Az év rovara idén a nagy szarvasbogár, amely Európa legnagyobb bogárfaja, agancsszerű képződményeiről mindenki felismeri.
A bogár mérete leginkább attól függ, hogy lárvaként mennyi táplálékot fogyasztott. A közhiedelemmel ellentétben, a bábból kikelt bogár tovább már nem nő. A szarvasbogár lárvája öt évig fejlődik a föld alatt, a nagy fák elhalt gyökereiben. Ha termetes volt a gyökér, akkor a bogár nagyra nő, mert volt elegendő tápláléka.
Alapvetően tölgyfákban él, de megfigyelhető tendencia, hogy más fajokra is kezd áttérni. Nagy-Britanniában, ahol nagyon ritka ez a bogár, szinte kizárólag gyümölcsfák és parkokban lévő díszfák gyökerein él. De már nálunk is megjelent például füzesekben. Legnagyobb ellensége a nagy tölgyfák eltávolítása az erdőkből. A gazdasági célból hasznosított erdőkben legkésőbb százéves korukban kivágják a fákat, ekkor a fák még erejük teljében vannak, nem nagyon vannak elhalt gyökereik.
A hímek két hétig, a nőstények egy hónapig élnek. Kifejlett állapotukban semmivel nem táplálkoznak, a hím hatalmas rágóival nem is tudna enni, az csak verekedésre alkalmas, illetve a kiszemelt nőstény lefogására párzás közben. A nőstény sem nagyon táplálkozik, csak a fák kifolyó nedveit nyalogatja, hogy folyadékhoz jusson. A szarvasbogarak nagyon vehemensen verekednek. Agancsukkal megfogják egymást és lehajítják ellenfelüket a fáról, súlyos sebeket is tudnak egymásnak okozni. A nőstények az agancsméret alapján választanak párt. A nagyobb agancs jelentése, hogy a hím fiatalkorában sok táplálékhoz jutott, tehát termékenyítőképessége és génjei is jók.
Minél nagyobb egy tölgyes, annál jobb a szarvasbogárnak is, mert nagyon érzékeny az izoláltságra. A hím életében néhányszor repül, és akkor sem tesz meg 2 kilométernél nagyobb távolságot. A nőstény még ritkábban vetemedik erre, tulajdonképpen életében csak egyszer. Ha elszigetelt erdőfoltban élnek, amitől 2-3 kilométernél messzebb van a másik erdőfolt, és például az adott erdőt levágják, akkor úgy pusztulnak ki a bogarak, hogy akkor sem lesznek újra jelen, ha ismét kinő az erdő. Hiszen nem tudnak újra települni a következő foltból a távolság miatt.
Hallgasd meg ITT a Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusával készített interjút a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.
(hirado.hu)