Domán Dániellel a Kétfarkú Kutya Párt egri polgármester- és képviselőjelöltjével beszélgettünk a várossal kapcsolatos terveiről, Eger lehetséges kitörési pontjairól és az elmúlt 5 év elszalasztott lehetőségeiről.
– Korábban függetlenként mérettette meg magát a helyhatóságin, most pártszínekben indul nemcsak a 7. választókerület képviseletéért, de a polgármesteri székért is. Miért a Kétfarkú Kutya Pártra esett a választása?
– Kezdem azzal, hogy a 2022-es időközi Hajdúhegyi választás megmutatta, hogy igenis van igény egy alternatívára, egy új hangra, amely nem azonos az elmúlt évtizedek becsontosodott pártstruktúrájával. Megfelelő partnereket viszont nem találtam a politikai ambícióimhoz. Együtt dolgozom egy egyesülettel, de az inkább erős, szellemi és szakmai háttért biztosít számomra, mintsem politikai hátországot. Tavaly viszont a helyi „kutyákkal” több akcióban is részt vettem, figyelemfelhívó, vicces táblákat helyeztünk ki, és útfestéseket alkottunk közösen. Ekkor figyeltünk fel egymásra. Ami igazán vonzó bennük számomra, hogy a fideszes többségű önkormányzatokba bejutott néhány képviselőjük megtalálta a módszereket az átláthatóság biztosítására, és őszintén, nyíltan beszámoltak a választóknak arról, hogy a hatalmon lévő pártok azért nem teljesítik a 20-30 éve beígért vállalásaikat, mert egyszerűen lopják a közpénzt. Kovács Gergő, a kutyapárt elnöke Budapesten a Hegyvidéki kerületben ezt sikeresen leleplezte. A „kutyák” apró lépésekben, tégláról téglára megmutatják, hogyan képzelik el az önkormányzatiságot és demonstrálják, hogyan lehet egy település autonómabb és függetlenebb mindenféle kormányzati intézkedéstől. Számomra ez egy erős értékegyezés velük átláthatóságban, korrupcióellenességben és városfejlesztési gondolatokban. Természetesen ők is felfigyeltek rám, amikor látták, milyen sok munkát végeztem önkormányzaton kívül is az átláthatóságért.
– Egerben valóságos trend lett független jelöltnek lenni. Biztos „kifizetődő”, hogy feladta a „szabadságot”, párton kívüliséget?
– Az ilyen felvetéseken mindig jót röhögök. Kérdem én: vajon milyen direktíva érkezhet hozzám a „pártközpontból”? Legyen még több ingyen sör, vagy legyenek jobbak a padok, legyen tisztább minden? Három dologra kértek, amikor megállapodtunk: ne lopjak, ne hazudjak, és ne beszéljek hülyeséget. Azt is fontos megjegyeznem: mindössze 500 ezer forint a kampánykeretem, emiatt csak mintegy 220 plakátom van a városban, és ebbe az összegbe bele kell férnie a szórólapoknak és facebook hirdetéseknek is. Össze lehet hasonlítani a többi jelölttel. Egyébként nem vagyok tagja az mkkp-nak és nem is leszek soha egyetlen pártnak sem. Ez ilyen függetlenség-függőség. A támogatásukat úgy kell elképzelni, ahogy a ferencvárosi polgármesterasszony Baranyi Krisztina esetében is.
– Mit gondol, ha bizalmat kap képviselőjelöltként nehezebb lesz a dolga, hogy a népességfogyás miatt átrajzolták a 7-es számú választókörzet térképét is?
– Ellenkezőleg. Örülök, hogy területileg egészében lehet kezelni az egész Hajdúhegyet, így minden lakó beleszólhat abba, hogyan oldjuk meg az ügyeket. Sajnos rohamosan csökkent a lakosság száma az elmúlt években, mintegy 49 ezren maradtunk, de azt is fontos megemlíteni, hogy a népességfogyás oka az is, hogy nem hagyták el a várost az emberek, hanem az egyszerűbb megélhetés és kedvezőbb ingatlan árak miatt az Eger környéki településekre költöztek. Azaz továbbra is itt dolgoznak, ezeket az utakat használják, itt költik el a pénzüket és a gyermekeik is a városban járnak iskolába. A körzet átalakulása egyébként is csak egy választás-technikai kérdés, hiszen, ha valakit megválasztanak, akkor minden egrit képviselnie kell. El kell tehát felejteni ezt az érdekkijárós képviselőséget, körzeti házmester tempót a következő években.
– A klasszikus jobb-bal, konzervatív-liberális koordináta-rendszerben, hol helyezné el magát?
– A jobb és bal “látens” ideologizálás idejét múlt, az igazi törésvonalat szerintem az jelenti manapság, kinek milyen a viszonya a közpénzhez és annak felhasználásához. Ez az egész pártpolitikai bohózat, ami Egerben is jelen van, valójában elfedni hivatott azt, hogy különböző magánérdekek és a NER holdudvarához tartozó személyek, hogyan falják fel a demokráciát. Az úgymond politikai elit kiölte az emberekből a politizálás igényét, a közéletről való értelmes beszélgetést. Mirkóczki Ádám polgármester példájából kiindulva – aki ellenzékiként robbant be, aztán kiderült, hogy nagyon nem az – a hatalmon lévők szeretik magukra zárni az ajtót, nem teszik nyilvánossá a közérdekű adatokat, manapság alig lehet találni egy szerződést, pedig két kattintásra el kellene azokat mindenkinek érnie. Az embereknek joguk van tudni, hogy ki és mennyi közpénzből újított fel például egy utat, járdát. Senkinek nem kellene 15-30 napot várnia, pláne nem több körös bírósági eljárásban részt vennie, hogy közérdekű adatokhoz hozzáférhessen. Az emberek azért ábrándultak ki a közéletből, mert a politikusok egyszerűen hazudnak. Azért teszik ezt – legyen szó kormánypártiról vagy ellenzékiről –, mert különben kiderülne, milyen valójában a viszonyuk a közpénzhez. Ezért, ha polgármesterként bizalmat kapok a választóktól, egy új közbeszerzési rendelet megalkotását fogom kezdeményezni, ami nyílt és tiszta versenyt garantál, és kizárja a mutyizás lehetőségét. Ez visszahozhatja azokat a fontos gazdasági szereplőket is, akik tenni akarnak a városért, de meg sem próbálnak pályázni a többszörös túlárazás miatt. Nem beszélve arról, hogy a politikai csatározásokban elsiklanak olyan fontos, érdemi információk, mint például mikor lesz levágva a fű a városrészekben, mikor viszik el a szelektív vagy kommunális hulladékot, miért vannak fennakadások a buszközlekedésben.
– Ha már egrieket érintő fontos ügyeket említette, mi a véleménye polgármesterjelöltként az elkerülő útról? Ön szerint szüksége van erre a városnak?
– A létjogosultságát egyedül a Felnémeti szakaszon látom, mert ha az Egri úton bármilyen okból kifolyólag torlódás van, akkor szükség lenne egy alternatív útvonalra. Véleményem szerint, az a politikus, aki elkerülő útban gondolkodik sajnos azt a törekvést erősíti, hogy legyen még több autó. Félreértés ne essék, nem vagyok autóellenes, de az emberközpontú közlekedésben hiszek, amiben autósnak, kerékpárosnak, rolleresnek, gyalogosnak ugyanolyan joga és helye van. Az ilyen volumenű beruházások egyébként is csak a lopás melléktermékei. Gondoljunk csak bele, hogy korábban még 55 milliárdra tippelték az elkerülő út költségét, ez a szám most 90 milliárd. Kérdem én, mikor jön ide ennyi pénz, és ki fogja nekünk finanszírozni? Mert az uniós források, amelyeket alapból a felzárkóztatásra kellett volna költenünk, biztosan nem jönnek. Polgármesterjelöltként nekem egyébként is az a célom, hogy minél több vállalkozás és munkavállaló jöjjön ide, ne pedig elkerülje a várost. A teljes elkerülő útnak tehát nem látom a létjogosultságát, többek között annak környezetromboló és telekspekulációkra okot adó hatása miatt sem. Ha ennek a 90 milliárdnak csak a felét megkapnánk, sokat lehetne javítani az egri közlekedésen, a belső közúti forgalomban is. Sok a felesleges közlekedési lámpa, az avitt, rossz dinamikájú csomópont és nincs alternatív közlekedési lehetőség. Van viszont reggel és délután dugó. Kiss and Go öblökre lenne szükség az iskolák előtt, ahol addig lehet parkolni, amíg ki- vagy beszáll az iskolás gyermek. Ha már közösségi közlekedés: alapvetően jó ötletnek tartom az ezer forintos helyijárat bérletet, azonban olcsó húsnak híg a leve. Idén az önkormányzatnak másfél milliárd forintot kell fizetnie a Volánnak veszteségkompenzációként, közben meg a szolgáltatás nem fejlődik. Én úgy látom a Volán egy nagy vízfej, ami nem akar érdemben változni, és szolgáltatásokat javítani. Kevés a város számára a 6 elektromos busz, a csuklósokat pedig már rég el kellett volna felejteni. Három kisebb járatra lenne szükség, amelyek járjanak 5 percenként. A helyijárat rendszer akkor lenne optimális, ha legalább 15 percenként jönne egy busz mindenhol, de a Hajdúhegyen akár 2 óra is eltelik két járat között nappal, hétköznap. Hétvégén délután 4-kor elmegy az utolsó busz, tehát a hajdúhegyieknek autót kell használniuk, ha el akarnak jutni például színházba. Polgármesterként a teljes járatrendszert megreformálnám és az észak-déli irányba közlekedő buszállomány 90 százalékából többet átirányítanék a kelet-nyugati tengelybe a Hajdúhegy és az Almagyar domb közé és több lehetőséget nyújtanék a Hajdúhegyen élőknek Eger dél irányába (vasútállomás, Aldi, Lidl…)
– Polgármesterként megtartaná az ezer forintos éves buszbérletet?
– Új szerződést kötnék a Volánnal egyéves próbaidőtartamra, ebben természetesen maradna a kedvezményes bérlet, amit egy esetleges új szolgáltatóval is megtartanék, ha nem sikerül a Volánnal való együttműködés. Ma az iparűzési adó fele kb. erre megy, hiszen ebből kell fizetni, a másik felét amúgy szociális célokra. Erről konkrét, részletes adatokat sajnos nem látni, így nem is mernék konkrét összeget mondani a közösségi közlekedés fejlesztésére. A szolgáltatás finanszírozása mindig veszteséges lesz, így legalább érdemi feltételeket kellene szabni az önkormányzatnak a Volán felé. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, nincsenek konkrét elszámolások, ellenőrzések, akkor nincs „veszteségkompenzáció”, vagy legalábbis nem annyi, amennyit a Volán kér.
–Apropó adóbevételek, uniós források. Mi a véleménye arról a kormányzati kommunikációról, hogy ha nem a Fidesz jelöltje nyer egy településen elfelejthetik az ott élők a fejlesztési forrásokat?
– Vágner Ákos a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje konkrétan ezzel zsarolja az egrieket. Ennél nagyobb csúsztatás, hazugság nem létezik szerintem. Jelenleg azért nem jönnek az uniós források, mert a milliárdos támogatások ellenére a kormánynak nem sikerült a régiókat felzárkóztatnia, nem tudta a béreket rendezni és uniós szintre emelni, hazánk nem vált egy fejlettebb közép-európai országgá, számos szomszédunkkal ellentétben. Ne szépítsük: az uniós forrásokat azért blokkolják Brüsszelben, mert szanaszét lopta a kormány. Úgy szoktam mondani, hogy a nagy, tűcsök életünket a hangyanépek nem finanszírozzák tovább.
– Miből lesz akkor fejlesztési pénze a városnak?
– Itt helyben akkor lesz pénz, ha nem tűnnek el a források túlárazott közbeszerzések által, illetve az egyéb sport-és álcivilszervezeteknek nyújtott támogatásokban. Ráadásul a legtöbb beruházóval nincs érdemi településrendezi szerződés, azaz az önkormányzat nem generál magának bevételt, holott van rá lehetősége. Csak októberben fogjuk látni a pontos költségvetési számokat, de azt gondolom, csaknem egymilliárd forint megspórolható csak a saját gazdálkodásban. Polgármesterként racionalizálnám az önkormányzati cégek működését. Van egy rossz szerződés a Gárdonyi Géza Színház finanszírozásáról, fele-fele arányban az állammal, ami évente 700-800 millió forint, közben meg alig vannak jó előadások, egyre kevesebben kíváncsiak a Blaskó-féle teátrumra. Ha annyira fontos a Fidesznek, akkor tartsa el teljes egészében az állam, így az önkormányzat 300-400 millió forintot megspórolhatna. Teljes átvilágítást és nagytakarítást kellene tartani az önkormányzatnál a pártfunkcionáriusok elküldésével, a nepotizmus felszámolásával, illetve a „kifizetőhelyek” megszüntetésével. Ezután láthatjuk majd, hogy igenis van pénze Egernek csak Mirkóczki Ádám 2022 áprilisában utat nyitott a helyi NER lovagoknak és a túlárazott közbeszerzéseknek, ezért történhetett meg, hogy az Eger számára oly fontos napelem park helyett félmilliárdból a Lenkey házat újította fel az önkormányzat.
– Ha már a pénzt így” összeszedte”, polgármesterként milyen beruházásokat tartana fontosnak Eger számára?
– Először is hadd kezdjem azzal, hogy a legtöbb „fejlesztési” milliárd a várban és a belvárosi rekonstrukcióban tűnt el, és szerintem ezektől a látványberuházásoktól nem lett jobb az egrieknek. Ma ott tartunk, hogy ezek fenntarthatatlanok. Térkövek mozognak a Dobó téren és a környező utcákban, melyek balesetveszélyesek, beomlott a várban a felújított bástya és nemrég az Eger-patak melletti falszakasz is leomlott az Eszperantó sétánynál. Nem telt el szinte 5-10 év, és máris százmilliókat kell költeni csak a javításra, rekonstrukcióra. Polgármesterként olyan beruházásokat kezdeményeznék egy prioritási lista felállításával, amely valós igényeket elégítene ki, valódi problémákat oldana meg. Kikérném az egriek véleményét arról, hogy melyik irányba induljunk el. Nem elégszem meg azzal, hogy 800 méteres szakaszból csak 200 métert újítunk fel. Ha kell, várjunk a következő évig, amely garantálhatja a teljes és minőségi felújítást, a választások idejére koncentrált kapkodás helyett.A közterületi fák és növényzet ápolására, fenntartására, az elhalt, veszélyes fák eltávolítására, a csapadékelvezetők és csatornák tisztítására, fejlesztésére sokkal több hangsúlyt kellene fektetni. Ezeket az önkormányzat saját forrásából is meg lehetne oldani. Ha hosszútávú fejlesztésben gondolkodom, az Uránia mozi mint az ország egyik legrégibb mozija újra mozi lenne, „összekötve” a Kepes Intézettel egy igazi közösségi és kultúrponttá válhatna, amely most egy politikai kampány főszereplője lett a nosztalgiára hajazó Ifi Klub befogadásával. Eger egy apartmanvárossá silányult, mert a NER lovagok felvásárolták több önkormányzati bérlakást, és apartmanokat, panziókat csináltak belőlük. A turizmus csak a Dobó térre fókuszál, amely mindenféle dínomdánomnak a helyszíne, vurstli kategória az egész, és ahogy haladunk a belvárosból az egriek valódi élettere felé, azt látjuk, minden az enyészeté, egyik városrésznek sincs gazdája. Egernek a minőségi és fizetőképes turistákat kell idecsábítania és itt tartania igényes, tartalmas kulturális és szórakoztató szolgáltatásokkal, amely nemcsak a belvárosra korlátozódik. Hajdúhegy, Károlyváros, Felsőváros vagy Lajosváros stb. lakói is megérdemelnék, hogy legyenek közösségi helyszíneik, kultúrpontjaik.
– Minden egri polgármesterjelölt a zászlajára tűzte a fiatalok megtartását illetve visszacsábítását. Ön milyen konkrét intézkedésekkel tenné vonzóvá, élhetővé számukra a várost?
– Fontos leszögeznem, távol áll tőlem, hogy röghöz kössem őket, megszabjam számukra, hol éljenek. Egy biztos: néhány újabb szórakozóhely kialakításával nem lehet vonzóbbá tenni számukra a várost, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy máshol próbáljanak szerencsét. A legfontosabb kérdés, hogy milyen itt élni és miből lehet megélni. Előbbire több eszköze van az önkormányzatnak, utóbbira kevésbé. Az önkormányzat javíthat a köztájékoztatás minőségén, kulturális és szabadidős és sport tevékenységek tekintetében fejlesztéspolitikával, de a megélhetési lehetőségeiket nem tudja érdemben befolyásolni. Kormányzati vagy piacgazdasági hatáskör ugyanis, hogy milyen munkáltató cégek, mekkora fizetést ajánlva jöhetnek a régióba, amely helyben biztosít állást, egzisztenciát, jövőt a fiataloknak. Eger a nagy cégek szempontjából jelenleg nem egy prosperáló, jelentős munkaerővel rendelkező város. Hosszú távon vonzóvá lehetne tenni a jelentős cégek számára Egert, de ennek feltétele, hogy ne összeszerelő gyárakban gondolkodjunk, inkább az IT szektor, valamint a kultúra, a média és az élelmiszeripar szereplőit célozzuk meg, csábítsuk ide. Idegenforgalom szempontjából pedig a konferencia-, a wellnes- és gyógyturizmusban, valamint az alternatív turizmusban látom a város jövőjét, amely a helyiek igényét is jobban kiszolgálja. Ha bizalmat szavaznak nekem polgármesterként az egriek, azon fogok dolgozni, hogy megragadjam és kompenzáljam a kormányzat és Mirkóczki Ádám által elszalasztott, az egriek közérzetét, életminőségét javító lehetőségeket, hogy egy konzekvens, élhető, folyamatosan fejlődő, okos és prosperáló várossá váljon Eger.