A hazai lakosság körében a felnőttek egyre kevesebbet olvasnak rendszeresen könyveket. Az elmúlt időszakban nagymértékben esett azoknak a száma, akik előszeretettel vesznek a kezükbe különféle alkotásokat. A művek helyét legtöbb esetben az online játékok vették át, hiszen ezt jóval izgalmasabbnak tartják, pedig kár lenne lemondani az olvasás élményéről, ami megannyi pozitív dolgot hordoz magában.
Ebben a cikkben eláruljuk, hogy tényleg túl keveset olvasnak-e a felnőttek.
A könyvek világa
Nem elég, hogy egyre kevesebbet olvasunk, ezáltal a könyv vásárlások aránya is csökkenést mutat. Ez azonban nemcsak a kereskedőkre, hanem a fordítókra, a nyomdákra és mindenkire kihat, aki részt vesz egy könyv elkészítésében. A felnőttek közt is egyre kevesebben éreznek energiát arra, hogy belekezdjenek egy hosszabb könyvbe. Helyette inkább sorozatoznak vagy online játszanak, ami persze mind izgalmas tevékenység lehet, de azért kár lenne teljesen lemondani az olvasás élményéről.
A rendszeres olvasás ugyanis csodálatos hatással van a gyerekekre és a felnőttekre. A fiatalok jobban teljesítenek az iskolában, jobb lesz a szövegértésük, a szókincsük pedig folyamatosan fejlődik. Akik napi szinten olvasnak könyvet, azok kétségkívül intelligensebbek, könnyebben fognak hozzá egy-egy témához. Persze nem ez az egyetlen előnye annak, ha valaki szívesen bújik a lapok mögé.
Minden tizedik felnőtt olvas könyvet
Egy kutatás szerint 2005-höz képest nagyjából 12%-kal esett vissza azoknak a száma, akik rendszeresen olvasnak. A felnőtt magyar lakosság mindössze egytizede teszi meg mindezt, derült ki egy országos reprezentatív felmérésből. Azok pedig, akik heti szinten vesznek a kezükbe könyvet, évente átlagosan 37 regényt vagy alkotást olvasnak el.
Sokkal rosszabb hír azonban, hogy kiderült, a hazai felnőtt lakosság több mint fele szinte sosem vagy egyáltalán nem olvas. A népesség negyede évente pedig csak párszor vesz magának valamilyen művet. A költési szokásokról szintén készült felmérés, aminek eredménye, hogy egy hónapban a vásárlók átlagosan több mint 12 ezer forintot költenek könyvekre. A nyomtatott változatok továbbra is dominálnak, de az elmúlt években egyre nagyobb azoknak az aránya, akik e-bookra váltottak. Hangoskönyvet azonban kevesebb mint egytizedük hallgat rendszeresen.
Hol vesszük a legtöbb könyvet?
Akik kifejezetten szeretnek regények mögé bújni, azok legalább annyira szeretnek a könyvesboltokban járni. Persze ez nem azt jelenti, hogy a vásárlásokat esetleg nem online bonyolítják le, hiszen így nem kell sem cipekedni, sem pedig várni valamire, ami éppen nincsen az üzletben. A kérdőívre válaszolók 88%-a vásárolt nyomtatott könyvet az elmúlt egy évben és szintén 88%-uk az interneten keresztül szerzi be az adott művet. Ez leginkább azért történik, mert itt jóval több az akció és a leértékelés, a szezonális kiárusítás. Emellett itt még lehetőség van hozzájutni egy-egy kötethez anélkül, hogy a boltban kellene érte harcolni.
A nemek aránya
Azt gondolhatnánk, hogy nem számít, hogy férfiakról vagy nőkről van szó, ugyanolyan rossz a helyzet. Pedig ez nem igaz. A magyar férfiak több mint fele saját bevallása szerint nem szeret olvasni és szinte sosem vesz a kezébe könyvet. A nők közül azért valamivel többen teszi meg ezt és többet járnak rendszeresen boltokba és könyvtárba is. Vajon befolyásolja a könyvkiadást, hogy az olvasók nagy része a hölgyekből áll?
Sok kutatás erősítette meg, hogy a nők többet olvasnak, mint az urak. Amennyiben pedig egy fikciós kötetről van szó, akkor sokkal nagyobb a különbség a nemek között. Pedig aztán a nők hátrányból is indulnak, hiszen sokáig nem tudtak olvasni, ugyanis nem tanulhattak. Persze mindig van kivétel, de a 19. századig a hölgyek esetében jóval nagyobb volt azok aránya, akik analfabéták voltak.
Ezt követően szépen lassan eltűntek azok az emberek, akik nem tudtak írni és olvasni. Legalább a nyugati országokban mindenképpen. A regények piacát azóta a nők tartják fenn, bár a többi kategóriában is a hölgyek uralkodnak. Ehhez hozzájön, hogy hazánkban többen vannak a hölgyek, akik rendszeresen látogatják a könyvtárakat és az üzleteket. A nyomtatott újságokkal kapcsolatban egy ideje azonban nincsen eltérés. Ez főként azért történhetett, mert egyre több magazin dönt úgy, hogy fizikai formában adja el az újságait. Szépen lassan megszűntek a nőknek szóló változatok, így maradtak a rejtvények és a napilapok.
Rossz hír azonban, hogy alig 15 év alatt 12%-kal esett vissza a könyvolvasó felnőttek szám. Ezt korábban már említettük, arra viszont nem tértünk ki, hogy 2020-ra már csak a felnőttek 13%-a olvas heti rendszerességgel valamilyen könyvet. A helyzet pedig egyre csak rosszabb lesz, hiszen a fiatalok inkább a telefont és a tabletet bújják, már újságok közelébe sem nagyon mennek, a regényekről pedig nem is beszéljük.
Címlapkép: Illusztráció/pexels-photo-373465.jpg