Harminchat év óta nem volt olyan erős földrengés Olaszországban, mint vasárnap reggel. E szomorú esemény kapcsán idézzük fel az 1925-ös egri földrengést, amely 5-ös erősségével Magyarország egyik legnagyobb természeti csapásának számít a mai napig.
1925. január 31-én, reggel 8 óra 5 perckor a Bükkhegység alján erős földrengés rázta meg Eger és térségét. Az 5-ös erősségű természeti csapásban szerencsére senki sem vesztette életét és senki nem sérült meg, ugyanakkor több mint 200 lakóház súlyosan megrongálódott.
Az Eger-patak völgyének észak-déli irányát egy tektonikus törésvonal határozza meg, melyet nagyjából a Petőfi tér környékében egy kisebb keresztez. Ezek okozták a híres 1925-ös földrengést Egerben, melyről Schréter Zoltán így írt a Természettudományi közlönyben:
“A rengést szörnyű föld alatti moraj kísérte. A földfelszín több helyütt hullámzó mozgást mutatott. Az épületek recsegtek, ropogtak, falak repedeztek, oromfalak, tűzfalak, kémények dőltek le. A rengési fészek nem nagy mélységben, a fiatal harmadkori rétegben lehetett.”
A rengés által okozott károkat 7 milliárd koronára becsülték Ostoroson, míg Egerben 16 milliárd koronás kár keletkezett. 1925-ben 1 kg kenyér ára 6000 korona volt.
A földrengés legnagyobb erővel Ostoroson jelentkezett, ennél csak kevéssel kisebb erővel és pusztítással tűnt ki az innét észak-nyugatra, 4 km-re fekvő Eger városának nagy részén és a 2.2 km-re nyugatra fekvő Kistályán.
Ostoroson 100 családot kellett kilakoltatni, mert életveszélyessé vált az ingatlanjuk. Novajon 10 ház komolyabban, több ház kisebb mértékben megrongálódott, több kémény ledőlt.
A helyi templom mellékhajójának mennyezete beszakadt. A település 406 épületéből mindösszesen 8 maradt ép. A temetőben a sírkövek eltörtek és kelet felé estek, és több sír is elmozdult az óramutató járásának megfelelő irányban.
A földrengést több előrengés előzte meg, melyek 1922. augusztus 12-én és 21-én és 1923. február 9-én következtek be. A rengések erejét Eger, Ostoros és Demjén, Kistálya, Novaj településeken is érezni lehetett. A beszámolók szerint morajlás, ablaküvegek zörgése, vízszintes irányú szitáló mozgás és zuhanás szerű hangokat lehetett hallani.
A rengések az emelkedő Bükk-hegység és annak déli peremén lévő süllyedő árok találkozásánál keletkeztek.
| Nagyobb földrengések Magyarországon | |
|---|---|
| M 6,0–6,4 |
Savaria (456; M 6,1) · Komárom (1763; M 6,3) · Érmellék (1834; M 6,2) |
| M 5,5–5,9 |
Kecskemét (1911; M 5,6) · Dunaharaszti (1956; M 5,6) |
| M 5,0–5,4 |
Mór (1810; M 5,4) · Eger (1925; M 5,0) |
| M 4,5–4,9 |
Berhida (1985; M 4,9) · Oroszlány (2011; M 4,7) · Heves (2013; M 4,7) |