Kutas Rudolf, átányi lakos kérte hírportálunktól, hogy tegyük közzé olvasói levelét. Mi “a hír szent, a vélemény szabad” szellemében most eleget teszünk a kérésnek, és a levél szövegét szerkesztés és változtatás nélkül közöljük.
“Az országunk két fele: nyugat-kelet
A nyugatot mindenki ismeri: a múlt politikai rendszere más értelmet is adott e kifejezésnek. Nem csak a földrajzi tartózkodásunk meghatározásaként, annak tájolásaként használta. A jólétet, a gazdagságot, a fejlődést is jelentette a magyar ember számára. Persze ez a meghatározás így nem egészen fedi a valóságot. Miért is? Magyarországon két nyugat kép alakult ki az emberekben. Az ország nyugati részén élők másként élik a „nyugat” adta előnyöket, míg a keleten élők csak vágynak ezen előnyökre. Magyarországon a kelet kifejezésnek is van egy meghatározó bája.
E bevezető okfejtés után adódik a téma, maradjunk keleten, és nézzük meg itt, hogy élnek az emberek!
Megyék, városok, falvak.
Mindegyikről megállapíthatjuk, hogy nyugathoz képest elmaradott. Kelet megyéi nagy részben mezőgazdasági területekkel rendelkező térségek. Többségben e területek nagy városai, a megyeszékhelyek. E városok többsége, a földeken megtermelt termények feldolgozásával tudott, tud megélhetést biztosítani az ott élőknek. Észak-keleten a bányászat is sok embernek adott munkát. Múltban e városoknak volt ipari tevékenysége is. Ilyen volt például az egyik legnagyobb foglalkoztató, a Diósgyőri Acélművek.
Ma keleten a legnehezebb a falvak helyzete. A falvakban élő emberek populációját áttekintve, igen magas számban van jelen a Roma nemzetiségű lakosság. A magyar nemzetiségű lakosság elöregedett, fiatal alig akad.
Sajnos a falvak fejlesztésének elmaradása odavezet, hogy előbb-utóbb mutatóban csak, mint egy skanzen fog megmaradni. A fenti tényekből adódóan e térségekre jellemző az aluliskolázottság, a mélyszegénység és a bűnözés.
Átány községben élek immár ötödik éve. Az itteni polgármester sajnos semmit nem hajlandó a falu fejlődésének érdekében megtenni.
Tisztelettel jelentem, a helyzet változatlan!
Nem tudom, mit kellene még tenni annak érdekében, hogy valami változást elérjek! Közútjaink állapota minősíthetetlen állapotban vannak, mennek tönkre. Közlekedési figyelmeztető táblák a főútvonalon hiányoznak. Ezen útszakasz mellett van két oktatási intézet, orvosi rendelő, önkormányzati hivatal, templom, posta. Van a faluban egy mellékút, ami viszont érthetetlen módon közlekedésbiztonsági táblákkal, fekvőrendőrrel van ellátva. A település egyes részein fellelhető aszfaltozott utak viszont elhanyagoltak, megy tönkre. Azt az értéket, amit valamikor több millió forintból-közpénzből létrehoztak, most a falu vezetése a kötelességének elmulasztásával, tovább rongálja! Lakóingatlanokhoz vezető földutak járhatatlanok. Mentő nem tud bemenni, az idős beteget nyakig sárba kézben, kell kihozni a mentőhöz.
A falun keresztül folyó Hanyi ér felett épített hidakat saját képviselő testületi határozat alapján, az ott lakók megkérdezése nélkül, elbont. A településen egyre több az illegális szeméttelep. E tény következményeképpen a rágcsálok (patkány, egér) nagy számban elszaporodtak. Lassan a szemét lepi el a falut.
Az elhagyott ingatlanokon megrongált, az éghető és hasznosítható anyagoktól megszabadított romházak látványa háborús képek érzetét keltik az emberekben.
Közbiztonság egyenlő a nullával. Statisztikailag javult, persze nem tudni, mihez képest.
Az önkormányzat vásárolt mezőgazdasági gépeket, amivel a tulajdonában lévő földeket műveltet meg közmunkásokkal. Régen ezt úgy hívták T.SZ. Az önellátó falu kifejezés mögé bújva termelnek, állítólag az iskola, óvoda és idős otthon részére. A megművelt területek nagyságát és az ellátott intézmények felvevő kapacitása ismerve, felmerül, bennem a kérdés mi történik a többi terménnyel? EU-s pályázaton nyert összegből sertés ólat építettek, nem tudni mennyi forintból. Itt állítólag 60-70 sertést nevelnek, ennek a sertésállománynak a lakossági haszna megint csak ismeretlen.
Közmunka foglalkoztatás abban merül ki, hogy a polgármesteri hivatal körül söprögetnek minden nap. A falu többi területének takarítása, tisztán tartása nem fontos.
Vannak eredmények is!
A Dr. Fél Edit közösségi házat uniós pénzből átépítették, tatarozták.
Ezen intézményben szervezett tartalom egyenlő a nullával. Civil kezdeményezésnek nem ad helyet (színjátszó csoport, tánccsoport, bábszakkör). Ezen csoportok ez intézményben való működésének engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik, amelyhez nem járult hozzá!
Orvosi rendelő építése uniós pénzből.
A község lélekszámát, és egészségi állapotát ismerve az intézmény betegváróterme kicsire sikeredett. Beteg gyerek, felnőtt egy légtérben. A derítő ürítésekor elviselhetetlen fekália szag árasztja el az épületet.
Uniós pénzek felhasználásával néprajzi értékek megóvása lett még megvalósítva (Kakas ház, élőporta kialakítása). Senki nem látogatja, értelmetlen beruházás. Sok millió forint elköltése a semmire. Az élőporta disznó ól a falu közepén lett kialakítva, és ott élő embereket az ól illatával megörvendeztetve.
Polgármester rokonának (lányának) tulajdonában lévő HANNA LAK vendégház EU-s pénzből való megvalósítása.
Öt éve küzdök. Levelek, beadványok, bejelentések minisztériumoknak, közigazgatási hivatalnak. Heves megyei kormányhivatal 2016. 10.15. napon szemlét tartott a faluban a fent leírt bejelentések kapcsán. A mai napig nem kaptam jegyzőkönyv másolatot, és értesítést arról milyen határozat született.
Nem többet szeretnénk mi itt lakók, csak élhető körülményeket, ami úgy gondolom a XXI. században nem nagy igény.
Kutas Rudolf”