Az EU jövő tavasszal eltörli a téli és a nyári időszámítást, a tagállamok maguk dönthetnek, melyiket választják – hazánk szándékait egyelőre nem ismerjük, de ha a télinél maradunk, most vasárnap tekertük utoljára az óramutatókat.
Az Európai Unió tavaly határozott az évenként kétszer esedékes óraátállítás 2021-es eltörléséről úgy, hogy tagállami hatáskörbe utalta, az egyes államok a téli vagy a nyári időt szeretnék-e véglegesíteni. A döntést az uniós polgárok 80 százaléka támogatja, az indoklás is logikus: ma már semmiféle gazdasági előny nem származik belőle, az emberi szervezetet viszont jelentősen megterheli – van, aki egy-két hétig is nyögi az elvesztett vagy hozzáadott egy-egy óra hatásait.
A kivitelezés meglehetősen praktikus gyakorlat szerint zajlik. Most vasárnap, október 25-én még minden uniós országban életbe lép a téli időszámítás, azaz hajnali 3-kor az órákat hajnali 2-re állítjuk át.
Ezek után viszont ahol a téli mellett maradnak, többé nem lesz óraátállatás, ahol viszont a nyárit választják, ott 2021. március 28-án, a hónap utolsó vasárnapján még tekernek egy utolsót. Ezúttal előre, hajnali 2-kor 3 órára.
A téli a természetes
Egyszerűnek tűnik, de mégsem az, főleg hogy egyáltalán nem ismerjük a részleteket: mi alapján és hogyan dönt Magyarország, illetve miként kerülheti el az európai közösség, hogy a mindennapokat „időviharba” taszítsa az államok minden bizonnyal sokszínű időválasztása?
Ami a dilemma tudományos vetületét érinti, rég nincs vita az óraátállítás eltörlésének szükségességéről, és abban is egyetértés mutatkozik, hogy a téli időszámítás véglegesítése lenne az előnyösebb. Ez ugyanis a „természetes” idő, amiben szervezetünk egészen a modern korig a nappalok és éjszakák váltakozásához alkalmazkodott.
A sötétség és világosság számos élettani funkciónkat befolyásolja, ebből a szempontból pedig nem mellékes, hogy hazánk földrajzi elhelyezkedésén a legmagasabb napállás a téli időszámítás szerint van legközelebb a délhez.
Könnyen lehet, hogy elérkeztünk az utolsó téli óraátállításhoz, ám a végleges döntést az Európai Bizottságnál fogja meghozni -jó régóta náluk pattog a labda-. Sok kérdést kell ugyanakkor átrágni, egyfelől ott a tudomány álláspontja, másfelől az embereké, és harmadsorban a politikáé, nevezetesen hogy az egységes piacok ne legyen kárvallottjai annak, ha például az EU-n belüli országok más és más időszámításra állnak át. Belesetek, alvászavarok, stressz, meteorológiai gondok, mi az igazság az óraátállításról, és mi mellett kellene döntenünk?
Egyeztetést kért az EU
Egyetlen dilemmánk maradt a végére: hogyan kezeli majd az unió azt a kavalkádot, amit a várhatóan eltérő tagállami döntések okoznak majd? Az időzónákat is figyelembe véve akár kétórás eltérések is adódhatnak szomszédos államok között, ráadásul minden rendszer nélkül, a szélrózsa minden irányában.
Az EU-nak hivatalos iránymutatása nincs, de nagyon nyomatékosan felhívta a tagállamokat, hogy épp a káosz elkerülése érdekében tekintsenek körbe saját környezetükben, és lehetőleg a szomszédaikkal egyeztetve hozzák meg döntésüket.
Ők döntenek az óraátállításról
Bárhogy is vélekedjen a tudomány vagy a lakosság, a döntés a tagállami vezetők kezében van. Ők pedig úgy fognak dönteni, hogy az egységes piacok működése biztosítva legyen.
Ez lesz tehát a perdöntő, amiben persze szóba jöhet a népakarat is. Ha ugyanis a legnagyobb országok lakói is inkább a nyári időszámítást preferálnának, sőt mi több, még a kisebbeké is, akkor aligha mennének szembe az államhatalmak a népakarattal egy ilyen, gyakorlatilag minden állampolgárt konkrétan érintő kérdésben.
Ne felejtsük tehát az órákat vasárnap, október 25-én hajnali három óráról kettőre visszatekerni. Lehet ez lesz az utolsó október, amikor erre szükség lesz!
(MTI, 24.hu)