Agria

Kezdődik a téli időszámítás

A téli időszámítás Magyarországon minden évben október utolsó vasárnapján kezdődik, ilyenkor hajnalban egy órával tekerjük visszafelé a mutatókat.  Mikor van pontosan az őszi óraátállítás? Október utolsó vasárnapján, azaz 2023. október 29-én hajnali 3 óráról 2 órára kell állítani az analóg órákat, ekkor kezdődik a téli időszámítás. A digitális készülékek, okostelefonok órái automatikusan visszaállnak. Tényleg eltörlik az óraátállítást? Ha igen, mikor lesz az utolsó óraátállítás? 2021-ben járt le az óraátállítás eltörlésének határideje, de az uniós tagállamok nem tudtak közös nevezőre jutni a kérdésben. Csehország megelégelte a várakozást, és  elsőként foglalt állást: öt évre szóló döntést hoztak, miszerint folytatják a nyári és téli időszámításra való átállást a következő években is. Csehország döntése minden bizonnyal jelentős hatással lesz a többi országra is, szóval egyelőre az tűnik valószínűnek, hogy a következő években még ősszel és tavasszal állítgatni fogjuk az órákat. A nyári-téli időszámítást kezdetben energiamegtakarítás céljából vezették be, azonban már nem származik belőle gazdasági előny. Egy uniós felmérés szerint az emberek inkább a nyári időszámítás mellett döntenének. Az őszi óraátállítás hátrányai A szakértők szerint az emberek bioritmusát is felborítja az évi kétszeri állítgatás. Az őszi óraátállítás azt eredményezi, hogy kevesebb ideig élvezhetjük a nappali fényt, ezáltal az emberek kevesebb időt tudnak a szabadban tölteni. Egyes elemzések szerint a kevesebb nappali fény és a hirtelen sötétedés az őszi óraátállítás után

Elhunyt dr. Harcsa Eleonóra főorvos

Hosszú, türelemmel viselt betegség után 65 éves korában elhunyt dr. Harcsa Eleonóra belgyógyász, diabetológus, klinikai farmakológus főorvos, a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Kórház nyugdíjas rendelőintézeti igazgatója. Dr. Harcsa Eleonóra 1982-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen diplomázott és mindvégig a Markhot Ferenc Kórházban gyógyított, kezdetben  a II. Belgyógyászati osztályon, majd a belgyógyászati  és a diabetes szakrendelésen. 2006 óta a járóbeteg-szakellátás igazgatói feladatait látta el nyugdíjazásáig a belgyógyászati, illetve diabetes gondozói rendelések mellett. Tagja volt a  kórházon belül az Intézeti Kutatásetikai Bizottságnak és a Tudományos Bizottságnak. Kuratóriumi elnöke volt  a „Tüdőgyógyászati Alapítvány”-nak, kuratóriumi tagja az „Egri Radiológia Támogatására Alapítvány”-nak. Több tudományos konferencia szervezésében vett részt. Számos tudományos előadást tartott. Tagja volt a Magyar Diabetes Társaságnak, részt vett a Cukorbetegek Egri Egyesületének munkájában, szervezte a lakossági szűréseket. Szakmai munkásságáért több elismerést kapott, többek között a  „Kelet-magyarországi Diabetológiáért”  és Életmű Díjat. Dr. Harcsa Eleonóra főorvos szakmai tudásával, közösségteremtő képességével példamutató módon segített embertársain, betegein, kollégáin.   A Markhot Ferenc Kórház fájó szívvel búcsúzik Főorvosnőtől, a köztiszteletben álló munkatárstól, baráttól. Emlékét kegyelettel megőrzi az intézmény közössége. Nyugodjon békében ! Marhot Ferenc Kórház

11 beavatkozás a hosszú hétvégén

A hosszú hétvégén 15 segélyhívás érkezett a katasztrófavédelem Heves vármegyei műveletirányítási központjába. Az 6 tűzesetet és 5 műszaki mentést összesen 14 hivatásos és 1 önkéntes tűzoltóegység kezelte. A beavatkozást igénylő esetek mellett 4 téves jelzés is érkezett az ügyeletre. Szombati események Összeütközött két személyautó a 3204-es mellékúton délelőtt, Gyöngyöshalász és Karácsond között. Az egyik autó az árokban állt meg. Az esetnél a gyöngyösi hivatásos tűzoltók áramtalanították a gépkocsikat, a balesetnek nem volt sérültje.  Kora este a hatvani hivatásos tűzoltók Hatvanban a Teleki úton, egy köbméteren égő szeméttüzet oltottak el.  Este lesodródott az úttestről, majd átszakította egy családi ház kerítését és az udvarra csapódott egy személyautó Hatvanban, a Boldogi úton. A balesethez a város hivatásos tűzoltói vonultak, akik áramtalanították a gépkocsit. Az autóban annak vezetője utazott, őt a mentők kórházba szállították. Egy lakóház tápkábele füstölt este Hatvanban a Mészáros Lázár úton. A város hivatásos tűzoltói áramtalanították az ingatlant, majd az áramszolgáltató szakembereinek kiérkezéséig biztosították a helyszínt.  Éjszaka a kéményben lerakódott égéstermék égett egy családi házban, Boldogon, a Kossuth Lajos úton. A tüzet a hatvani hivatásos és a helyi önkéntes tűzoltók kéziszerszámokkal oltották el, a tűz az épületre nem terjedt át, de a kémény használhatatlanná vált. Vasárnapi események: Hajnalban egy fa ága a járdára hasadt Kompolton, a Fleischmann utcában. Az

A hősökre emlékeztek az igazgatóságon

A Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság személyi állománya is tiszteletét fejezte ki az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére, a vármegyei igazgatóságon október 20-án megrendezett ünnepi állománygyűlésen. A rendezvényen elsőként a Himnuszt hallgatták meg a megjelentek, melyet Zelei László tűzoltó alezredes ünnepi beszéde követett. „1956 október 23-án egyetlen eszme, a szabadság eszménye kovácsolta össze a magyarokat, akik nem akartak közösség, gyökerek és hit nélküli országgá válni” – hangzott el a főfelügyelő beszédében. Az alezredes felelevenítette a forradalom történelmi pillanatait, kiemelve, hogy a magyarság akkor is szembeszállt bármilyen túlerővel, mikor a szabadság volt a tét. Az ünnepi beszédet egy Márai Sándor idézettel zárta Zelei László. Ezt követően parancsok felolvasásra került sor: Dr. Góra Zoltán tűzoltó altábornagy, a BM OKF főigazgatója beosztásában hosszú időn át végzett kiemelkedő munkája elismeréseként soron kívül századossá léptette elő Nagy Csaba tűzoltó főhadnagyot, a Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjét, illetve dicséretben és jutalomban részesítette Brenner Szabolcs tűzoltó főtörzsőrmestert, a Hatvani Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság beosztott tűzoltóját. Az érintettek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának székházában, az október 19-én megtartott ünnepi állománygyűlésen a főigazgatótól személyesen vehették át elismeréseiket. Az ünnepi megemlékezés a Szózat hangjaival zárult. Fotó: Szőke Péter BM OKF, Heves VMKI Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Nem az agyunk beteg, hanem az ételeink?

Nyugtatókat, antidepresszánsokat és megannyi más tudatmódosító szert szedünk, miközben nem is gyanakszunk rá, hogy szélmalomharcot vívunk a mentális jóllétünkért: egy új felmérés szerint kedvenc készételeink jelentősen leronthatják mentális állapotunkat. Miközben a pszichiátria évtizedek óta azt sulykolja, hogy a mentális zavarok az agy betegségei, amiket kémiai anyagokkal kell helyreállítani, a problémák nagy részének oka végig ott lehetett a szemünk előtt.A különféle reggeliző pelyhek, csipszek, csokis kekszek, gyümölcsjoghurtok, margarinok és szendvicskrémek, cukorkák, energiaitalok és még jó néhány azonnal fogyasztható étel manapság olyan szinten része az életünknek, hogy sokan el sem tudnák képzelni a napjainkat nélkülük. Az senki előtt nem titok, hogy ezek nem épp a legegészségesebb táplálékaink, de mivel a feliratok gyakran kecsegtetnek olyan előnyökkel, mint a hozzáadott vitaminok vagy a kalciumtartalom, ezért eszünkbe sem jut gyanakodni, hogy sokkal több kárt okozhatnak, mint hasznot. Egy október elején publikált nagyszabású felmérésből viszont az derült ki, hogy ezek az úgynevezett ultra-feldolgozott ételek bizony több mindenért is felelőssé tehetőek, mint a magas vércukor vagy az elhízás.A Sapien Labs nevű non-profit szervezet összesen közel 300.000 emberről gyűjtött össze adatokat egy átfogó kérdőív segítségével, melyben rákérdeztek, hogy a kitöltők milyen gyakorisággal fogyasztanak ultra-feldolgozott ételeket, milyen az általános mentális állapotuk (47 különböző szempont alapján), illetve milyen gyakran végeznek testmozgást és mennyi

Miért néznek az emberek sportot?

Ha egy olyan tevékenységet keresel, ami összefogja az embereket és megadja a lehetőséget arra, hogy közös élményben legyen részesük, a közös sportnézés egy kiváló választás lehet. Élvezzük, mikor barátainkkal, társaságban van lehetőségünk egy-egy meccs nézésére, hiszen ez egy olyan környezetet teremt, ahol lehetőségünk van kiengedni a gőzt, és közben szórakozhatunk is. Egyesek még egyfajta katarzist is átélhetnek. Kapcsolódás Többször mikor összeülünk, nem csak a meccseket nézzük. Szenvedélyes beszélgetésekbe merülünk, mely során elmeséljük egymásnak, mit tudtunk meg kedvenc csapatunkról, játékosunkról, mik az aktuális előrejelzések és hírek az adott sportágban. Ez egy páratlan alkalom a kapcsolódásra, legyen szó családtagokról, barátokról, vagy más, még számunkra idegen szurkolókról. Nem tudod mit nézz? Kapcsolgatod a csatornákat, de sehol sincs egy jó meccs? A net4 plusz adása rengeteg különféle élő sportközvetítés nézésére ad lehetőséget, a nap bármely szakaszában! Rajongók A rajongás egy komplex jelenség, több mindent foglal magában, mint az adott sportág szeretete. Ha valakit rajongónak hívunk, akkor olyan szociális készséget is párosítunk hozzá, mint hogy tudja, hogyan interaktáljon és létesítsen kapcsolatot más rajongókkal, és hogyan mutassa meg támogatását kedvenc csapatának. Ki számít rajongónak? Vannak azok, akik extrém végletekig elmennének kedvenc csapatukért, és minden egyes meccsre elmennek, hogy szurkolhassanak, történjén bármi is. Emellett persze vannak azok, akik talán nem ennyire szenvedélyesek, de igenis élvezik

Hogy használd fel a komposztot?

Miután beszereztél vagy otthon elkészítetted a komposztot, hogyan tudod azt felhasználni? Ez a sokoldalú kerti anyag gazdagítja a talajt, javítja a növények egészségét, és még sok minden másra is jó. Az alábbiakban megtudhatod, hogyan használhatod ki a komposzt előnyeit a kertedben! Legyen szó virágágyásról, zöldséges kertről vagy csak néhány cserepes növényről és balkonládáról, a komposzt használata mindig jó ötlet. Mikor használj a komposztból? A komposztálás nulladik lépése, hogy megnézzük, valóban használható-e az anyag kertünkben. Egy éber kertész tudja, hogy a komposzt elkészülésekor látványos változások következnek be. Először is, a halom térfogata kb. a felére zsugorodik, és az egyes anyagok már szinte felismerhetetlenek lesznek benne. Ez a változás a komposztáló mikrobák szorgos munkájának az eredménye, amik a nyers anyagokat lebontják, és közben hőt termelnek. Ahogy ezek a mikrobák tevékenykednek, a komposzthalom belső része felmelegszik, és gőzt bocsát ki, jelezve az aktív bomlás folyamatát. Amikor a komposzt készen van, abbahagyják a hőtermelést. Az érett komposzt felismerhető jellegzetes kinézetéről és tapintásáról is. A kész komposzt sötét, gazdag színű, és könnyen morzsolható, hasonlóan a talajhoz. Emellett kellemes, földszagú aroma árad belőle, amely azt mutatja, hogy kerted számára már használható állapotban van. Fontos, hogy ellenállj a kísértésnek, hogy félkész komposztot használj. A komposztáló mikrobák az átalakítási folyamat során nitrogént fogyasztanak

Vérüket adták a tűzoltók

Az elmúlt évek hagyományaihoz hűen a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat Heves vármegyei munkatársai, illetve a Heves vármegyei katasztrófavédelem véradást szervezett október 11-én a Katasztrófák Csökkentésének Világnapjára emlékezve. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben döntött arról, hogy október második szerdája a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja lesz, 2002-ben módosult az elnevezés, majd később, 2009-ben a dátum is: október 13-át jelölték meg a Katasztrófák Csökkentésének Világnapjának. Célja, hogy megemlékezzünk a természeti katasztrófák áldozatairól, valamint az emberek szerte a világon csökkentsék a katasztrófák okozta veszteségeket és felhívják a figyelmet a rájuk leselkedő kockázatok megfékezésének fontosságára. Az egri katasztrófavédelmi kirendeltség épületében és Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban 58 önkéntes jelent meg, hogy hozzájáruljanak a vérkészítményekre váró emberek mielőbbi felépüléséhez és gyógyulásához.  Az önkéntesek közül kollégánk, Zelei László tűzoltó alezredes pontosan harmincadik alkalommal adott vért, aki a kerek számú önzetlen segítségéért a szervezőktől egy emléklapot vehetett át.  Fotó: Heves VMKI Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Karikó Katalin Nobel-díjat kapott

A világot megbénító koronavírus-járvány elleni egyik leghatékonyabb védekezési módszer, a más betegségek ellen is bevethető mRNS-alapú vakcina feltalálói, Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus érdemelték ki idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – jelentette be hétfőn délelőtt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Karikó Katalin és Drew Weissman 2005-ben szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását, melyen akkor már évek óta dolgoztak. A most orvosi Nobel-díjjal jutalmazott mRNS technológiára alapul a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája, azok az újfajta oltóanyagok, melyek hatékonyságukkal jelentős mértékben hozzájárultak a koronavírus-járvány előtti küzdelem sikeréhez, illetve ahhoz, hogy az élet visszatérhessen egy nagyjából normálisnak tekinthető kerékvágásba. © Pennsylvaniai Egyetem Vagy felhagy a kutatással, vagy elveszíti a munkáját – ezt Karikó Katalinnal közölték főnökei a kilencvenes években. Az Egyesült Államokban élő magyar kutató hitt a munkájában, és alacsonyabb beosztásban, csökkentett fizetéssel is tovább vizsgálta az eljárást – ez derül ki többek között a biológus rövid életrajzából, melynek további érdekességeit ide kattintva olvashatja el. Karikó Katalin hitt csak az mRNS-ben Az mRNS, vagy hírvivő RNS a DNS-ben leírt információkat továbbító anyag, amely a fehérjék előállítását irányítja a sejtekben. Ennek a mechanizmusnak a kijátszásával a sejtek bármilyen fehérje előállítására rávehető, a módszer így nemcsak a koronavírus ellen és nem csak oltóanyagként használható, hanem különböző