Agria

Elfogadta a védekezésről szóló törvényt a parlament

A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében.  Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen szavazattal 53 nem ellenében - sürgősséggel - szavazta meg az Országgyűlés.   A törvény a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg. A törvény fontosabb pontjai  A kormány a veszélyhelyzetben „a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”.Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik, „a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható”.„A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak.”„A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.” MTI

Óraátállítás: talán utóljára

Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás. Az Európai Parlament 2019-ben szavazott arról a javaslatról, amely 2021-től szüntetné meg a téli és nyári időszámítás közötti egyórás váltást.  A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően kisebb mértékben csökken a kora esti időszakok terhelése, amikor egy órával később kapcsoljuk fel a villanyt.  A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágításánál jelentkezik. Az Európai Unió döntése értelmében 2021-től kezdődően a tagállamok határozzák meg, hogy a téli és a nyári időszámítás egységes váltogatása helyett melyiket alkalmazzák véglegesen. Azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra - ez 29-ére esik idén, ekkor hajnalban 2-ről 3 órára kell állítani az időmérő eszközöket. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. Magyarországon 1980-ban vezették be a téli és a nyári időszámítást, az egész Európai Unióban azonban csak 1997-ben. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna néhány esztendeje megszüntette az óraátállítást. Azt egyelőre nem lehet tudni,

Különleges gesztus az egészségügyi dolgozók számára

Rendhagyó módon mondott köszönetet egy pilóta a magyar egészségügyi dolgozóknak az áldozatos munkájukért. A Flightradar beszámolója szerint egy Magnus Fusion pilota rendhagyó útvonalat járt be Magyarország déli része felett pénteken. A radaron megjelenő különleges alakzattal a pilóta rendhagyó módon köszönetet mondott a a magyar egészségügyi dolgozóknak a koronavírus elleni emberfeletti erőfeszítéseikért.

Elhunyt Kovács Zsuzsa színész

Életének 75. évében elhunyt Kovács Zsuzsa, a Budapesti Operettszínház Jászai Mari-díjas színművésze – tudatta a család pénteken az MTI-vel. A művészt hosszas betegség után pénteken érte a halál, temetéséről később intézkednek. Kovács Zsuzsa 1945. április 19-én született Pécsett, a Szegedi Balettiskolában végzett zongora és ének szakon. 1960-ban a debreceni Csokonai Színház tánckarához szerződött, majd két év múlva a Szegedi Nemzeti Színház balettkarának tagja lett. A Szegedi Nemzeti Színházban kezdte színészi pályáját 1963 és 1968 között, majd 1968-ban a Budapesti Operettszínház társulatához szerződött, amelynek azóta tagja volt, játszott operett- és musicalfőszerepeket egyaránt. A társulat művészeként bejárhatta az egész világot. Az operettirodalom szinte valamennyi szubrett szerepét megkapta, emellett számos musicalben is láthatta a közönség. Több színházban játszott vendégként, a színészet mellett rendezői feladatokat is vállalt a Ruttkai Éva Színház társulatában és vidéki színházaknál is. Játszott többek között a My Fair Lady (Eliza), a Csárdáskirálynő (Stázi, Cecília), a Marica grófnő (Liza, Bozsena), a Mágnás Miska (Marcsa), a Chicago (Roxie), az Ének az esőben (Lina), a Hegedűs a háztetőn (Hodel), A muzsika hangja (Elza) és a Menyasszonytánc (Blanka) című előadásban. Az országos ismeretséget a televízió hozta meg számára, ahol számos kabaréjelenetben, zenés-táncos műsorban kapott feladatot, emellett szinkronszínészi munkája is emlékezetes a közönség számára. Első férje Szörényi Levente zeneszerző volt, közös gyermekük Szörényi Örs is zenével foglalkozik. Kovács Zsuzsa a Jászai-díjat 1980-ban kapta meg, 2009-ben Kálmán Imre-emlékplakett Siófokon, 2010-ben, színpadra lépésének 50. évfordulója alkalmából