Archív fotó

Harminchat év óta nem volt olyan erős földrengés Olaszországban, mint vasárnap reggel. E szomorú esemény kapcsán idézzük fel az 1925-ös egri földrengést, amely 5-ös erősségével Magyarország egyik legnagyobb természeti csapásának számít a mai napig.

1925. január 31-én, reggel 8 óra 5 perckor a Bükkhegység alján erős földrengés rázta meg Eger és térségét. Az 5-ös erősségű természeti csapásban szerencsére senki sem vesztette életét és senki nem sérült meg, ugyanakkor több mint 200 lakóház súlyosan megrongálódott.

Az Eger-patak völgyének észak-déli irányát egy tektonikus törésvonal határozza meg, melyet nagyjából a Petőfi tér környékében egy kisebb keresztez. Ezek okozták a híres 1925-ös földrengést Egerben, melyről Schréter Zoltán így írt a Természettudományi közlönyben:

“A rengést szörnyű föld alatti moraj kísérte. A földfelszín több helyütt hullámzó mozgást mutatott. Az épületek recsegtek, ropogtak, falak repedeztek, oromfalak, tűzfalak, kémények dőltek le. A rengési fészek nem nagy mélységben, a fiatal harmadkori rétegben lehetett.”

Az egri földrengés térképe
Az egri földrengés térképe

A rengés által okozott károkat 7 milliárd koronára becsülték Ostoroson, míg Egerben 16 milliárd koronás kár keletkezett. 1925-ben 1 kg kenyér ára 6000 korona volt.

A földrengés legnagyobb erővel Ostoroson jelentkezett, ennél csak kevéssel kisebb erővel és pusztítással tűnt ki az innét észak-nyugatra, 4 km-re fekvő Eger városának nagy részén és a 2.2 km-re nyugatra fekvő Kistályán.

Ostoroson 100 családot kellett kilakoltatni, mert életveszélyessé vált az ingatlanjuk. Novajon 10 ház komolyabban, több ház kisebb mértékben megrongálódott, több kémény ledőlt.

A Pesti Napló beszámolója az egri földrengésről
A Pesti Napló beszámolója az egri földrengésről

A helyi templom mellékhajójának mennyezete beszakadt. A település 406 épületéből mindösszesen 8 maradt ép. A temetőben a sírkövek eltörtek és kelet felé estek, és több sír is elmozdult az óramutató járásának megfelelő irányban.

A földrengést több előrengés előzte meg, melyek 1922. augusztus 12-én és 21-én és 1923. február 9-én következtek be. A rengések erejét Eger, Ostoros és Demjén, Kistálya, Novaj településeken is érezni lehetett. A beszámolók szerint morajlás, ablaküvegek zörgése, vízszintes irányú szitáló mozgás és zuhanás szerű hangokat lehetett hallani.

A rengések az emelkedő Bükk-hegység és annak déli peremén lévő süllyedő árok találkozásánál keletkeztek.