Forrás: Sokszínű vidék
Október 25-én ünnepli 75. születésnapját Kovács Kati Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekesnő, az egyik legsikeresebb, egyedülálló hangú magyar előadó.
Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.
A Heves megyei Verpeléten született. Apja teherautósofőr volt, szülei válása után édesanyjával és két testvérével maradt. Első húsz évét Egerben élte le, iskolás korában a verekedős, vagány gyereket “Dinamit Katinak” becézték, egyénisége alakulásában nagy szerepe volt kedvenc időtöltésének, a sportnak. A zenével középiskolás korában kezdett ismerkedni: a gimnázium amatőr zenekarával Little Richard-dalokat énekelt, s mivel akkoriban főleg a dzsessz érdekelte, otthon Ella Fitzgerald előadásmódját próbálta utánozni.
1962-ben jelentkezett először a Ki mit tud?-ra, de már az első rostán kibukott, az indoklás szerint: “amit ő csinál, az nem éneklés, hanem inkább ordibálás”. Annyira elment a kedve az egésztől, hogy többet próbálkozni sem akart, az 1965-ös versenyre a tudtán kívül nevezte be édesanyja. Első lett, s ezzel beindult a karrierje. A versenyen egy debreceni dzsesszegyüttes kísérte, amelynek zongoristája Koncz Tibor, későbbi férje, mentora és komponistája volt.
Az Egerből Budapestre került orvos-írnok lány a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-tanszakára kezdett járni, de továbbra is nehezen élt, a Ki mit Tud?-ra még az orvosa vett neki cipőt. 1966-ban a Rádió Tánczenei Stúdiójának növendéke lett, s ebben az évben megnyerte az első Táncdalfesztivált is a Nem leszek a játékszered című dallal. A hatvanas évek második felében nagyon sok tehetséges énekesnő bukkant fel, de a népszerűségi listák élén – akárcsak a beategyütteseknél az Illés, Omega, Metró nagy hármasa – hamar kialakult az egymással rivalizáló “triumvirátus”: Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta. A zenekarokkal ellentétben ők sosem álltak együtt színpadon, s ez nem Kovács Katin múlott.
1967-ben fedezte fel a film: hosszas rábeszélésre szerepet vállalt Kardos Ferenc első filmjében, az Ünnepnapokban. Az Eltávozott nap és a Fejlövés című filmekben nyújtott alakításaiért 1968-ban megkapta az év legjobb női főszereplőjének járó díjat, ugyanebben az évben főszerepet játszott még a Holdudvar, a Fényes szelek és A hamis Izabella című filmekben is. Póztalan egyszerűsége, természetes bája jól érvényesült a mozivásznon.
Bár hanganyaga és csaknem öt oktávnyi hangterjedelme a legnehezebb dzsessz, gospel, spirituálé és blues dalok eléneklésére is alkalmassá tette, a népszerűség megszerzése, megtartása érdekében a közönségigényt jobban kiszolgáló slágereket választotta (Most kéne abbahagyni, A régi ház körül stb.). Miközben folyamatosan turnézott itthon és külföldön, másodszor is megnyerte a Táncdalfesztivált: 1972-ben az Add már Uram az esőt című első magyar rock-spirituáléval diadalmaskodott. A hetvenes évek elején kétszer is nyert a Tessék választani című rádiós könnyűzenei versenyen, 1972-ben ő lett a drezdai nemzetközi táncdalfesztivál és az írországi Castlebarban a country dalok fesztiváljának győztese. 1974-ben a legnépszerűbb külföldi énekesnek választották meg az NDK-ban, s az év sztárjának Angliában a Music Week című szaklap listáján.
Hofival és Koós Jánossal is dolgozott
A legjobb szerzők is szívesen írtak neki dalokat. 1974-ben és rá két évre Presser Gáborral és az LGT-vel készített két lemezt olyan slágerekkel, mint a Rock and roller, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, Az eső és én vagy a Közel a naphoz. 1978-ban egy kivételes albumot írtak a számára, a két szerző, Szörényi Levente és Adamis Anna sem előtte, sem azóta nem dolgozott együtt. Közben vissza-visszatért a hagyományos tánczenéhez, az ezekben az években felvett Ha legközelebb látlak, Indián nyár, Találkozás egy régi szerelemmel és más dalok örökzöld slágerekké váltak. Két album erejéig (1979, 1983) a V’Moto-Rock együttessel is együtt dolgozott, a dalok komponistája második férje, Lerch István – a zenekar billentyűse – volt. Számos dalához ő maga írta a szöveget, így Vangelis híres filmzenéjének feldolgozásához is (A Paradicsom meghódítása – 1492). A hetvenes években sokat dolgozott Hofi Gézával és Koós Jánossal a zenés paródia műfajában.
Az éneklés számára szenvedély, lételem
Tudom, hogy erre születtem. Igazán azóta vagyok az, aki, amióta ezt csinálom, és addig maradok, amíg csinálni tudom– nyilatkozta.
Kovács Kati számos rekordot tudhat a magáénak: 42 nagy és 92 kislemeze jelent meg, ebből 25 külföldön. Több mint háromszáz gyűjteményes albumon jelentek meg felvételei, legalább 500 dal van a repertoárjában. Lemezei világszerte több mint tízmillió példányban keltek el, a magyar hanglemezgyártás történetében neki jelent meg a legtöbb szólólemeze. Idehaza az ő dalait dolgozták föl legtöbbször, s előadták már őket angolul, németül, franciául, finnül, spanyolul, olaszul, csehül és oroszul is.
1986-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 2011-ben tisztikeresztje kitüntetést vehette át. 2014-ben lett Kossuth-díjas “a magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, páratlanul gazdag előadóművészi tevékenységéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként”. 2011-ben Budapest, 2013-ban Eger díszpolgára lett.
Napjainkban is páratlan energiával, fiatalosan, jó kondícióban koncertezik, utóbbihoz nagymértékben hozzájárul, hogy rendszeresen teniszezik negyedik férjével, akivel több mint huszonkét éve él boldog házasságban. Idén ősszel-télen fiatal muzsikusokból álló saját együttesével és szimfonikus zenekari kísérettel ad életműkoncertet a nagyvárosokban és Budapesten.
Címlapkép: MTI/Komka Péter