Továbbra is magas fordulaton pörög a hazai e-kereskedelem. A koronavírus-járvány nyomán megváltozott felhasználói szokások hatása a mai napig érezhető. De vajon hol tart ma a hazai online piac és milyen trendek várhatók a közeljövőben? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.
A korábbi években a magyarországi e-kereskedelmet 15-20 százalékos növekedés jellemezte, ami nagyrészt megfelelt a régió átlagának. A koronavírus-járvány megjelenése, a hatósági korlátozások, illetve a boltzár-rendelkezések egyre magasabb fordulatszámra kapcsolták az online kereskedelmet – fogalmaz a megkérdezett marketingszakértő.
A GKI Digital és az Árukereső közös kutatásából az derül ki, hogy a 2020-as növekedésért elsősorban a rendelési gyakoriság és az átlagos megrendelési érték növekedése felelős. Ez némileg meglepő lehet, hiszen a vásárlói bázis növekedése logikus magyarázatnak tűnhetett volna, a növekedési plafon azonban erősen éreztette a hatását. A tavalyi évben hozzávetőlegesen 80 ezer fővel több aktív vásárlót tarthattunk számon, ez a növekedési ütem azonban nem vagy csak alig magasabb az előző évi eredménynél. Ezzel szemben az aktív vásárlók által leadott rendelések száma 18 százalékkal nőtt, illetve az átlagos megrendelési érték is nőtt 20 százalékot. Ezek a számok összesítve az e-kereskedelem 45 százalékos növekedését eredményezték.
Mindeközben a hazai e-kereskedelem részesedése 8,5 százalékra nőtt a teljes kiskereskedelmi forgalomban. Ez jelentős előrelépés az előző évekhez viszonyítva, így az online piac előretörése egyelőre töretlennek látszik.
A környezet tehát rendkívül kedvezőnek mondható. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy milyen irányt vesz a hazai e-kereskedelem, illetve milyen jövőkép rajzolódik ki a hazai webáruházak előtt. Sokan úgy vélik, hogy az egyre erősödő hazai piac miatt külföldi piacnyitásra is szükség lehet. Pozitív példaként felhozható az Extreme Digital, amely a szomszédos országok mellett Németországban, Csehországban és Bulgáriában is üzemeltet webáruházat. Tény azonban, hogy az idegen nyelven működtetett platform jelentős erőforrásigénnyel rendelkezik, amelyet a kisvállalkozások sok esetben képtelenek biztosítani.
Gyakran felvetődik a kérdés, hogy a kontinens keleti vagy nyugati fele kínál jobb feltételeket a terjeszkedésre. A célpiac megválasztása rendkívül nagy jelentőséggel bírhat, akár a teljes tevékenységet meghatározhatja. Mindenekelőtt fel kell tárni a lehetőségeket, illetve fel kell mérni, hogy az általunk forgalmazott termékek iránt milyen érdeklődés mutatkozik az adott régióban. Szerencsére ez könnyedén elvégezhető akár ingyenes szolgáltatások és alkalmazások segítségével is; a Google Trends és a Market Finder épp ezt a célt szolgálja.
A közép-kelet-európai régió előnyeként említhető a földrajzi közelség, az alacsonyabb szolgáltatás- és marketingköltség, valamint a konkurencia alacsonyabb fejlettségi szintje. A nagy népességszámmal rendelkező nyugat-európai piacokon a vásárlók megszerzése magasabb költségbe kerülhet, ráadásul a járulékos költségekért is többet kell fizetnünk, cserébe viszont nagyobb vásárlóerővel számolhatunk.
A megkérdezett marketingszakértő szerint a hazai vállalkozások egyre komolyabb szereplői lehetnek a külföldi piacoknak; ehhez megfelelő exporttervre, tudatos marketingre és jó logisztikai szolgáltatásokra van szükség. Ha figyelembe vesszük, hogy a magyar piac vezető webáruházai nagy többségben külföldi alapítású vállalatok, akkor biztosra vehetjük, hogy a határokon átívelő kiskereskedelem nagy potenciált tartogat.