Belföld

Korábban már beszámoltunk arról, hogy ez egri önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium  - finanszírozással kapcsolatos - nézeteltérése miatt késik az egri Nemzeti Úszó- és Vízilabda Központ fejlesztésének második üteme. Reméljük, minél hamarabb dűlőre jutnak a felek, addig is friss fotókat mutatunk az uszodáról és a legmodernebb újításról. A fejlesztés miatt elbontott Barány István Uszoda legnagyobb értéke, az itt található forrás, melyet a tervező cég (Puhl és Dajka Építész Iroda) az új, modern, nemzetközi igényeket is kielégítő építménynél is megtartott. A világon egyébként sehol nem található olyan versenyuszoda, melynek medencéjét egy forrás táplálja. A tervezők arra is nagy gondot fordítottak, hogy megmaradjon az egyedülálló hangulata az uszodának, ami szintén nem hasonlítható egyetlen más létesítményhez sem. Ezért kiszélesítették a korábbi tizenhét méteres medencét huszonegy méteresre. A fejlesztés első ütemében elkészült egy melegedő-, és egy tanmedence is. Bár az uszoda déli, hosszanti épületei hiányoznak még (például az előcsarnok, öltözők, kiúszó a medencéhez stb.) a versenymedencét tavaly nyáron már birtokba vették "tesztelésre" a sportolók. A fejlesztés eddigi legkiemelkedőbb eleme a versenymedence, melynek alját ugyanolyan arányban mint korábban, másfél méter kavicságy borítja, ami megakadályozza az agyagbemosódást. A létesítmény alapzatát pedig betoncölöpök biztosítják, mert a talaj igen kiszámíthatatlanul ingoványos, agyagos. A versenymedence legfantasztikusabb vívmánya, hogy arányai egy mozgatható végfallal változtathatók, a

Forrnak az indulatok Kerecsenden, mert a település lakói hosszú órákat kénytelenek várakozni, hogy egyetlen háziorvosukhoz bejussanak, akin ráadásul a demjéniekkel is osztozniuk kell. Az új doktornő (tavaly ősz óta a harmadik) reménytelennek tűnő harcba kezdett, amikor elvállalta a helyettesítést.  (tovább…)

A körzeti megbízottnak és egy biciklinek köszönhető, hogy nem végződött halállal a késelés Hevesaranyosban. (tovább…)

Sorra szervezi ki a közétkeztetést az állam, és így tesznek az önkormányzatok is: az egri kórházban és Miskolcon is ugyanaz, a szinte a semmiből előkerült maglódi cég főzi például a bablevest. (tovább…)

Végre, igazán különleges új "szolgáltatással" bővült "Cseboxunk", mely kiragadja végre Eger északi lakótelepét a kocsmák, autómosók, kínai boltok, élelmiszer-áruházláncok egyhangú világából. (tovább…)

Májusban a „130 éves a mátrai turizmus” programsorozathoz kapcsolódva a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület felhívással fordul magánszemélyek, közösségek, intézmények, szervezetek, önkormányzatok felé „Fogadj örökbe egy hegyet!” néven. (tovább…)

A huszonéves „srác”  nemcsak kirobbantotta társaival a pesti forradalmat, és mindössze öt év leforgása alatt egyetemes érvényű költő-óriássá vált, de hősi halálával mindenkinél nagyobb “hazafiságot” mutatott. Pedig még mire vihette volna, ha “élete végéig él” és nem hal meg „korábban”… Sanyi rulez the world!!! – írhatnám ki ma lelkesülten a Facebookon, de nemcsak azért, mert Petőfi Sándor 1848 márczius tizenötödikén Kossuthéknak asszisztálva alaposan feltüzelte, megmozgatta társaival a tömeget „Talpra magyarjával” (teljesen mindegy, hogy valóban elszavalta-e a Nemzeti Múzeum lépcsőin), nyomdát foglalt, 12 pontot printelt, valamint  kiszabadította Táncsics Mihályt. Ó nem, ez a lánglelkű zseni, jóval többet tett annál. „Alulról jött” Sándorunk, kinek műveit a történelemben először,  a közvélemény, végeredményben tényleg a magyar nemzet adta ki s vállalta magáénak (copyright by Nemeskürty István), mindössze 5 év leforgása alatt (1844-től 1849-ig) „nyikhaj” huszonévesként olyan gazdag  irodalmi és példaértékű történelmi pályát kanyarított, hogy a nagyvilágon e kívül nincs rá példa. Nem beszélve arról, hogy dicső „nyugatosaink” (Ady, Kosztolányi,  József Attila satöbbi) elképzelhetetlenek nélküle. Nagyságát méltatja  az is, hogy még a „legnagyobb magyar” (naná, hogy Széchenyi Istvánról van szó) szintén az ő verseit olvasgatta döblingi magányában. A volt színész, katona, diák, műfordító, aki Egerben is megfordult és még verset is írt rólunk,  ösztönös zseniként tapintott rá a

Kiemelkedő színművészeti, színészi, rendezői, dramaturgiai és színháztudományi, színházelméleti tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjban részesült Saárossy Kinga, a Gárdonyi Géza Színház színésze. A művésznő Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkártól nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából vette át a díjat Budapesten. (MTI) NÉVJEGY Saárossy Kinga Születési adatok:   1954. február 16-án született, Budapesten   Tanulmányok:   1960 – 1968 Eger, I. sz. Lenkey János Általános Iskola, ének-zene tagozat   1968 – 1972 Eger, Gárdonyi Géza Gimnázium, ének-zene tagozat, érettségi   1972 – 1976 Budapest, Színház- és Filmművészeti Főiskola, színész szak, színművész diploma   Színházak:   1976 - 1983 Petőfi Színház, Veszprém   1985 - 1986 Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza   1986 - 1988 Katona József Színház, Kecskemét   1988 - Gárdonyi Géza Színház, Eger   Fontosabb szerepek:   Beaumarchais: Figaró házassága – grófné (Ódry Színpad)   Masteroff-Kander-Ebb: Kabaré – Sally (Petőfi Színház, Veszprém)   Páskándi G.: Egy ember, aki megúnta a bőrét –Liluka (Petőfi Színház, Veszprém)   Shakespeare: Tévedések vígjátéka – Luciana (Petőfi Színház Veszprém)   Katona József: Bánk Bán – Izidora (Petőfi Színház, Veszprém)   Németh László: Pusztuló magyarok –Viola (Petőfi Színház, Veszprém)   Hochwalder: A Közvádló –Thérésia Tallien (Radnóti Színpad, Budapest)   Ray Lawler:: A tizenhetedik baba nyara - Bubba (Petőfi Színház, Veszprém)   Csurka I.: Házmestersirató – Visegrádi Irén (Petőfi Színház, Veszprém)   Petőfi: A helység kalapácsa – Kisbíróné (Petőfi Színház, Veszprém)   Hunyady Sándor: Három Sárkány –Tatár Anna (Petőfi Színház, Veszprém)   Molnár Ferenc: Olympia – Olympia ( Petőfi Színház, Veszprém)   Szakonyi Károly: Kardok és

A városi díszünnepség idejére a rendőrök elterelik a forgalmat a Petőfi térnél. (tovább…)