Központosítás jön az egészségügyben, többek közt eltörlik a szabad orvosválasztás jogát
A belügyminiszter társadalmi egyeztetés nélkül alakítaná át az egészségügyet, íme a részletek. Pintér Sándor friss miniszteri előterjesztése szerint nincs szükség konszenzusra, a sürgős elfogadáshoz kiemelkedő közérdek fűződik - szúrta ki a HVG. A gazdasági lap közlése szerint az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja. Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki, oda integrálva az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket. 2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A cél az, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-jéig. A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel, a védőnői körzetek kialakításának joga állami kézbe kerül. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. 2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Első lépésként az államosítás 95, száz százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a