi más tudatmódosító szert szedünk, miközben nem is gyanakszunk rá, hogy szélmalomharcot vívunk a mentális jóllétünkért: egy új felmérés szerint kedvenc készételeink jelentősen leronthatják mentális állapotunkat. Miközben a pszichiátria évtizedek óta azt sulykolja, hogy a mentális zavarok az agy betegségei, amiket kémiai anyagokkal kell helyreállítani, a problémák nagy részének oka végig ott lehetett a szemünk előtt.A különféle reggeliző pelyhek, csipszek, csokis kekszek, gyümölcsjoghurtok, margarinok és szendvicskrémek, cukorkák, energiaitalok és még jó néhány azonnal fogyasztható étel manapság olyan szinten része az életünknek, hogy sokan el sem tudnák képzelni a napjainkat nélkülük. Az senki előtt nem titok, hogy ezek nem épp a legegészségesebb táplálékaink, de mivel a feliratok gyakran kecsegtetnek olyan előnyökkel, mint a hozzáadott vitaminok vagy a kalciumtartalom, ezért eszünkbe sem jut gyanakodni, hogy sokkal több kárt okozhatnak, mint hasznot. Egy október elején publikált nagyszabású felmérésből viszont az derült ki, hogy ezek az úgynevezett ultra-feldolgozott ételek bizony több mindenért is felelőssé tehetőek, mint a magas vércukor vagy az elhízás.A Sapien Labs nevű non-profit szervezet összesen közel 300.000 emberről gyűjtött össze adatokat egy átfogó kérdőív segítségével, melyben rákérdeztek, hogy a kitöltők milyen gyakorisággal fogyasztanak ultra-feldolgozott ételeket, milyen az általános mentális állapotuk (47 különböző szempont alapján), illetve milyen gyakran végeznek testmozgást és mennyi

A világot megbénító koronavírus-járvány elleni egyik leghatékonyabb védekezési módszer, a más betegségek ellen is bevethető mRNS-alapú vakcina feltalálói, Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus érdemelték ki idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – jelentette be hétfőn délelőtt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Karikó Katalin és Drew Weissman 2005-ben szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását, melyen akkor már évek óta dolgoztak. A most orvosi Nobel-díjjal jutalmazott mRNS technológiára alapul a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája, azok az újfajta oltóanyagok, melyek hatékonyságukkal jelentős mértékben hozzájárultak a koronavírus-járvány előtti küzdelem sikeréhez, illetve ahhoz, hogy az élet visszatérhessen egy nagyjából normálisnak tekinthető kerékvágásba. © Pennsylvaniai Egyetem Vagy felhagy a kutatással, vagy elveszíti a munkáját – ezt Karikó Katalinnal közölték főnökei a kilencvenes években. Az Egyesült Államokban élő magyar kutató hitt a munkájában, és alacsonyabb beosztásban, csökkentett fizetéssel is tovább vizsgálta az eljárást – ez derül ki többek között a biológus rövid életrajzából, melynek további érdekességeit ide kattintva olvashatja el. Karikó Katalin hitt csak az mRNS-ben Az mRNS, vagy hírvivő RNS a DNS-ben leírt információkat továbbító anyag, amely a fehérjék előállítását irányítja a sejtekben. Ennek a mechanizmusnak a kijátszásával a sejtek bármilyen fehérje előállítására rávehető, a módszer így nemcsak a koronavírus ellen és nem csak oltóanyagként használható, hanem különböző

A mozgásszervi rendszer elsődleges funkciója a test támogatása, a mozgás elősegítése, és a létfontosságú szervek védelme. Sajnos a degeneratív mozgásszervi problémák a lakosság több mint 20%-át érintik. Már fiatal korban előfordulhat, nem feltétlen az idősebb korosztályt érinti. Rendszeres gyógytorna által, gyógyszerek nélkül is hatékonyan enyhíthetőek a tünetek, a fájdalommentes mindennapokért. Mi történik az ízületek kopásos megbetegedése során? Leegyszerűsítve egy vagy több ízület megbetegedését jelenti, melynek hátterében az ízületi porckopása áll. Ez leggyakrabban a csípő és térdízületeket érinti, ezek azok a pontok, ahová a legtöbb teher nehezedik nap mint nap. Az eredetileg sima porcfelület recéssé válik, ami miatt csökken a súrlódáscsökkentő képessége. Mivel az ízületi porcban nincsenek idegek, a folyamat gyulladásmentes, sokszor fel sem tűnik. Ennek leggyakoribb típusa a Baker-ciszta, amely jellemzően a térd hajlításakor vagy kinyújtásakor fokozódik. Sok esetben az érintett nem is tud róla, csak egy ortopédia vizsgálat során derül fény a mozgásszervi elváltozásra. Baker-ciszta – mi az és hogyan kezelhető? Más néven poplitealis ciszta, a beteg számára is könnyen beazonosítható, mivel egy folyadékkal teli duzzanat, a térd hátsó részében. Térd MRI-vel diagnosztizálható, és a kezelés sok esetben otthoni gyógymódokkal is elvégezhető, jegeléssel és borogatással. Csak abban az esetben, ha a ciszta nem túl nagy, de még ilyenkor is javasolt felkeresni egy szakembert,

Megháromszorozzák az öngyilkosság kockázatát a fiataloknak felírt antidepresszánsok egy friss tanulmány szerint. Bár hasonló eredmények már korábban is születtek, Magyarországon is rendszeresen felírnak antidepresszánsokat hatéves kor feletti gyerekeknek, óriási kockázatnak téve ki őket. Napjaink társadalmában egyáltalán nem számít különösnek, ha valaki antidepresszánst szed, a statisztikák szerint nagyságrendileg háromszázezren érintettek Magyarországon. A felnőtt férfiak és nők tudatos kockázatot vállalhatnak a tabletták szedésével az ismert mellékhatások és az elvonási tünetek miatt, ez azonban közel sem tekinthető igaznak a gyermekek esetében – ők nem dönthetnek szabadon saját sorsuk felől. Pedig nagyon is előfordul, hogy akár hatéves gyerekek is kapnak antidepresszánst receptre, bár számukra csak egy hatóanyag engedélyezett hazánkban: a nyolcvanas években „Prozac” néven elhíresült fluoxetin.Egy nemrégiben publikált, Svédországban készült tanulmányban azt vizsgálták, hogy az antidepresszánsok szedése rontja-e vagy javítja az öngyilkossági késztetés problémáját. A kutatók úgy találták, hogy az úgynevezett SSRI típusú antidepresszánsok (ebbe a kategóriába tartozik a fluoxetin) háromszorosára növelik az öngyilkossági kísérletek kockázatát a 18 évesnél fiatalabbaknál, és akár kétszeresére a 18-24 éveseknél. Ugyanakkor egyik életkorban sem volt kimutatható megelőző hatásuk az öngyilkossági kísérleteket illetően."A jelen tanulmány a korábbi megfigyeléses kutatásokhoz hasonló eredményeket talált – vagyis következetes bizonyítékot az SSRI-kezelés során megnövekedett öngyilkossági kockázatra gyermekek és serdülők esetében" – írják a kutatók.A tanulmányt

A Magyar Szülészeti Nőgyógyászati Ultrahang Társaság XVII. kongresszusán Életmű Díjat vett át dr. Hernádi László PhD a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet  osztályvezető főorvosa. A rangos  elismerést dr. Nagy Sándor, a társaság elnöke adta át az egri kórház szakemberének. Szakmai életút: Dr. Hernádi László PhD  1981-ben diplomázott a Debreceni Orvostudományi Egyetemen "cum laude" minősítéssel. 1985-ben szakvizsgázott szülészet-nőgyógyászatból jeles eredménnyel. 2017-ben szülészet-nőgyógyászati ultrahang-diagnosztika licence vizsgát tett, ezen szakterület országosan is elismert szakorvosa. 1998-ban szerzett egyetemi doktori tudományos fokozatot. Számos előadást tartott hazai és nemzetközi konferenciákon, az Orvosi Hetilap, a Nőgyógyászati és Szülészeti Szemle és a Magyar Nőorvosok Lapja folyóiratnál lektori illetve kommentátori teendőket lát el.  Résztvett az International Registry of Fetal Anomalies (IRONFAN) projectben, mely azt vizsgálja, hogy az egyes magzati fejlődési rendellenességek a terhesség melyik időszakában ismerhetők fel ultrahangvizsgálattal. Kidolgozta a koraterhességi elhalások diagnosztikájának feltételeit, a méhen kívüli terhesség felismerésének hatékony módszerét és a műtét nélküli megoldások protokollját. Az országban elsőként 1991-ben bevezette a rutin ultrahangvizsgálatot a 12. terhességi héten és bizonyította, hogy a strukturális magzati fejlődési rendellenességek 40%-a már a 12. terhességi héten diagnosztizálható. Számítógépes szakértői rendszert hozott létre az ultrahangvizsgálatok leletezésére, az adatok feldolgozására, archiválására. 1998 óta az egri kórház Tudományos Bizottságának tagja, 2001-től alelnöke, 2007-től elnöke, 2002-től

SZEGED – A pszichiátriákon alkalmazott eredménytelen, sőt sokszor káros kezelések miatt zajlott tüntetés szombaton, szeptember 16-án Szegeden. A rendezvényre a Magyar Pszichiátriai Társaság szegedi vándorgyűlése kapcsán került sor, melyet ez alkalommal is számos gyógyszergyár pénzzel támogatott. Talán ennek tudható be, hogy a pszichiáterek nem voltak hajlandóak átvenni a demonstrálóktól a szakmájukat érintő társadalmi üzenetet.  A tüntetők arra hívták fel a figyelmet: nagyon komoly kritikák érték a pszichiátria jelenlegi rendszerét az utóbbi néhány évben, olyan nemzetközi szervek részéről, mint az ENSZ, a WHO vagy a Pszichiátriai Világszövetség. E kritikák szerint a pszichiátria mai gyakorlata már elavult és jogsértő, tekintettel a még mindig túlzottan gyógyszerközpontú kezelésekre és a megalázó pszichiátriai kényszerintézkedések mindennapos voltára. Ezzel kapcsolatos írásos üzenetüket a demonstráció végén megpróbálták átadni a pszichiátriai konferencia vezetőségének, ám ők nem voltak hajlandóak átvenni ezt a szakmájukat érintő, fontos társadalmi kommunikációt. A rendezvényen felszólalt egy károsult nő is, akivel gyermekkorában kezdtek egy pszichiátriai szert szedetni, mert „túlságosan pörgött”; mostanra egész viselkedése maradandóan belassult.Az Egészségügyi Világszervezet 2021-es jelentése szerint a pszichiátriai kényszerkezelések „mindenütt elterjedtek, és egyre gyakrabban alkalmazzák őket a világ országaiban, dacára annak, hogy semmi sem bizonyítja azok előnyös kimenetelét, ellenben jelentős bizonyíték van arra, hogy fizikai és pszichológiai károkhoz, sőt halálhoz vezetnek”.A Pszichiátriai Világszövetség álláspontja

Ha iskolakezdés, akkor sok szülő számára kiújuló probléma gyermekének "hiperaktivitása", ADHD-ja. Riasztó, de évről évre egyre többet írnak fel világszerte az ADHD kezelésére szánt tablettákból – Magyarországon az egyik ilyen szerből például tavaly négyszer annyit írtak fel, mint 2015-ben. Mindeközben a mai napig nem igazoltak olyan agyi működési zavart a hiperaktív gyerekeknél, ami indokolná ilyen súlyos tudatmódosító szerek felírását.Néhány napja beköszöntött az idei tanév, ami magyar gyermekek ezrei számára egyben azt is jelenti, hogy ismét el kell kezdeniük szedni a "szokásos" tablettákat. Ahogy hazánkban, úgy a világ más országaiban is megfigyelhető, hogy a „hiperaktivitás” kezelésére szánt, erős pszichiátriai szerekre kiállított receptek évről évre egyre gyarapodnak. Ennek egyik oka, hogy az ADHD diagnózisát folyamatosan tágítják, s az utóbbi időben egyre több felnőttet is ezzel címkéznek meg. Mivel a „gyógyszeres kezelés” gyakorlatilag az egyetlen propagált terápia, nem meglepő, hogy ennek eredményeként több tablettát váltanak ki a patikákban.A jelenség önmagában aggasztó, ám ezek a számok meredekebben emelkednek a vártnál is. Skóciában például az elmúlt 10 év során a gyerekeknek felírt ADHD-szerek száma megduplázódott, a felnőttek viszont több mint hatszor annyi ilyen tablettát szedtek 2022-ben, mint 2012-ben. Angliában az ADHD-diagnózisok száma 2000 és 2018 között a hússzorosára emelkedett, melynek fő oka itt is az,

A budapesti nő szédülékenység és egyensúlyi problémák miatt került kórházba, ám a kapott kezelés után most élet és halál közt lebeg. Az orvosi dokumentációból úgy tűnik: a neki adagolt pszichiátriai szerek okozhattak végzetes, életveszélyes állapotot. A nő talán már soha nem tér magához – a család vizsgálatot indíttatott. A fiatal nő szédülése és bizonytalan egyensúlya miatt 2023 januárjában fordult orvoshoz. Bár a vizsgálat során kiderült, hogy a tünetei miatt szorong, és már a munkáját sem tudja ellátni, a neurológiai vizsgálat fizikailag megfogható problémát nem talált.Néhány nap múlva rosszulléte és furcsa viselkedése miatt családja kísérte be a sürgősségire. Hogy, hogy nem, de a nőnek nem volt ínyére, hogy befeküdjön a sürgősségi osztályra – ebből alapos vita kerekedett a családdal. Végül aztán engedett, és saját lábán ment be a kórházba.A családtagok utóbb megbánták, hogy a kórházban elmondták róla: otthon még ellenállt annak, hogy a kórházba kísérjék. Ez máris elég volt ahhoz, hogy agresszívnek címkézzék – bár agresszióról szó sem volt a hozzátartozók szerint. Innentől kezdve azonban az események kicsúsztak a kezükből. A nő kétféle, erős pszichiátriai szert kapott, és a pszichiátriai klinikán kötött ki.Bekerülése másnapján, hozzátartozói megfigyelése szerint „már alig tudott felállni, a tusolás nehézséget okozott, mert ingatag volt nagyon, tolószéken tudtuk kitolni,

„Hiperaktív” a gyermek? Nem tud odafigyelni az órán? Magatartásával bomlasztja az osztály rendjét? Olyan kérdések ezek, melyekkel számos szülő riadtan szembesül, amikor kiderül, hogy gyermekével gond van az iskolában. Ilyenkor aztán a szülő válaszút elé kerül: vagy maga keres megoldást a problémára, vagy másik iskolába viszi a gyereket, vagy a hivatalos szakemberekre bízza a dolgot. Az utóbbival kapcsolatban viszont számos kétely, ellenérzés fogalmazódott már meg, nem is véletlenül. Ha ugyanis a gyermek pszichiáterhez kerül, könnyen kaphat olyan diagnózist, amelyre gyógyszerszedést írnak elő. A szülőknek azonban két dologról rendszerint nincs tudomásuk: – A „hiperaktivitás”, „figyelemzavar” és hasonló gyermekpszichiátriai diagnózisok kizárólag a tünetek alapján címkézik fel a gyermeket, és nem visznek közelebb az okok feltárásához – pedig ezeknek a tüneteknek számos kiváltó oka lehet. Olyan ez, mintha a lázat tekintenénk betegségnek, és csupán azt próbálnánk kezelni anélkül, hogy a láz okát felkutatnánk. – Az ilyen állapotokra felírt „gyógyszerek” valójában tudatmódosító szerek, olyan anyagok, amelyek sokkal közelebb állnak a drogokhoz, mint a gyógyszerekhez. E szerek csupán arra alkalmasak, hogy elfedjék a gyermek kellemetlen tüneteit. Számos szülő beszámolt róla, hogy a szer beadása után gyermeke „zombiként” viselkedik, kitágult pupillákkal néz maga elé, mintha ott sem lenne. Ezek a szerek alkalmasak arra, hogy a gyermek tüneteit elnyomják, de a