Belföld

A Hatvani Járási Ügyészség rablás bűntette miatt emelt vádat egy 34 éves férfi ellen, akit a sértett szívességből fogadott be lőrinci otthonába. Az egyébként nincstelen vádlott 2021 decemberében fenyegetőzni kezdett a lakásban a szállásadójával, hogy ha nem ad neki pénz, akkor agyonüti, majd a fenyegetések nyomatékosítása érdekében orrba vágta ismerősét, aki a történtek hatására végül több ezer forintot adott át a részére. A férfi a bűncselekményből szerzett összegből azonnal kannabiszt vásárolt azért, hogy azt elfogyassza, ám nem hódolhatott sokáig káros szenvedélyének, mivel a rendőrök pár órával a cselekmény után elfogták és őrizetbe vették. Az Egri Járási Ügyészség rablás bűntette miatt emelt vádat azokkal a tettestársakkal szemben, akik 2021-ben, egy májusi éjjelen azért mentek el Egerben az egyik nagy élelmiszer áruház mögötti füves területre, hogy ott tudatmódosító szert vásároljanak a sértettől. A helyszínre érve felrázták az alvó férfit, majd tüzet és füvet kértek tőle, de ő nem tudott a kívánt dolgokkal szolgálni. Ezért az egyik vádlott a mellkasára térdelve megöléssel fenyegette őt, majd többször megütötte és megrúgta a fejen, miközben társa átkutatta a sértett táskáját, melyből nyugtató hatású gyógyszereket vett jogtalanul magához. Mivel más érték nem volt a sértettnél, ezt követően a vádlottak távoztak a helyszínről. Az elkövetők mindkét ügyben letartóztatásban várják a

Két szajlai fiatalember az egy napon belül már másodszori kórházi ellátása során bántalmazta az intézmény biztonsági őrét és egyik szakdolgozóját, ami miatt az Egri Járási Ügyészség most vádat emelt ellenük. A vádirat szerint 2020. június 3-án először délelőtt szorult orvosi ellátásra a két vádlott, akiket kábító hatású anyag okozta rosszullét miatt kellett megvizsgálni, majd rövid kezelésben részesíteni az egri Markhot Ferenc Kórházban. Ezt követően útjukra bocsájtották mindkettőjüket, ám távollétük nem bizonyult tartósnak, mert fél három körül a mentőszolgálat – a korábbihoz hasonló tüneteik miatt – másodszor is megjelent velük asürgősségi osztályon. Ekkor az újabb vizsgálatokig az elkülönítő helyiségben helyezték el a két testvért, de ők önkényesen megpróbálták elhagyni a szobát. A kórház biztonsági őre ennek megakadályozása érdekében az ajtóban elébük állt, mire a fiatalabb vádlott ököllel fejen ütötte, bátyja pedig a hátára ugorva bántalmazta a férfit. Azt követően, hogy a kedélyek átmenetileg lecsillapodtak, az egyik dolgozó észrevette, hogy a fiatalabb terhelt a zoknijában rejtegeti a még megmaradt kábító hatású anyagot, amit elkért tőle. Ahogy azonban átvette azt, az idősebb vádlott rátámadt, megpróbálta kicsavarni a kezéből a kis csomagot, melyet mindaddig nem is engedett el, amíg egy ápoló le nem fújta fertőtlenítő szerrel. A történtek után az elkülönítőben elhelyezett elkövetők a rendőrjárőr kiérkezéséig

Otthonában, családi körben hunyt el a 89 éves Kossuth-díjas író. Életének 89. évében meghalt Moldova György Kossuth-díjas író – tudatta lánya, Moldova Júlia szombaton az MTI-vel.  „Tiszta és rettenthetetlen szellemét megőrizzük, írásai, hite, elvhűsége velünk marad és mindannyiunkkal, akik őt olvassuk” – írta a közleményben Moldova Júlia. Moldova György 1934. március 12-én született Budapesten. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára járt. Diplomáját csak 1986-ban vehette át: 1957-ben letett államvizsgái után ugyanis diplomamunkaként a Rajk-perről írt drámát, amelyet osztályfőnökének, Háy Gyulának olvasott fel. Háyt azonban az 1956-os forradalomban és szabadságharcban játszott szerepéért „menet közben” letartóztatták, az új osztályfőnök pedig ragaszkodott ahhoz, hogy Moldova változtasson témát. Moldova erre nem volt hajlandó, és a főiskolát otthagyva bányásznak állt. Ezután még több kétkezi munkát is kipróbált, volt kertész, konzervgyári munkás és javítóintézeti nevelő, úgyhogy „alulnézetből” is megismerte az életet. Éppen kazánszerelő volt, amikor egy munkára a filmgyárba küldték, ahol barátai rábeszélték, hogy írjon meg egy forgatókönyvet. A Szerelemcsütörtököt egymilliónál többen látták, Moldova pedig ott ragadt dramaturgként, 1964-től szabadúszó volt. Első könyve, Az idegen bajnok 1963-ban jelent meg, és nyomban a közönség kedvencévé tette. Ezután ontotta a könyveket, a hatvanas évek közepétől a rádiókabaré, a nyolcvanas évek közepén a Ludas Matyi című élclap és

Az alapítvány elnöke szerint közveszélyokozás, közüzem megzavarása, lőfegyverrel való visszaélés, kiskorú veszélyeztetése és állatkínzás gyanúja merülhet fel a budapesti kórháznál történt eset kapcsán. Feljelentést tesz a Szent János Kórház közelében kilőtt vaddisznó család ügyében a Macskaárvaház Alapítvány – árulta el az Indexnek Bóday Pál, az alapítvány elnöke. Mint kifejtette: a villamostól kevesebb mint két méterre lövöldöztek, ami közveszélyokozást jelenthet, „bármi történhetett volna", tehát ez a közüzem megzavarásának minősülhet, az emberekben pedig félelmet keltett a cselekmény, amely súlyos bűncselekményt, garázdaságot feltételez. Bóday Pál szerint állatkínzás- és lőfegyverrel való visszaélés gyanúja is fennállhat, hiszen ott nem lett volna szabad lőfegyvert használni, ráadásul sokkot kapott egy kisgyerek, mert látta, hogy állatokat ölnek meg, ez pedig kiskorú veszélyeztetése. Arra várunk, hogy még több körülményt megismerjünk. Nem az a célunk, hogy csak úgy bejelentsük, hanem hogy jogilag a hatóságok számára megpróbáljuk megvilágítani, hogy mi minden történt – emelte ki a Macskaárvaház Alapítvány elnöke. Hozzátette: számukra fontos, hogy az állatkínzást ne önálló bűncselekményként nézzék, ugyanis nagyon sokszor garázdasággal párosul. Index 

Az Egri Járási Ügyészség vádat emelt három személlyel szemben, akik közül ketten prostituáltaknak biztosítottak szobát szexuális tevékenységük végzéséhez, harmadik társuk pedig kizárólag ebből a tevékenységből befolyt pénzből tartotta fent magát. Az egymással élettársi kapcsolatban álló két vádlott 2019 márciusában, két évre, szálláshely-üzemeltetés céljából bérbe vettek egy egri panziót. A más ügyből kifolyólag a hatóságok elől bujkáló harmadik társuk 2019 május elején kibérelte a panzió két szobáját saját maga, lánya, a lányával párkapcsolatban álló másik nő és egy női rokona részére. Itt a nők egy-három hónapon át prostitúciós tevékenységet folytattak oly módon, hogy szolgáltatásaikat egy ismert internetes portálon keresztül hirdették, kuncsaftjaikat pedig jellemzően a panzióban fogadták.A szexuális szolgáltatást nyújtó nők naponta átlagosan 50.000-150.000 Ft bevételre tettek szert, melyből a tevékenységgel kapcsolatos kiadásaikat, valamint a rejtőzködő, más bevétellel nem rendelkező vádlott lakhatását és megélhetését fedezték. A szálláshelyet üzemeltető élettársak 2019 május közepén tudomást szereztek a bérbe adott szobákban zajló történésekről, és közel két hónapon át úgy fogadtak el legalább 540.000 Ft bérleti díjat a bujkáló vádlottól, hogy tudomással bírtak arról, hogy az általuk bérelt szobákban prostitúciós tevékenységet folytatnak. Az Egri Járási Ügyészség a prostitúciót folytató nők által eltartott férfivel szemben kitartottság bűntette, míg a helyiséget prostitúciós célra rendelkezésre bocsátó élettársakkal szemben prostitúció elősegítésének bűntette miatt

A pedagógusok sztrájkbizottsága szerint aránytalanul korlátozza a lehetőségeiket az aláírt törvénymódosítás.  Közös levelet küldött az államfőnek a két nagy pedagógus-szakszervezet május 25-én, amelyben azt kérték, ne írja alá a tanárok sztrájkját ellehetetlenítő törvénymódosítást. Novák Katalin nem vette figyelembe és másnap már el is fogadta a törvényjavaslatot, amit a Magyar Közlönyben még aznap kihirdettek. A törvénymódosítást május 24-én fogadta el a parlament, két nappal később, május 26-án pedig Novák Katalin, köztársasági elnök aláírásával hitelesítette azt. A pedagógusok sztrájkbizottsága szerint aránytalanul korlátozza a lehetőségeiket a módosítás. Úgy vélik, hogy a törvény értelmében, innentől a sztrájk csupán kis mértékben okoz fennakadást a munkáltató számára, ami tulajdonképpen teljesen kiüresíti a sztrájkot mint demonstrációs eszközt. Blikk

Tűzoltó versenyt szervezett a Heves megyei önkéntes tűzoltók számára a Heves Megyei Tűzoltó Szövetség szombaton, a gyöngyöshalászi sportpályán. A rendezvényt a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is támogatta. A tizenhat csapat köszöntéseként Plachi Péter tűzoltó ezredes, a megyei katasztrófavédelem igazgatóhelyettese mondott beszédet, melyben méltatta az önkéntes tűzoltók önfeláldozását és köszönetét fejezte ki az egyesületek katasztrófavédelmet segítő munkásságáért. Ezt követően Füzy Andrea a megyei tűzoltó szövetség elnöke nyitotta meg a versenyt, kiemelte, hogy a sportszerűség és a fair play a legfontosabb a próbatételen. Közel százötven versenyző érkezett a megmérettetésre, a csapatok felnőtt női és férfi, illetve ifjúsági leány és fiú kategóriában hajtottak végre oltási gyakorlatot, váltófutást és a nemzetközi szabályoknak megfelelően szerelték meg a kismotorfecskendőket. Rengeteg fiatal résztvevő volt az önkéntesek között, akik sugárzó arccal kapcsolták a tömlőket az osztóra, futottak a sugárcsővel és mutatták be a kemény munka és a sok gyakorlás eredményét. Az egyesületek tagjai és a hivatásosok jó bajtársi hangulatban, egymás és családjaik társaságában töltötték a napot, a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kifestőkkel és tűzvédelmi totóval is szórakoztatta a fiatalokat. A rendezvényt az időjárás is kegyeibe fogadta, gyönyörű napsütéssel megajándékozva a versenyzőket, akik mindent beleadva, az idővel és egymással versengve futottak a célig. A megmérettetések közé a szervezők egy tűzoltó gépjármű

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet színésze – tudatta a család szombaton az MTI-vel. Haumann Péter méltósággal viselt hosszú betegség után hunyt el szombaton délután. A távirati iroda pályaképe szerint Haumann Péter Budapesten született 1941. május 17-én. Orvosnak készült, a Toldy Ferenc Gimnázium színjátszó körében azonban egyik tanára felismerte tehetségét és a színi pálya felé irányította. 1963-ban friss diplomásként Debrecenbe szerződött, onnan Pécsre vezetett az útja. A Dunántúli Színházak Fesztiválján látta meg Gyurkó László, aki szerződést ajánlott neki az újonnan alakuló 25. Színházban. Ezután rövid ideig játszott a József Attila Színházban, 1973-ban került a Madách Színházhoz, ahol számos jelentős szerepet játszott, és a társulat vezető művésze lett. 1988-ban a Nemzeti Színházhoz, majd az Arizona Színházhoz, egy évre a Radnóti Színházhoz szerződött, 1994-től 2016-ig a Katona József Színház tagja volt. Egyedi orgánumú, sokoldalú művész, sajátos humorral megformált vígjátéki alakjai mellett drámai erejű alakításaival is emlékezetes sikereket aratott. Már első jelentős szerepe, a Platón műve alapján készült Szókratész védőbeszéde című monológ országosan ismertté tette: fiatalon is hitelesen személyesítette meg a halálra ítélt, agg filozófust. A darabot évtizedeken át műsorán tartotta, csiszolta, érlelte, sőt hangoskönyv formájában is megjelent. Emlékezetes alakítása volt az Állítsátok meg Arturo Uit címszerepe, a

Kigyulladt három, sorházszerűen egymáshoz csatlakozó családi ház tetőszerkezete Egerben, a Béke úton, péntek délután. Egy negyedik épület tetjébe is belekapott a tűz, amelyet hét vízsugárral fékeztek meg az egri, mezőkövesdi és füzesabonyi hivatásosok, összesen huszonegy tűzoltó, hat gépjárművel vonult a helyszínre. A munkájukat a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította, az egységek az oltási munkálatok közben négy gázpalackot és egy kutyát is kihoztak az égő házakból. A tűz keletkezési okát tűzvizsgálat kertében vizsgálja a megyei katasztrófavédelem. Fotó: Nagy Csaba tű. főhadnagy - Heves MKI Heves Megyei Katasztrófavédelem