Súlyos, másodfokon orvosolhatatlan megalapozatlansága miatt a Veszprémi Törvényszék nem jogerős ítéletének hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás lefolytatását kezdeményezi a fellebbviteli főügyészség a vörösiszapperben – értesült az ügyre rálátó vádhatósági forrásaitól a Magyar Idők. A Győri Ítélőtábla várhatóan az őszre tűzi ki az ügy tárgyalását.
Újratárgyalná első fokon a súlyos hibák miatt a vörösiszappert a fellebbviteli főügyészség – tudtuk meg hatósági forrásból. A Veszprémi Törvényszék idén januárban valamennyi vádlottat felmentette a 2010. október 4-én történt, tíz ember életét követelő, valamint megközelítőleg 40 milliárd forintnyi kárt okozó katasztrófa miatt indult bűnvádi eljárásban. A határozat óriási felháborodást váltott ki: egy héttel később az érintett települések lakói a bíróság előtt tartottak demonstrációt, míg a parlamenti pártok képviselői az Országházban vitáztak a döntésről.
A vádhatóság azonnal fellebbezést jelentett be, a bíróság pedig kikérte magának a sajtóban megjelenő kritikákat, illetve visszautasította a „nyomásgyakorlás” vádját. A törvényszék egyebek közt azzal érvelt, hogy a hatóság nem a felelősök ellen emelt vádat, így nem volt kit elítélnie. A vörösiszap-tározót üzemeltető Mal Zrt. ellen számos polgári eljárás is indult: 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését, amelyben tízmillió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot. A kormány tavaly februárban 400 millió forintos pénzalapot hozott létre a károsultak megsegítésére.
Amikor a Veszprémi Törvényszék Szabó Györgyi vezette büntetőtanácsa kimondta: a tizenöt, halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétségével, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítással és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével vádolt terhelt ártatlan, a katasztrófa elszenvedői közül volt, aki úgy felháborodott, hogy bekiabálásával megzavarta a határozathirdetést, s ezért kivezették a teremből.
Az indulatokat, még ha a tárgyalóteremben maradtak igyekeztek is elfojtani azokat, csak fokozta, amikor elhangzott, hogy a katasztrófa oka az „altalaj okozta stabilitásvesztés” volt.
Szabó Györgyi az indoklásban a kirendelt szakértői csoport megállapítását idézve kijelentette: a tározók alatt fekvő talaj a kationcsere néven ismert vegyi reakció hatására ment tönkre, ezzel pedig nem számoltak a tervezés időszakában. A bíróság végül arra jutott, hogy a tározók és a később átszakadt X. számú kazetta építési tervei nem voltak megfelelőek, s a tervezők, bár egyértelműen tudták, hogy a tároló lúgos lesz, ezt figyelmen kívül hagyták. A vádlottak padján viszont nem a tervezők, hanem a Mal Zrt. vezetői – köztük Bakonyi Zoltán korábbi vezérigazgató – és munkatársai ültek.
A vádat képviselő fellebbviteli főügyészség ügyésze viszont néhány nappal később kijelentette: a tizenöt terhelt mindegyike felelősséggel tartozik az üzemeltetési és belső ellenőrzési hiányosságok miatt, amelyek elvezettek a katasztrófához. Fejes Péter kiemelte, hogy álláspontja szerint az elsődleges felelősség az üzemeltetőt terheli, jóllehet az átszakadt kazetta esetében valóban kimutathatók a kivitelezési és tervezési hiányosságok. Ezek tekintetében viszont a hatóság személyre szabottan, kétséget kizáróan nem tudja bizonyítani, kit és milyen mértékben terhel a felelősség, ezért nem emelt vádat – mondta Fejes Péter.
Az elsőfokú bíróság munkáját amiatt is kritizálták, mert a Szabó Györgyi vezette büntetőtanács több szakértőt kizárt az eljárásból. Az ügyészség ezt jogi úton is megtámadta, a Győri Ítélőtábla pedig helyt adott a fellebbezésnek. Ez azt jelenti, hogy a három szakértő és szakvéleményük a fellebbvitel során bizonyítékként felhasználható lesz – derült ki Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjének március végi tájékoztatásából.
Emlékezetes, hogy a vörösiszapperrel igazságügyi interjúsorozatunkban is foglalkoztunk. Februárban Polt Péter legfőbb ügyész kérdésünkre azt mondta: „Egy ilyen súlyos ipari katasztrófa után, amely több ember életét követelte, komoly pusztítást, jelentős anyagi károkat okozott, mindent meg kell tenni azért, hogy a felelősöket felkutassuk és elnyerjék büntetésüket. A lelkiismeretem tiszta, szerintem az ügyészség, és korábban a rendőrség is ebben a szellemben járt el, a vádemelést pedig széles körű, számos szakértő bevonásával lefolytatott nyomozás előzte meg. A Veszprémi Törvényszéknek abban igaza van, hogy ítélkezni csak azok fölött lehet, akik a bíróság előtt állnak, ugyanakkor meggyőződésem, mi tényleg azokat állítottuk bíróság elé, akiket büntetőjogi felelősség terhel a történtek miatt. E kérdésben vita van az ügyészség és a bíróság között, ezért is fellebbeztük meg az elsőfokú határozatot.”
Handó Tünde minderre márciusban úgy reagált: „A vörösiszapperben több száz tanút, rengeteg szakértőt kellett meghallgatni, több ezer oldal jegyzőkönyv készült, és arról se feledkezzünk meg, hogy ezek az ügyek nem a bíróságon kezdődnek. A tárgyalást megelőzi egy nyomozás, az ügyészi vádemelés.”
Az ajkai timföldgyárat egyébként a Horn-kormány idején tízmillió forintért vehette meg a Gyurcsány Ferenchez több szálon kötődő Tolnay Lajos és Bakonyi Árpád (Bakonyi Zoltán édesapja) nevével fémjelezhető csoport. A már 1997-ben is 1,7 milliárd forintra értékelt, jól működő üzem jelképes vételárát a privatizációs szerződésben azzal indokolták, hogy Tolnayék hárommilliárd forint értékű környezetvédelmi kármentesítést és négymilliárd forint értékű technológiai fejlesztést vállaltak. A törvényszék ítélete szerint viszont úgy tűnik, ezt nem megfelelően végezhették el.
Forrás: Magyar Idők