Klímaváltozás

Önkéntes Vízadó programot hirdet Budapesten a 10 millió Fa, Budapest önkormányzata, a Főkert és a beeco „ökosapplikáció”. Szervezett csoportos locsolásokhoz már most várják cégek és magánszemélyek csatlakozását, míg az egyéni és kiscsoportos locsolók június 1-jétől csatlakozhatnak a programhoz a beeco térképes applikációján, ahol megtalálják, hol lehet vizet vételezni, és merre vannak a locsolandó fák. Kampányt indítunk az 5 évnél fiatalabb fővárosi fák öntözésére, megmentésére – olvasható a 10 millió Fa honlapján. Mint írják: A grund udvarán, a Madarak és fák napján elültetett oszlopos juhar alkalmat teremtett arra, hogy Bardóczi Sándor, a Főváros Főtájépítésze, Dezsényi Péter, a Főkert vezérigazgatója, a beeco munkatársai, valamint Bojár Iván András, a 10 millió Fa vezetője megtartsa a legelső Önkéntes Vízadó toborzást. Június 1-jétől az Önkéntes Vízadók a beeco térképes applikáció segítségével segíthetnek szomjas fáknak, cégek és közösségek pedig a „Locsolakomákon” vehetnek részt. „A nyár vasárnap estéin ugyanis vidám, beszélgetős, batyus világmegmentős közösségi locsolóbulikat rendezünk közösen a városban, amelyeken nemcsak az emberek, de a fák is jóllaknak” – írják. Szükségünk van a fákra, de a fáknak is miránk! „A 2022-es pusztító aszály után a 2024 perzselő nyár is mindenki számára nyilvánvalóvá tette: a Föld klímája drámaian változik. Próbáljuk hűs otthonokban átvészelni, ha pedig kint járunk a fák védő árnyékában

A klímaváltozás hatásai már most is érezhetőek világszerte, és az egyik leginkább érintett ágazat a mezőgazdaság. A globális felmelegedés, a szélsőséges időjárási jelenségek és az éghajlatváltozás következményeként a termelési körülmények változnak, ami közvetlen hatással van az élelmiszerárakra és az élelmiszerbiztonságra. A mezőgazdasági termelés változása A klímaváltozás egyik legnagyobb kihívása a csapadék eloszlásának és a hőmérsékleti viszonyoknak a változása. Egyes területeken a szárazság egyre gyakoribb, míg más régiókban intenzívebb esőzések és árvizek jellemzőek, amelyek károsítják a termést. Az időjárás szélsőségei – mint a hőhullámok, aszályok vagy fagyok – komoly veszélyt jelentenek a termelés számára. Az esőzéses és száraz időszakok közötti egyensúly megváltozása különösen veszélyezteti a szántóföldi növényeket, például a búzát, kukoricát, rizst és a zöldségeket, míg az állattenyésztés is megsínyli a magasabb hőmérsékleteket. Az élelmiszerárak emelkedése A mezőgazdaság termelésének csökkenése közvetlenül kihat az élelmiszerárakra. A természeti katasztrófák, az alacsony hozamok és a termelési költségek növekedése azt jelenti, hogy az élelmiszerek ára emelkedik. A szárazság vagy árvizek miatti csökkent termésmennyiség miatt az ellátási láncok is megszakadhatnak, így a kereskedelmi import és export is drágulhat, ami tovább növeli az árakat. A klímaváltozás következményeként emelkedő energia- és szállítási költségek szintén hozzájárulnak az élelmiszerek drágulásához. Fenntartható mezőgazdaság és alkalmazkodás A klímaváltozás hatásainak enyhítésére és a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának megőrzésére új technológiákra