A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ünnepi műsorával, Habis Lászó polgármester emlékező beszédével és koszorúzással emlékezett meg Eger a trianoni diktátumról az egri Országzászló Emlékműnél.
A Himnusz eléneklésével és Habis László emlékező beszédével kezdődött az egri megemlékezés.
Eger polgármestere felidézte: az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilv ánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. E gesztussal Magyarország megerősítette elkötelezettségét a nemzet tagjainak és közösségeinek közös kapcsolattartása mellett, és támogatásáról biztosította a határon túli magyarok természetes igényét a közösségi autonómiára – emelte ki.
Habis László hangsúlyozta: bár 1920. június 4-én “szétszakítottak” az országot, elpusztítani nem tudták azt, a magyar nemzet ma is él.
“Át kell lépnünk Trianon árnyékán, mert egy múltban élő nemzet nem tud sikeres jövőt építeni. Kizárólag egy gazdaságilag erős és komoly erkölcsi értékeket felmutató Magyarország lehet sikeres, bízunk az összefogás és a nemzeti megújulás erejében”
– fogalmazott a polgármester.
Arról is beszélt: Eger mindig is hű volt a határon túli magyarokhoz: Nagyszőlőssel, Dobóruszkával, Munkáccsal és Gyergyószentmiklóssal a mai napig jó kapcsolatot ápol, támogatja a kárpátaljai magyarokat és a perényi iskolát.
A Szilágyi Erzsébet Gimnázium diákjai versekkel, népdalokkal és néptánccal tisztelegtek a feldarabolt történelmi Magyarország előtt.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada – mintegy 3,2 millió ember – az új határokon túlra került.
Tekintsd meg fotógalériánkat a megemlékezésről:
