Hajlamosak vagyunk egy-egy világszintű sportesemény kapcsán csak az első helyezettről beszélni. Magyarországon úgysem szívesen fogadják a dobogó további fokait vagy annál gyengébb eredményt. Pedig egy ezüstérem is szépen csillog, nagyszerű teljesítményt tükröz és természetesen a belefektetett munkát. Azt sem szabad elfelejteni, hogy gyakran az első három helyezett között sokszor inkább csak a szerencse határozza meg, végül kinek a nyakába kerül a legfényesebb érem.
Nehéz megjósolni a végső győztest
A qatari vb bővelkedett meglepetésekben, ezért a legtöbben már a nyolcaddöntőbe jutott néhány csapat egy részére sem számítottak. Azt, hogy ki lesz a győztes, ez alapján igen nehéz kinyilvánítani, maximum találgathatunk. Sajnos akármennyire is szeretik a magyarok a focit, hazánk válogatott játékosainak nem szurkolhatunk. Ha az esélylatolgatásokról szeretnénk tájékozódni, olvasgathatunk különböző oldalakon, például a 22bet regisztráció után hozzájuthatunk az információkhoz.
Volt egyszer egy Aranycsapat…
Generációk tisztelték és rajongtak, illetve rajonganak mai napig az egykori Aranycsapat tagjaiért. Hihetetlen eredmények, ami miatt az egész világon, ha bárki meghallja Magyarország nevét, egyöntetűen kiált fel: Puskás! Nyilvánvalóan Puskás Ferenc nem egyedül érte el mindezt, mégis őt tartják az akkori futballnemzedék legtehetségesebbjének. Pedig az Aranycsapatnak nem csak annyi volt a dolga, hogy lelkiismeretesen és szorgalmasan készüljön a különböző megmérettetésekre. Hányattatott sorsuk volt. 1956-ban mintha mindenki elfelejtette volna a sok élményt és dicsőséget, amit ők hoztak hazánknak. Pillanatokon belül üldözöttekké és ellenségekké váltak. Talán nevezhetjük szégyenteljesnek, hogy a csapat tagjai közül joggal sokan évekig, sőt évtizedekig haza sem merészkedtek.
Az egész az évszázad meccsével kezdődött
A XX. század kiemelkedő teljesítményének tartották, amikor Magyarország először Angliában, majd hazai pályán is legyőzte Angliát. Az a válogatott ugyanis hazai pályán fennállásának addigi ideje alatt még sosem kapott ki. Az évszázad meccsét 1953. november 25-én játszották 6:3-as magyar győzelemmel. A magyar gólokat Hidegkúti Nándor (3), Puskás Ferenc (2) és Bozsik József (1) lőtték. A visszavágón Anglia jogosan szeretett volna revansot venni, de sajnálatukra ez sem sikerült. A 7:1-es vereség nyilvánvalóan nem szerepelt a terveik között.
Csak VB-ezüst
Nem csoda, hogy a fentiek alapján Magyarország abszolút esélyesként indult a svájci világbajnokságon. A döntőben aztán sajnos nem tudták hozni a győztes formájukat. Grosics nem volt csúcsformában, Bozsik és a védelem is hibázott. A felállásban a sérülések miatti eltérések szintén hozzájárulhattak a vereséghez. Úgy látszik, a döntő meccs előtti rakoncátlanság már akkor is divat volt, ezen csak néhány játékos vett részt, de belőlük elég sok energiát kivett. Tény és való, hogy a magyar válogatott hibát hibára halmozott, helyzetek maradtak ki, Puskás csak félig volt egészséges. Akárhogyan is, ami ma sikernek számítana, azaz egy világbajnoki ezüstérem, az akkor óriási felháborodást keltett és az Aranycsapat végét jelentette.
És vajon melyik lesz majd a XXI. század meccse?
A XX. század meccsének titulált angol-magyar mérkőzés beírta magát a történelemkönyvekbe. Még az is ismeri a tényeket, akit csöppet sem érdekel ez a sportág. Kíváncsian várjuk tehát, hogy melyik lesz a XXI. század meccse. Mi lesz a legnagyobb meglepetés, a legjobb teljesítmény, a legérdekesebb eredmény? Mi alapján választják majd ki? Akárhogyan is történjék, a qatari világbajnokság ugyan bővelkedett meglepetésekben, de az évszázad meccsét valószínűleg nem ez a sportesemény szolgáltatja majd. Sebaj, van még egy kis idő, hiszen még csak a XXI. század elején járunk.
Címlapkép: unsplash.com