A világot megbénító koronavírus-járvány elleni egyik leghatékonyabb védekezési módszer, a más betegségek ellen is bevethető mRNS-alapú vakcina feltalálói, Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus érdemelték ki idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – jelentette be hétfőn délelőtt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Karikó Katalin és Drew Weissman 2005-ben szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását, melyen akkor már évek óta dolgoztak.
A most orvosi Nobel-díjjal jutalmazott mRNS technológiára alapul a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája, azok az újfajta oltóanyagok, melyek hatékonyságukkal jelentős mértékben hozzájárultak a koronavírus-járvány előtti küzdelem sikeréhez, illetve ahhoz, hogy az élet visszatérhessen egy nagyjából normálisnak tekinthető kerékvágásba.
Vagy felhagy a kutatással, vagy elveszíti a munkáját – ezt Karikó Katalinnal közölték főnökei a kilencvenes években. Az Egyesült Államokban élő magyar kutató hitt a munkájában, és alacsonyabb beosztásban, csökkentett fizetéssel is tovább vizsgálta az eljárást – ez derül ki többek között a biológus rövid életrajzából, melynek további érdekességeit ide kattintva olvashatja el.
Karikó Katalin hitt csak az mRNS-ben
Az mRNS, vagy hírvivő RNS a DNS-ben leírt információkat továbbító anyag, amely a fehérjék előállítását irányítja a sejtekben. Ennek a mechanizmusnak a kijátszásával a sejtek bármilyen fehérje előállítására rávehető, a módszer így nemcsak a koronavírus ellen és nem csak oltóanyagként használható, hanem különböző genetikai betegségek és rák kezelésében potenciális eszköz lehet. A Nobel-bizottság közleménye szerint az mRNS-technológiában sokáig nem látták az előrelépést a tudósok, de Karikó Katalin kitartóan kutatta ezt a megoldást a Pennsylvania Egyetemen, de kevesen hittek benne. Az intézménybe akkor érkező immunológus, Drew Weissman azonban az elképzelés mellé állt, és 2005-ben először publikálták az eredményeiket.
A 2008-ban és 2010-ben publikált újabb tanulmányaikban kimutatták, hogy a bázismódosításokkal generált mRNS szállítása jelentősen megnövelte a fehérjetermelést a módosítatlan mRNS-hez képest, ezzel csökkentették a gyulladásos válaszokat és növelték a fehérjetermelést: Karikó Katalin és Drew Weissman elhárította a kritikus akadályokat az mRNS klinikai alkalmazása előtt.
Kezdett megélénkülni az érdeklődés az mRNS technológia iránt, és 2010-ben több cég is dolgozott a módszer kifejlesztésén. A Zika-vírus és a MERS-CoV elleni vakcinák kidolgozására került sor; de a Covid-világjárvány kitörése után rekordsebességgel fejlesztettek ki két, a SARS-CoV-2 felszíni fehérjét kódoló bázismódosított mRNS-oltóanyagot. Mindkét vakcinát már 2020 decemberében jóváhagyták.
Az oltások milliók életét mentették meg, és lehetővé tették a visszatérést a normális élethez a Földön. Az idei Nobel-díjasok az mRNS bázismódosításainak fontosságára vonatkozó alapvető felfedezéseik révén alapvetően hozzájárultak korunk egyik legnagyobb egészségügyi válságának felszámolásához” – áll a Nobel-bizottság méltatásában.
Karikó Katalin a 11. magyar Nobel-díjas, és az első magyar Nobel-díjas nő
HVG, Infostart
Címlapkép: MTI