Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Parkot a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA – International Dark-Sky Association).
A cím birtokosaként a parkigazgatóság szabályozza a területén a jövőben létesíthető világítóberendezések típusát és fényáramát a természetes éjszakai környezet megóvása érdekében. Garantálja továbbá a természetes, sötét égbolt és éjszakai környezet megóvását és elősegíti az éjszakai állatfajok életének zavartalanságát.
Feladata még észlelőhelyet és a szabadidő eltöltésére alkalmas pontokat kijelölni a műkedvelő és a hivatásos csillagászok számára, ahonnan a természetes éjszakai égbolt zavartalanul megfigyelhető.
A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség független szervezetként felállított, szigorú szempontrendszere szerint világszerte kizárólag olyan területeken hozható létre csillagoségbolt-park, amelyek állami tulajdonban vannak és természetvédelmi oltalmat élveznek, illetve az égbolt minősége – az égitestek láthatósága – megfelel az előírásoknak. További kritérium, hogy a látogatók számára nyitott legyen a terület és a cím birtokosai az égbolt látnivalóit folyamatosan bemutassák a nagyközönségnek.
A települések növekedésével és a létesítmények bővülésével egyre növekszik a szükségtelen mértékű fénykibocsátás. Számos állatfaj van a természetben – például rovarok, kétéltűek, madarak, denevérek -, amelyeket zavar a mesterséges fény, s ezzel nemcsak az ő létük kerül veszélybe, hanem az egész ökoszisztéma károsodik.
Mindezeken túl a csillagos égbolt látványát mint az emberiség kulturális örökségének részét is fontos megóvnunk a jövő nemzedékei számára – vélekedett, hozzátéve, hogy a bükki csillagoségbolt-parkban a jövőben nem lehetnek a fényszennyezés növekedésével járó fejlesztések, és a meglévő lámpatesteket is fokozatosan fényszennyezés-mentesre cserélik.
Magyarországon a Zselic és a Hortobágy után harmadikként érdemelte ki a címet a Bükki Nemzeti Park.